(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Légi fotó – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Légi fotó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Légifotó szócikkből átirányítva)
Légi fotó a Budai várról, fotós: Somogyi-Tóth Dániel

A légi fotózás a föld levegőből történő fényképezését jelenti. A kifejezést elsősorban abban az esetben használjuk, amikor a kamerát nem egy, a földön elhelyezkedő szerkezet (pl. daru) tartja. A fényképezőgép lehet kézben vagy állványon. A gépet elsütheti a fotós, lehet távirányított vagy automatikus is.

Légi fotó vagy légi felvétel készülhet merev szárnyú repülőgépről, helikopterről, hőlégballonról, léggömbről, léghajóról, rakétáról, sárkányrepülőről, drónról, papírsárkányról, ejtőernyőről vagy siklóernyőről.

Azok a légi fotók, amelyek olyan módszerrel és technikával készülnek, melynek eredményeképpen az elkészült légi fényképből térkép készíthető, speciális légi fotóknak tekinthetők, elnevezésük ortofotó.

Története

[szerkesztés]
Légi fotós munkában

A légi fotózást elsőként egy francia fényképész-ballonos, a „Nadar” néven ismert Gaspard-Félix Tournachon gyakorolta Párizsban, 1858-ban.

Mozgóképet készítő kamerát először Róma fölött, 1909. április 24-én vittek levegőnél nehezebb repülőgéppel a magasba, a Wilbur Wright und seine Flugmaschine című 3 perc 28 mp-es némafilm forgatása során.

Az első, erre a célra kifejlesztett félautomata kamerát egy orosz hadmérnök, Potte V. F. ezredes tervezte, 1911-ben. A kamerát az első világháború során használták.

A légi fotók felhasználási területét az első világháború során több repülős is tovább bővítette, például Fred Zinn.

Csád-tó, 1930 (Walter Mittelholzer)

Hasznosítás

[szerkesztés]

A légi fotózás felhasználási területébe tartozik a térképészet (ezen belül elsősorban fotogrammetria, topográfia), régészet, filmforgatás, környezet kutatás, terület felmérés, valamint ide tartozik még a kereskedelmi reklámozás és természetesen a művészi tevékenység is.

Légi fotó készülhet távirányítású modell repülőgépről vagy helikopterről is. Ennek előnyei a kis magasságról való fényképezés valamint ezekkel olyan pontok is megközelíthetőek, amelyek hagyományos úton nem elérhetőek, hiszen veszélyesebb körülmények között is üzemeltethetők. Ugyanakkor a modell nem helyettesítheti a repülőgépet, amely nagyobb távolság megtételére alkalmas, magasabbra képes emelkedni, és nagy teherbírása miatt komolyabb felszerelés szállítható rajta, amit ráadásul maga a fotós kezel. Így sokkal jobb minőségű és művészi értékű felvételek készülhetnek.

Balatonalmádi légi fotója, Somogyi-Tóth Dániel

Ortofotók

[szerkesztés]

Minden olyan fényképet, amely mentes a perspektív és domborzati, valamint fényképezőgép-objektív okozta torzulásoktól, ortofotónak nevezünk.[1]

Ellentétben a „madár szemszögével”, a legtöbb ortofotó-készítéshez használt légi fénykép kameratengelye függőleges. (Ortofotó természetesen készíthető oldalra lefelé tekintő mérőkamerával is, de a légköri hatások ilyenkor erősebben rontják a képminőséget, a helyreállítandó perspektív torzulás mértéke nagyobb.) A perspektíva s egyéb optikai és domborzati hatások által létrejött torzulások korrigálásával ezek a felvételek kiválóan alkalmasak térképészeti célokra, sőt gyakran magukat a fényképeket alakítják térképpé.

Például a népszerű Google Föld (Google Earth) és Google Térkép (Google Maps) is ortofotók segítségével készül, alapfelvételeinek egy része műholdas, más részük repülőgépes.

A fertődi Esterházy-kastély madártávlatból, Somogyi-Tóth Dániel

Kiemelkedő légi fotográfusok

[szerkesztés]

Külföldi légi fotográfusok

[szerkesztés]

Hazai légi fotográfusok

[szerkesztés]
Légi fotó a Tihanyi Apátságról, Somogyi-Tóth Dániel munkája
Drónfelvétel Révfülöp kikötőjéről

Nemzetközi légi fotós szervezetek, ügynökségek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rs&Gis - Távérzékelési fogalomtár. www.rsgis.hu. (Hozzáférés: 2015. november 29.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aerial_photography című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]