(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Jens Stoltenberg – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Jens Stoltenberg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jens Stoltenberg
Született1959. március 16. (65 éves)[1][2][3][4][5]
Oslo[6][3]
Állampolgárságanorvég
Nemzetiségenorvég
HázastársaIngrid Schulerud (1987. augusztus 14. – )[7]
Gyermekeikét gyermek:
Catharina Stoltenberg
SzüleiKarin Heiberg
Thorvald Stoltenberg
Foglalkozása
Tisztsége
  • deputy member of the Parliament of Norway (1989–1993)
  • államtitkár (1990. november 12. – 1991. november 22., Ministry of Climate and Environment)
  • a Storting tagja (1991. november 22. – 1993. szeptember 30.)
  • a Storting tagja (1993. október 1. – 1997. szeptember 30.)
  • Minister of Energy (1993. október 7. – 1996. október 24.)
  • Minister of Finance of Norway (1996. október 25. – 1997. október 17.)
  • a Storting tagja (1997. október 1. – 2001. szeptember 30.)
  • Prime Minister of Norway (2000. március 17. – 2001. október 19.)
  • a Storting tagja (2001. október 1. – 2005. szeptember 30.)
  • pártelnök (2002–2014, Munkáspárt)
  • a Storting tagja (2005. október 1. – 2009. szeptember 30.)
  • Prime Minister of Norway (2005. október 17. – 2013. október 16.)
  • a Storting tagja (2009. október 1. – 2013. szeptember 30.)
  • a Storting tagja (2013. október 1. – 2017. szeptember 30.)
  • NATO-főtitkár (2014. október 1. – 2024. október 1.)
  • vezérigazgató (2024. február – , Munich Security Conference)
Iskolái
Kitüntetései
  • European of the Year, Norway (2003)[8]
  • Child Health Prize (2005)[3]
  • Peer Gynt irodalmi díj (2012)[9]
  • Hal Kock Award (2012)[10]
  • Willy Brandt Medaille (2013)[11]
  • King Harald V's Jubilee Medal 1991–2016 (2016)[12]
  • Order of the Republic of Montenegro (2017)[13][14]
  • Order of the Cross of Terra Mariana, 1st Class (2019. január 29.)[15]
  • Grand Cross of the Order of Vytautas the Great (2019. február 14.)[16]
  • Manfred Wörner Medal (2019. november 1.)[17]
  • Ewald von Kleist award (2022. február 11.)[18][19]
  • Gunnar Sønsteby Prize (2023)[20]
  • Henry A. Kissinger Prize (2023)[21]
  • Name of the Year (2023)[22]
  • Grand Cross of the Order of the Cross of Vytis (2023. június 23.)[23]
  • Bölcs Jaroszláv Herceg Érdemérem, Első osztály (2023. szeptember 4.)[24]
  • Belga Lipót-rend fősávja (2024. április 19.)[25]
  • Eric M. Warburg Award (2024. április 25.)[26]
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje (2024. május 20.)[27]
  • Order of Tomáš Garrigue Masaryk, 3rd class (2024. május 30.)[28][29]
  • Department of Defense Medal for Distinguished Public Service (2024. július 8.)[30]
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (2024. július 9.)[31]
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje (2024. július 30.)[32][33]
  • Oranje-Nassau-rend lovagi nagykeresztje (2024. szeptember 26.)[34]
  • Order of the Polar Star - Commander's Grand Cross (2024. október 22.)[35][36]
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (2024. október 22.)[37]
Politikai pályafutása
PártMunkáspárt (1973–)[3][38]
A NATO 15. főtitkára
Hivatali idő
2014. október 1. – 2024. október 1.
ElődAnders Fogh Rasmussen
UtódMark Rutte
A Norvég Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
2005. október. 17. – 2013. október 16.
királyV. Harald
ElődKjell Magne Bondevik
UtódErna Solberg
A Norvég Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
2000. március 3. – 2001. október 19.
királyV. Harald
ElődKjell Magne Bondevik
UtódKjell Magne Bondevik
Jens Stoltenberg aláírása
Jens Stoltenberg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jens Stoltenberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jens Stoltenberg (Hallgat hallgat) (Oslo, 1959. március 16. –)[39] norvég közgazdász, politikus, 2014-től 2024-ig a NATO főtitkára. Korábban a norvég Munkáspárt (Ap) elnöke, valamint 2000 és 2001, illetve 2005 és 2013 között Norvégia miniszterelnöke volt.

