Knorr-Bremse
| Knorr-Bremse | |
 | |
 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1905[1] |
| Névadó |
|
| Székhely | |
| Alapító | Georg Knorr |
| Iparág |
|
| Forma | Aktiengesellschaft |
| Termékek | fék |
| Árbevétel | 7 925 610 000 € (2023. december 31.)[2] |
| Alkalmazottak száma | 33 319 (2023. december 31.)[2] |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde | frankfurti tőzsde |
 Knorr-Bremse
Pozíció München térképén
| |
 é. sz. 48° 11′ 15″, k. h. 11° 32′ 56″48.187400°N 11.548900°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 15″, k. h. 11° 32′ 56″48.187400°N 11.548900°E | |
| A Knorr-Bremse weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Knorr-Bremse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Knorr-Bremse AG vasúti és haszongépjárművek fékrendszereit gyártó német vállalat, amely több mint 110 éve működik a területen. A vállalatcsoport portfóliójában megtalálhatóak még intelligens ajtórendszerek, vezérlőelemek, légkondicionáló rendszerek vasúti járművekhez, torziós lengéscsillapítók és sebességváltó-szabályozó rendszerek haszongépjárművekhez. 2019-ben a Csoport több mint 28 000 alkalmazottja világszerte 6,93 milliárd eurós árbevételt ért el világszerte.[3][4]
A vállalatcsoport több mint 30 országban, 100 telephelyen van jelen.[5]
2020. november 4-én bejelentették, hogy a Knorr-Bremse AG Dr. Jan Michael Mrosikot választotta az igazgatóság tagjává és vezérigazgatóvá. A kinevezés 2021. január 1-jei hatállyal lépett hatályba.[6]
Alapítás
[szerkesztés]Georg Knorr mérnök 1905-ben alapította a Knorr-Bremse GmbH-t a Berlin melletti Boxhagen-Rummelsburgban, a Neue Bahnhofstraße-n (1920 óta Berlin-Friedrichshain része). A vasúti fékrendszerek gyártása egy 1883-ban alapított cégből ("Carpenter & Schulze") származik. A vállalat 1911-ben egyesült a "Continentale Bremsen-GmbH"-val, és megalapította a Knorr-Bremse Aktiengesellschaft (AG) vállalatot. 1913-tól kezdve egy második gyártóüzemet, új székházat, fűtőművet és egyéb melléképületeket emeltek.
A Knorr kereskedelmi sikerének kezdeti alapját a Porosz Államvasutakkal kötött megállapodás jelentette, amely akkoriban alakította meg a Porosz-Hesseni Vasúttársaságot, és amely egykamrás gyorsfékrendszerek szállítására vonatkozott, először személy-, majd tehervonatok számára. A sűrített levegővel működő fék, a "Knorr Druckluft-Einkammerschnellbremse" (K1), valamint annak származékai a hagyományos rendszerekhez képest jelentősen jobb biztonsági teljesítményt nyújtottak.
A huszadik század elején a vonatőröknek még mindig kézzel, úgynevezett "fékező kocsikból" kellett működtetniük a fékeket. Az első pneumatikus fékek alapkivitelűek voltak, de hamarosan kifejlesztették a vezérlőszelepeket használó közvetett automatikus rendszereket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2024. május 23., https://www.boerse-frankfurt.de/equity/knorr-bremse-ag/company-details
- ↑ a b 2024. május 23., https://www.boerse-frankfurt.de/equity/knorr-bremse-ag/key-data
- ↑ Company Information. ir.knorr-bremse.com . (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)
- ↑ Maudes Capital: Haldex AB Bidding War. Get It While You Can!. Seeking Alpha , 2016. szeptember 24. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
- ↑ Knorr-Bremse worldwide. | Knorr-Bremse Group. (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)
- ↑ Knorr-Bremse Aktiengesellschaft: New CEO appointed. uk.finance.yahoo.com
Irodalom
[szerkesztés]- Rudolf Hundhausen: Knorr-Bremse AG Berlin-Lichtenberg. In: Die deutsche Industrie (1888–1913). Berlin 1913 S. X82–X83.
- Franz Ludwig Neher: Fünfzig Jahre Knorr-Bremse. Knorr-Bremse AG, Berlin/ München 1955.
- Manfred Barthel: Kraft und Sicherheit – 75 Jahre Knorr-Bremse. Econ, Düsseldorf/ Wien 1980, ISBN 3-430-11167-6.
- Helmut Engel (Hrsg.): Standort Berlin-Ostkreuz. Historische Knorr-Bremse. Industriekomplex im Wandel. Jovis, Berlin 2000, ISBN 3-931321-22-3.
- Helmut Engel (Hrsg.): Standort Berlin-Marzahn. Historische Knorr-Bremse. Industriekomplex im Wandel. Jovis, Berlin 2001, ISBN 3-931321-44-4.
- Manfred Pohl: Sicherheit auf Schiene und Straße. Die Geschichte der Knorr-Bremse AG. Piper, München 2005, ISBN 3-492-04747-5.
