(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Kemechey Jenő – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Kemechey Jenő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kemechey Jenő
Élete
Született1862. december 28.
Királyhelmec
Elhunyt1905. január 14. (42 évesen)
Budapest
Házastársajenei Szabó Irén (18711958)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemechey Jenő témájú médiaállományokat.

Kemecsei Kemechey Jenő László (Királyhelmec, 1862. december 28.Budapest, 1905. január 14.) újságíró, író, a Petőfi Társaság tagja.[1]

A Kemechey család címere (kelt: 1654. Október 13.)

Családja és származása

[szerkesztés]

Az ősrégi Szabolcs vármegyei nemesi származású kemecsei Kemechey család sarja, amelyet a 14. században említenek először; Szabó másképp Kemechey Pál és Ferenc 1654. október 13-án címeres nemeslevelet szereztek III. Ferdinánd magyar királytól.[2][3] Apja kemecsei Kemechey János (18191902), Királyhelmec városának a főjegyzője,[4] anyja legenyei és mándoki Galambos Maria.[5]

Pályája

[szerkesztés]

Az egri papnevelő intézetben papnak készült, azután a budapesti egyetemen jogot végzett. Előbb báró Sennyey Pál főrendiházi elnök magántitkára lett, később ügyvédjelölt volt, azután a Heves- és Zemplén megyei közigazgatásban tisztviselőként dolgozott. Onnan Szegedre ment, 1891-től a Szeged és Vidéke munkatársa, szerkesztője, 1894 júliusától a Budapesti Hírlap belső munkatársaként, a lap országgyűlési tudósítójaként működött. A Dugonics Társaság osztálytitkára volt.

Házassága és leszármazottjai

[szerkesztés]

1897. október 30-án Vasmegyeren,[6] feleségül vette a nemesi származású jenei Szabó Irén (Nagyhalász, 1871. november 8.Budapest, 1958. december 6.) kisasszonyt,[7] akinek a szülei jenei Szabó István és Muraközi Rozália voltak. Kemechey Jenő és Szabó Irén frigyéből született:

Művei

[szerkesztés]

Több regénye és novelláskötete jelent meg, két színművét is játszották.

  • Magyar gentry-történetek (elbeszélések, Budapest, 1891)
  • Mara rózsái (Budapest, 1899)
  • A kis király (regény, Budapest, 1899)
  • Magyar mohikánok (elbeszélések, Budapest, 1901)
  • Bodrogközi történetek (elbeszélések, Budapest, 1902)
  • Magyarország nagyasszonyai (regényes életrajzok. Budapest, 1902)
  • A föld (dráma, Budapest, 1902; Malonyai Dezsővel, Nemzeti Színház.)
  • Lobogó szerelmek (novellák, Budapest, 1904)
  • Az emigráns (színmű, Budapest, 1904)
  • A kis király (regény, Budapest, 1906).

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]