I. Alfonz asztúriai király
I. Alfonz | |
I. Alfonz szobra Madridban | |
Asztúria király | |
Uralkodási ideje | |
739 – 757 | |
Elődje | Favila |
Utódja | I. Fruela |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Kantábriai-ház |
Született | 693 Duchy of Cantabria[1] |
Elhunyt | 757 Cangas, Galicia |
Nyughelye | Santa Cueva de Covadonga |
Édesapja | Kantábriai Péter |
Édesanyja | nem ismert |
Testvére(i) | Fruela of Cantabria |
Házastársa | Ermesinda |
Gyermekei | I. Fruela Vimarano Andosia Mauregato (fattyú) |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Alfonz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. (Katolikus) Alfonz (spanyolul: Alfonso el Católico), (Duchy of Cantabria, 705 – Cangas de Onís, 757) Asztúria királya (739–757), a Kantábriai-házból származó első asztúriai uralkodó.
Származása
[szerkesztés]Apja, Péter, Kantábria hercege volt; a dinasztia erről kapta a nevét. A hagyomány a király ősei között tartotta számon Leovigild és I. Rekkared vizigót királyokat, a Kantábriai-ház azonban gót eredete ellenére már spanyol dinasztia volt.
I. Alfonz a legendás Pelayo asztúriai király (718–737) és felesége, Gaudiosa leányát, Ermesindát vette feleségül. Pelayo utóda, Favila, akit vadászat során egy medve széttépett, fiúgyermeket nem hagyott maga után, így kétéves uralkodása után I. Alfonz lett Asztúria királya.
Hadjáratai
[szerkesztés]I. Alfonz jelentős uralkodó volt, sikeresen harcolt a mórok ellen, kiterjesztette a kis keresztény királyság határait. Kihasználva a berber felkelést (740–742) bekebelezte Galiciát. Hadjárataival egészen a dél-asztúriai hegyekig eljutott, de mivel nem volt elég embere, nem tudta tartós ellenőrzése alá vonni az Asztúria és a muszlim területek közötti síkságot, amely ebben az időszakban csaknem néptelen volt. Vannak, akik őt tartják az Asztúriai Királyság tényleges megalapítójának.
742–743-ban kelet felé terjesztette ki a királyság határait, kisebb területeket hódítva el az araboktól a baszkok lakta területek általuk uralt délnyugati határvidékén (ami jelenleg Kasztília, La Rioja, Álava és Nyugat-Navarra határvidéke). Feldúlta és kifosztotta az Ebro és a Duero közötti földeket (lehet, hogy még a Zadorra partján elterülő Iruña-Veleiát is).[2]
Utódlása
[szerkesztés]Utóda, elsőszülött fia, a despotikus uralma miatt meggyilkolt I. (Kegyetlen) Fruela 757-től 768-ig uralkodott úgy, hogy 767-ben egy belviszályban személyesen ölte meg öccsét öccsét, Vímaranót. I. Alfonz lányának, Adosindának a férje, Silo 774-től 783-ig volt Asztúria királya, I. Alfonz házasságon kívül, feltehetően egy mór rabszolganőtől született fia, Mauregato pedig 783-tól 788-ig.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Antonio C. Floriano: Cronologia y genealogia de los reyes de Asturias, Archívum, Tomo VI., 1956.
- Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
- Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
- Uralkodók és dinasztiák (Magyar Világ Kiadó, 2001.)
- http://www.homar.org/genealog/
- https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
Előd: Favila |
Asztúria királya | Utód: I. Kegyetlen Fruela |