Hyères
Hyères | |||
Hyères látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Provence-Alpes-Côte d’Azur | ||
Megye | Var | ||
Kerület | Toulon | ||
Kanton | Hyères-Est | ||
INSEE-kód | 83069 | ||
Irányítószám | 83400 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 55 103 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 416,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 0 - 364 m | ||
Terület | 132,38 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 07′ 08″, k. h. 6° 07′ 43″43.118889°N 6.128611°EKoordináták: é. sz. 43° 07′ 08″, k. h. 6° 07′ 43″43.118889°N 6.128611°E | |||
Hyères weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hyères témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hyères település Franciaországban, Var megyében, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban. „Hyères les Palmiers” néven klímája által télen is híres üdülőhely. Lakosainak francia neve „hyèrois(e)”. Lakosainak száma 55 103 fő (2021. január 1.).[1] Hyères Carqueiranne, La Crau, La Londe-les-Maures és Pierrefeu-du-Var községekkel határos.
Fekvése
[szerkesztés]A Földközi-tenger partján, Toulon-tól 16 km-rel keletre, a Gapeau folyó torkolatánál fekvő település.
Története
[szerkesztés]A város volt az első helye a francia Riviérán az egzotikus növények akklimatizációs kísérleteinek. Ma Hyères vezető pozíciót foglal el a virágkertészet és szőlőművelés területén is.
A negyedik században görög hajósok erődített kereskedelmi állomása épült fel itt a föníciai Massalia helyén, a Földközi-tenger mellett, melyet ( IV.1.5 ) Sztrabón, a nagy földrajztudós Olbia néven említett. E megerősített bástya célja a part menti hajózás biztosítása volt.
Hyères nevét először 963 -ban említették Eyras alakban.
Eredetileg a Marseille vikomtjainak birtokában volt, később Anjou Károly tulajdona lett. 1254-ben IX. Lajos francia király (Szent Lajos) szerezte meg, miután visszatért a keresztes hadjáratokból.
A 12. században a templomos lovagok kolostort építettek, ebből az időből maradt fenn a Saint-Blaise torony.
1481-ben Hyères, az egész Provence-hez hasonlóan francia királyi birtok volt. Ekkoriban épült fel a Béal csatornarendszere is, Jean Natte és Pierre et Louis Rodolphe de Limans tervei alapján. A csatorna célja vízimalmok üzemeltetése és kertek öntözése volt. A csatornaépítési munkák 1453. szeptember 27-én kezdődtek el, de a mű teljes befejezésére csak 1632-ben, XIII. Lajos király uralkodása alatt került sor.
Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 54 527 | 56 478 | 56 799 | 55 588 | 55 069 | 54 821 | 54 615 | 55 103 |
2011 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 |
Földrajza
[szerkesztés]A városhoz tartoznak a Giens és Hyères szigetek is, köztük a Porquerolles, Port-Cros és Île du Levant, valamint számos további kisebb sziget is. A szigetcsoport „Arany szigetek” (Îles d’Or) néven is ismert, nevét a reneszánsz időkben kapta, az őket alkotó metamorf kőzetek csillámló részecskéi visszaverik a napfényt, aranyhoz hasonló csillogást mutatva. A szigeteken kívül a városnak több szárazföldi negyede is van, és 39 kilométer hosszú, váltakozva homokos és sziklás tengerparttal rendelkezik.
Átlagos tengerszint feletti magassága 182 méter, legmagasabb pontja 364 méter.
Éghajlat
[szerkesztés]Hyères a francia Riviérán található, éghajlata mediterrán. A nyár forró és száraz, a tél enyhe és viszonylag nedves. Az öbölben a legnagyobb szélrekord 148 km/h volt, melyet 1983. november 28-án mértek. A város és az öböl környékén a Mistral szél fúj. Az éves átlagos hőmérséklet 15,9 °C, átlagosan legfeljebb 20,1 °C, és legalább 11,8 °C. A hőmérséklet rögzített minimális és maximális értéke 29 °C július–augusztusban, és 6 °C januárban és februárban a Földközi-tenger és a Toulon környéki agglomerációban. A fagyos napok ritkák, de 1986. február 10-én -7,5 °C hideget mértek. Ezzel szemben, 1982. július 7-én 40,1 °C rekord meleget mértek. A napsütéses órák száma évente 2 899,3 óra, a csúcs 373,8 óra júliusban. Egy másik fontos érték, amely ugyancsak jellemző a mediterrán éghajlatra; az éves csapadék Hyères területén 665 mm évente, viszonylag más városoknál alacsonyabb értéket képvisel a Földközi-tenger körül, főleg az eső nagyon egyenlőtlenül oszlik meg; kevesebb mint hét milliméter júliusban és közel kilencvennégy milliméter októberben. A rekord huszonnégy óra alatt rögzített csapadék 1978. január 16-án volt; ekkor elérte a 156 mm-t is; 2010. június 15-én 200 mm volt.
Közlekedés
[szerkesztés]A Gare d’Hyères vasútállomás jelenti a kapcsolatot Toulon, Marseille, Párizs, és több regionális helyek között.
A repülőtér, hivatalos nevén Toulon–Hyères repülőtér néhány kilométerre délkeletre található a város központjától, a homokos síkságon, közel a tengerparthoz. A 20. század elején a területet először magán légi közlekedés céljára használták. 1920-ban, miután az itteni mocsarat lecsapolták, a francia haditengerészet repülőgépei használták a területet, 1925-ben vált a francia flotta Air Arm (Aéronavale) hivatalos területévé, 1966 óta pedig kereskedelmi repülőtér, de a haditengerészet is használja helikopterek és merev szárnyú légijárművei céljára. Innen menetrend szerinti járatok indulnak Stockholm, Bristol, Ajaccio, Párizs, London, Brest, Brüsszel és Rotterdam repülőtereire is.
Rendezvények
[szerkesztés]- Hyères ad otthont a Hyères International Fashion and Photography Fesztiválnak, melyre 1985 óta minden év április végén sor kerül. Ezen a fesztiválon ismerték fel először Viktor & Rolf tehetségét.
- A város ad otthont évente júliusban a Francia Riviéra MIDI zenei fesztiváljának is.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Chateau romjai
- St Bernard Park
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Jean Baptiste Massillon – francia püspök
- Paul Bourget – (1852–1935) író
- Edith Wharton – (1862–1937) regényíró
- Marie-Laure de Noailles
- Henri Aiguier – francia politikus (1876–1927)
- Itt halt meg Jules Michelet (1798–1874) történetíró
- Itt halt meg Aranyosmedgyesi báró Mednyánszky Sándor Cézár római katolikus lelkész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábori főlelkésze, majd a hadügyminisztérium hadlelkész osztályának igazgató tanácsosa. Mednyánszky László, vértanú öccse. Mednyánszky László festőművész nagybátyja. Apja, báró Mednyánszky József részt vett a napóleoni háborúkban és Franciaországból nősült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Hyères [1]
Galéria
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (francia)