Lyonel Feininger
| Lyonel Feininger | |
 | |
| Született | 1871. július 17.[1][2][3][4][5] New York[6] |
| Elhunyt |
New York[9] |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | amerikai[10] |
| Házastársa | Julia Feininger |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Académie Colarossi |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lyonel Feininger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lyonel Feininger (New York, 1871. július 17. – New York, 1956. január 17.) amerikai festő.
Élete[szerkesztés]
1887-ben Hamburgba került, ahol az Iparművészeti Iskolában folytatott tanulmányokat. A következő évben a berlini Akademie der bildenden Künste növendéke, emellett kiadóknak és folyóiratoknak rajzolt. 1892-ben tanulmányutat tett Párizsba. 1894-ben fejezte be tanulmányait a berlini akadémián. 1896-tól rendszeresen jelentek meg karikatúrái az Ulkban és a Narrenschiffben. 1906-ban készültek az első litográfiái és rézkarcai, ugyanebben az évben comic stripeket (újságokban megjelenő képregény) készített a chicagói Sunday Tribune-nek. 1907–1908-ban Párizsban és Londonban élt.
1913-ban öt képe szerepelt az Első német őszi szalonon. 1917-ben rendezte első kiállítását a berlini Der Sturm Galériában. 1919 májusától 1925 áprilisáig a Bauhaus mestere, 1920 végétől a sokszorosító grafikai nyomdát vezette. Miután a Bauhaus Dessauba költözött, 1925-től 1932-ig saját kívánságára tanításra nem kötelezett mester volt. 1924–1935 között a nyarakat rendszeresen a Keleti-tenger melletti Deepben (Pomeránia) töltötte. 1931-ben, 60. születésnapján a berlini National Galerie-ben jubileumi kiállítása nyílt.
1933-ban Dessauból Berlinbe költözött, ott élt 1936-ig. 1937-ben áttelepült New Yorkba. 1944-ben kiállítása nyílt a New York-i Museum of Modern Art-ban. 1947-ben a „Federation of American Painters and Sculptors” elnökévé választották.
Már a húszas években az egyik legjelentősebb expresszionista festőnek tartották, a Bauhausra viszont csak kevéssé hatott, mert – Klee-vel vagy Kandinszkijjal ellentétben – nem oktatott rendszeresen, és nem is alakított ki szisztematikus felépítésű tantárgyakat.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Lyonel Feininger (holland nyelven)
- ↑ Lyonel Feininger (angol nyelven), 2017. december 16.
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
Források és irodalom[szerkesztés]
- Művészlexikon 2. k. 213. old.- Corvina, Bp., 1994 – ISBN 963 13 3969 6
- Forgács Éva: Bauhaus – Jelenkor, Pécs, 2010 – ISBN 978 963 676 489 0
- Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933 (Bauhaus Archiv) – Taschen/Vince K., 2003 – ISBN 3-8228-2584-0
- Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933 Reform und Avantgarde – Taschen, Köln, 2006 – ISBN 3-8228-2222-1
- Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet – Bp. 1961, Műszaki K. – ETO 72 036
- Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät (Der Kunst des 20. Jahrhunderts) – R. Piper & Co. Verlag, München, 1957
- M Wingler: Das Bauhaus – 1962, Berlin
További információk[szerkesztés]
- Festményei Archiválva 2015. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