Pályafutása

[szerkesztés]

Közgazdasági végzettséget szerzett az Oslói Egyetemen. 1979 és 1981 között az Arbeiderbladet nevű lapnál dolgozott részmunkaidős újságíróként. 1985 és 1989 között az Arbeidernes Ungdomsfylking (AUえーゆーF), a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezete elnöke volt. 1989-től 1990-ig a norvég statisztikai hivatalnál dolgozott és az Oslói Egyetemen közgazdaságtant oktatott. Ezután 1992-ig a munkáspárt oslói szervezetének elnöke volt, majd a párt alelnöke lett.[39]

1990-1991 között a környezetvédelmi tárca államtitkára volt. 1993-ban választották először a Storting tagjává. 1993-1996 között kereskedelmi és energiaügyi miniszter volt Gro Harlem Brundtland kormányában. Ezután 1996 és 1997 között pénzügyminiszter volt Thorbjørn Jagland miniszterelnöksége alatt.[39]

Első miniszterelnöki időszaka

[szerkesztés]

2000-ben kormányt alakított, de reformjai (a jóléti állam modernizálása, beleértve több állami vállalat privatizációját) saját pártján belül is viszályt szültek. A 2001-es választásokon a párt minden idők legrosszabb eredményét érte el (24%). Ez éles rivalizáláshoz vezetett Stoltenberg és Thorbjørn Jagland között, melyből előbbi került ki győztesen.

Második miniszterelnöki időszaka

[szerkesztés]

A 2005-ös választáson lényegesen jobb eredményt ért el a Munkáspárt, így Stoltenberg 2005. október 17-én koalíciós kormányt alakíthatott.

Május 1-jei beszéde 2009-ben

A 2009-es parlamenti választás csekély többséggel, de megerősítette pozíciójában a vörös–zöld koalíció élén álló Stoltenberg-t, akit több vezető skandináv lap is a választás nagy győztesének nevezett, mivel pártja támogatottságát 35%-ra növelte. Fő céljának a munkanélküliek és kisebbségiek társadalomba való beemelését nevezte. A kampányban relatíve új közösségi oldalakat (Facebook, Twitter) és tudatos retorikát is felhasznált. A győzelemhez hozzájárult a 2005 óta hivatalban levő kormány hatékony válságkezelése, Stoltenberg népszerűsége és a jobboldal töredezettsége is.[40][41]

A 2011-es norvégiai terrortámadások után Stoltenberg azt mondta, hogy az erőszakra adott válasz „több demokrácia, több nyitottság”.[42]

2011. december 14-én a 100. évforduló alkalmából ő és kísérete a Déli-sarkon emlékezett meg az első sikeres expedícióról.[43]

A 2013. szeptember 9-én tartott parlamenti választásokon pártja kapta a legtöbb szavazatot, ám koalíciós partnereivel sem szerzett elég mandátumot a kormányalakításhoz. Ezért Stoltenberg a költségvetés benyújtása után 2013. október 16-i hatállyal lemondott hivataláról. Utóda Erna Solberg a konzervatív Höyre párt vezetője lett.[44]

NATO-főtitkárként

[szerkesztés]

2014. márciusban a NATO Észak-atlanti Tanácsa a szervezet főtitkárává nevezte ki Anders Fogh Rasmussent követően. Stoltenberg 2014. október 1-jén lépett hivatalba.[45] Eredetileg négy évre választották, majd 2017-ben és 2019-ben is újabb két-két évre újraválasztották.[46]

