(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Kálium-ferricianid – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Kálium-ferricianid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-ferricianid
IUPAC-név kálium-ferricianid
Más nevek vörösvérlúgsó
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13746-66-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet K3Fe(CN)6
Moláris tömeg 329,24 g/mol
Megjelenés vörös kristályok
Halmazállapot szilárd
Olvadáspont ~300 °C
Forráspont bomlik
Oldhatóság (vízben) 33 g/100 ml (20°C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok
NFPA 704
0
1
1
 
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation a kálium vegyületei
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-ferricianid, köznapi nevén vörösvérlúgsó (K3[Fe(CN)6] kálium-hexaciano-ferrát(III)) komplex vegyület. Vörösbarna színű, jól kifejlett monoklin kristályok vagy aranysárga színű por.

Tulajdonsága

[szerkesztés]

Vízben jól oldódik, 100 g víz 20 °C-on 33 g, 99 °C-on 91 g vörösvérlúgsót old fel. Alkoholban nem oldódik, aceton oldja. Vizes oldata édeskés-sós ízű, élénk sárga színű, állás közben főleg fény hatására részben redukálódik és Berlini-kékből álló csapadék válik ki belőle. Hevítéskor vasra és kálium-cianidra bomlik. Kálium-jodiddal hevítve sárgavérlúgsóvá alakul és elemi jód válik szabaddá. Erélyes oxidálószer, különösen lúgos közegben. Vas(II)-sók oldatában sötétkék csapadékot ad, ez a Turnbull-kéknek nevezett pigment szerkezetét tekintve azonos a Berlini-kékkel. A vas(II)-só ugyanis a vas(III)-cianidot vas(II)-cianiddá redukálja, a keletkezett vas(III)-só pedig a vas(II)-cianiddal Berlini-kékké egyesül. Közvetlenül nem mérgező, mivel azonban bomlékonyabb a sárgavérlúgsónál. A gyomorban hidrogén-cianid (HCN) válhat belőle szabaddá, ezért mérgező hatású lehet.

Felhasználása

[szerkesztés]

A kelmefestésben, a bőr- és papírgyártásban, a galvánbevonatok készítésében, az acél cementálásában, a tölgyfa pácolására, pigmentek készítésére használják. A műszaki rajzok kék fénymásolatainak készítésében is alkalmazzák, illetve műtrágya-adalékként is felhasználható.

Előállítása

[szerkesztés]

A vörösvérlúgsó előállítására sárgavérlúgsó oldatába klórgázt vezetnek:

Reakciói

[szerkesztés]

Ha sósavat öntünk hozzá, hidrogén-cianid fejlődik:

Lúgos közegben hidrogén-peroxid hatására oxigénfejlődés közben sárgavérlúgsóvá alakul:

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret