(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Környezetmérnök – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Környezetmérnök

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vízszennyezés

A környezetmérnök (angolul environmental engineer) a bolognai rendszerű felsőoktatásban választható egyik műszaki szakképzettség. Az oklevélben szereplő megnevezés: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

A környezetmérnök képzettséggel betölthető foglalkozások

[szerkesztés]
  • Környezetvédelmi mérnök (FEOR 2127)
  • Környezetvédelmi technikus (FEOR 3126)
  • Műszaki tevékenységet folytató részegység vezetője (FEOR 1346)
  • Anyag- és termékvizsgáló, minősített laboráns (FEOR 3193)
  • Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási kisszervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser) (FEOR 1418)

Képzési ágak

[szerkesztés]
  • Bio-, környezet- és vegyészmérnöki

Környezetmérnöki tudomány

[szerkesztés]

Olyan mérnöki tudományág, amely magába foglalja a korszerű, tudományos, azon belül természettudományos, mérnöki, gazdasági, és menedzsment ismereteket. A Környezetmérnöki tudomány integrálja a műszaki és a környezetismereti tudományokat. A tudományág fő célja, hogy javítsa a természeti környezet, lehetővé téve a víz, a levegő és a talaj tisztán tartását, tisztaságának javítását illetve szennyezésmentességének megőrzését. A környezetmérnök tudomány elsősorban az ember védelmére irányuló feladatokkal foglalkozik, figyelembe véve a környezetvédelem fontosságát.

A környezetmérnök feladatai

[szerkesztés]

Európai uniós előírásokat, illetve Nemzetközi Szabványokat betartva a szembesült környezeti problémákra megfelelő megoldások keresése. Környezeti problémákból adódóan:

  • hulladékgazdálkodás helyreállítása, regionális hulladéklerakók megfelelő kialakítása
  • szennyvíz kezelési technikák kifejlesztése, szennyvízhálózat megfelelő kiépítése
  • levegőtisztaság-védelem
  • korszerű technológiák fejlesztése (pl.: környezetbarát motorhajtóanyag fejlesztés)

Vállalatok, cégek életében fontos a környezeti átvilágítottság, hiszen a működésükhöz elkerülhetetlen, hogy a környezeti szempontokat mennyire veszi figyelembe a tevékenységük során (piaci érték növelés, stb.). Környezeti jelentések készítésének esetei:

  • önkormányzatok, vállalatok környezeti jelentésekre kötelezettek
  • intézmény, település környezeti hatásának felmérése esetén
  • menedzsment rendszer kiépítésénél

Környezetmérnök-képzés

[szerkesztés]

A tanulmányok négy fontos részből tevődnek össze:

  • alapozó képzés: természettudományok és műszaki ismeretek (matematika, fizika, kémia, biológia, műszaki rajz, áramlás- és hőtan stb.)
  • szakmai törzsanyag, szakirányokra bontva
  • szabadon választható szakmai ismeretek
  • szabadon választható tantárgyak

Jelenleg Magyarország több felsőfokú intézményében folyik a környezetmérnök-képzés:

Jó környezetmérnök

[szerkesztés]

Mérnöki tudományokban és a matematika terén maximálisan képzett, és ugyanakkor a biológiaiban, ökológiaiban, természet- és tájvédelemben, tehát a zöld ismeretekben otthonosan mozgó szakember.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]