2022-ben a Norvég Központi Bank(wd) elnökévé nevezték ki.[47] Eredetileg az év őszén foglalta volna el új posztját azonban az orosz–ukrán háború miatt újabb egy évre újraválasztották a NATO főtitkárának, új pozíciójáról így lemondott. 2023-ban újabb egy évre újraválasztották.[48]

NATO-főtitkári tevékenységét a Donald Trump amerikai elnök hivatali ideje alatt az európai szövetségesekkel való, védelmi költségvetésekről szóló vita alatti sikeres közvetítés időszakát tekintve általában pozitívan ítélik meg.

Családja

[szerkesztés]

Édesapja Thorvald Stoltenberg politikus, Norvégia volt külügy- és honvédelmi minisztere. Édesanyja Karin Stoltenberg (sz. Heiberg) szintén politikus, több kormányban államtitkár. Felesége Ingrid Schulerud diplomata; két gyermekük van.[39]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b c d https://www.stortinget.no/no/Representanter-og-komiteer/Representantene/Representantfordeling/Representant/?perid=JES&tab=Biography, 2019. augusztus 29.
  4. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Roglo
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  7. ↑ MADS A. ANDERSEN – LARS JOAKIM SKARVØY: Stoltenberg vil ikke vurdere om forloveren må gå. Verdens Gang, 2012. augusztus 16. (Hozzáférés: 2023. január 5.)
  8. ↑ http://www.europeiskungdom.no/omoss/arets-europeer/
  9. ↑ https://peergynt.no/gallery/arets-peer-gynt/
  10. ↑ https://krogerup.dk/om-krogerup/hal-koch-prisen/
  11. ↑ WILLY-BRANDT-PREIS: Jens Stoltenberg ist der zweite Preisträger (német nyelven). Der Tagesspiegel, 2013. január 25. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  12. ↑ http://www.kongehuset.no/binfil/download2.php?tid=133159
  13. ↑ https://www.cdm.me/english/vujanovic-awarded-medal-montenegro-stoltenberg/
  14. ↑ https://en.vijesti.me/news-b/politika/77673/Vujanovic-awarded-Stoltenberg-with-the-Order-of-Montenegro-on-a-ribbon
  15. ↑ https://president.ee/et/teenetemargid/teenetemarkide-kavalerid/30924-jens-stoltenberg
  16. ↑ https://e-seimas.lrs.lt/portal/legalAct/lt/TAD/a8cc4243316411e98893d5af47354b00?positionInSearchResults=11&searchModelUUID=9656b006-686f-4285-86f2-971954ea25e0
  17. ↑ Bundesministerin der Verteidigung Annegret Kramp-Karrenbauer verleiht dem NATO-Generalsekretär Jens Stoltenberg die Manfred-Wörner-Medaille. Federal Ministry of Defence of Germany, 2019. november 1. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  18. ↑ Ewald von Kleist Award - Munich Security Conference (brit angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  19. ↑ The Munich Security Conference Announces Its Awards for 2022 (brit angol nyelven), 2022. február 11. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  20. ↑ NRK: Jens Stoltenberg får Sønstebyprisen (bokmål norvég nyelven), 2022. december 12.
  21. ↑ Mikal Hem: Stoltenberg fikk Kissinger-pris (bokmål norvég nyelven), 2023. november 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  22. ↑ Alf Bjarne Johnsen – Silje Lien Sveen – Tore Kristiansen (foto) – Annemor Larsen (foto) – Bjørnar K. Bekkevard (video): Jens Stoltenberg er «Årets navn» i VG 2023, 2023. december 20.
  23. ↑ https://e-seimas.lrs.lt/portal/legalAct/lt/TAD/987369d311fe11eea9b3de7dd350a34e?positionInSearchResults=0&searchModelUUID=c7c6a594-ef0c-4102-a66d-e2f34d5e1a79
  24. ↑ https://www.president.gov.ua/documents/5562023-48201
  25. ↑ https://www.belganewsagency.eu/nato-secretary-general-receives-belgiums-highest-honour
  26. ↑ https://www.atlantik-bruecke.org/events/eric-m-warburg-preisverleihung-fuer-jens-stoltenberg/
  27. ↑ https://www.vestnesis.lv/op/2024/97.14
  28. ↑ https://www.idnes.cz/zpravy/domaci/pavel-rad-tgm-generalni-tajemnik-jens-stoltenberg.A240528_114036_domaci_vlc
  29. ↑ https://www.hrad.cz/cs/pro-media/tiskove-zpravy/aktualni-tiskove-zpravy/prezident-republiky-udeli-statni-vyznamenani-jensi-stoltenbergovi-17895
  30. ↑ https://www.nato.int/cps/en/natohq/photos_227557.htm
  31. ↑ Hilde Nilsson Ridola: Jens Stoltenberg fikk presidentens frihetsmedalje (bokmål norvég nyelven), 2024. július 10. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  32. ↑ Europa Press: El Gobierno otorga al secretario general de la OTAN y al embajador de Qatar condecoraciones al Mérito Civil, 2024. július 31. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  33. ↑ BOE-A-2024-15827 Real Decreto 829/2024, de 30 de julio, por el que se concede la Gran Cruz de la Orden de Isabel la Católica al señor Jens Stoltenberg.. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  34. ↑ https://www.koninklijkhuis.nl/actueel/nieuws/2024/09/26/secretaris-generaal-van-de-navo-stoltenberg-ontvangt-ridder-grootkruis-in-de-orde-van-oranje-nassau
  35. ↑ Tio utländska medborgare tilldelas Nordstjärneorden (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2024. október 22.)
  36. ↑ https://kungligmajestatsorden.se/nyhetsarkiv/nyheter/2024-10-22-ordnar-till-tio-utlandska-medborgare
  37. ↑ Sverige og Tyskland hyller Jens Stoltenberg med ordener. (Hozzáférés: 2024. október 23.)
  38. ↑ https://www.workwithdata.com/person/jens-stoltenberg-1959, 2024. október 15.
  39. ↑ a b c d Carol Brennan: Jens Stoltenberg (angol nyelven). Encyclopedia of World Biography. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  40. ↑ Norvégia 2009: választás és törésvonalak (magyar nyelven). Kitekintő, 2009. szeptember 29. [2010. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  41. ↑ Maradnak a norvég vörös-zöldek. Kitekintő, 2009. szeptember 15. [2009. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
  42. ↑ Norway will stand firm, says PM Jens Stoltenberg. BBC News, 2011. július 27.
  43. ↑ -40 fokon emlékeztek meg Amundsen 100 évvel ezelőtti siker
  44. ↑ HVG, 2013.10.14.
  45. ↑ „Nato names Stoltenberg next chief”, BBC News, 2014. március 28.. [2014. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. október 1.) 
  46. ↑ Meghosszabbították Jens Stoltenberg mandátumát | Híradó (hu-HU nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2023. július 13.)
  47. ↑ Stoltenberg geht: Nato sucht mitten in Russland-Krise neuen Generalsekretär (német nyelven). Die Presse, 2022. február 4. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  48. ↑ 2024 októberéig meghosszabbították Jens Stoltenberg Nato-főtitkári megbízatását (magyar nyelven). telex, 2023. július 4. (Hozzáférés: 2023. július 13.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jens Stoltenberg című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Elődje:
Kjell Magne Bondevik 		Norvégia miniszterelnöke
2000–2001 		Utódja:
Kjell Magne Bondevik
Elődje:
Kjell Magne Bondevik 		Norvégia miniszterelnöke
2005 – 2013 		Utódja:
Erna Solberg
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jens_Stoltenberg&oldid=27486344”