Megfontolt Erő hadművelet
| Megfontolt Erő hadművelet | |||
 | |||
| Az Egyesület Államok Légierejének F–16-os vadászgépe az Avianoi Légibázison. | |||
| Konfliktus | Boszniai háború | ||
| Időpont | 1995. augusztus 30. – szeptember 20. | ||
| Helyszín | Bosznia-Hercegovina | ||
| Eredmény | NATO győzelem a boszniai szerbek visszatértek a tárgyalásokhoz | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Megfontolt Erő hadművelet témájú médiaállományokat. | |||
| Boszniai háború |
|---|
|
Béketervek · Szarajevó · Szarajevó JNA menetoszlop · Foča · Zvornik · Doboj · Prijedor · Srebrenica ostroma (mészárlás) · Tuzla JNA menetoszlop · Bihács · Sakál · Vrbas '92 · Korridor '92 · Korićani sziklák · Horvát-bosnyák háború · Bóra · Žepčei csata · Kravica · Duša · Štrpci · Travnik · Mostar · Deny Flight · Ahmići · Trusina · Sovići/Doljani · Dobrinja · Bugojnó · Mokronoge · Grabovica · Neretva ’93 · Stupni Do · Križančevo Selo · Első Markale · Banja Luka · Tvigi '94 · Washington · Bøllebank · Amanda · Tigris · Pók · Kupres · Udbina · Tél ’94 · Ugrás–1 · Orašje · Pale · Tuzla · Vrbanja híd · Ugrás–2 · Mrkonjić Grad · Vozuća · Csoda · Nyár '95 · Vihar · Második Markale · Megfontolt erő · Misztrál–2 · Sana · Una · Déli Mozdulat · Dayton |
A Megfontolt erő hadművelet (angolul: Operation Deliberate Force) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) az Egyesült Nemzetek Szervezete Védelmi Erői (UNPROFOR) szárazföldi hadműveleteivel összhangban folytatott légi hadjárata volt, amellyel aláásta ENSZ által kijelölt biztonsági övezeteket fenyegető és megtámadó Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének (VRS) katonai potenciálját Bosznia-Hercegovinában a boszniai háború idején. A beavatkozást főként a srebrenicai és a markalei mészárlásokkal idézték elő, de a NATO hadművelet elindítására vonatkozó döntés mögötti közvetlen ösztönző tényezőnek a szarajevói Markale piactér elleni 1995. augusztus 28-iki VRS tüzérségi támadást tekintik.[1][2]
A műveletet 1995. augusztus 30. és szeptember 20. között hajtották végre, 15 nemzetből odavezényelt 400 repülőgép és 5000 katona bevonásával. A Leighton W. Smith Jr. admirális[3][2] parancsnoksága alatti hadjárat 338 boszniai szerb célpontot támadott, amelyek közül sokat megsemmisítettek. A művelet során összesen 1026 bombát dobtak le, amelyek közül 708 volt precíziós irányítású.[4] 19 alkalommal, Szarajevó és Han Pijesak környéki célpontok ellen, szegényített urántartalmú lőszert használtak.[5]
A hadművelet nagyjából a Horvát Hadsereg (HV), a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Hadserege (ARBiH) és a Horvát Védelmi Tanács (HVO) Misztrál 2 hadműveletével egy időben zajlott, amelyet Nyugat-Bosznia területén a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege ellen indítottak. A hadjárat feloldotta Szarajevó ostromát is, ami a helyzet tárgyalásos rendezéshez vezetett.[6]
Előzmények
[szerkesztés]
A boszniai háború egy nemzetközi fegyveres konfliktus volt, amely 1992 áprilisa és 1995 decembere között zajlott Bosznia-Hercegovinában. 1992 októberében, a boszniai háború kezdetén a civilek elleni háborús bűnök miatt lakossági nyomásra az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa 1992. február 21-én elfogadta a 743. számú határozatot, amely létrehozta az Egyesült Nemzetek Védelmi Erőit (UNPROFOR). Az UNPROFOR megbízatása az volt, hogy életben tartsa a lakosságot, és humanitárius segélyt szállítson a menekülteknek Boszniában a háború végéig. A kilakut boszniai menekültügyi és humanitárius válságra válaszul a Biztonsági Tanács elfogadta a 781. számú határozatot. Ez a határozat megtiltotta a jogosulatlan katonai repüléseket a boszniai légtérben. A határozatot követően a NATO megkezdte a Sky Monitor hadműveletet, amelynek során a NATO-erők figyelték a repülési tilalmi zóna megsértését anélkül, hogy bármilyen katonai lépést tettek volna a megsértőkkel szemben. 1993 áprilisáig a NATO-erők a repüléstilalmi zóna több mint 500 megsértését dokumentálták.[7] Válaszul a boszniai légteret érintő „kirívó” megsértésekre az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghozta a 816. számú határozatot.[8] Míg a 781-es határozat csak a katonai repülést tiltotta, a 816-os határozat tiltott minden repülést a boszniai légtérben, kivéve azokat, amelyeket az ENSZ zágrábi Repülési Koordinációs Központja kifejezetten engedélyez. A határozat arra is felhatalmazta az ENSZ tagállamait, hogy „tegyenek meg minden szükséges intézkedést... a repüléstilalmi övezetre vonatkozó korlátozások betartásának biztosítására”.[8] Erre az állásfoglalásra válaszul a NATO 1993. április 12-én megkezdte a Deny Flight hadműveletet, amelynek feladata a repülési tilalmi zóna betartatása volt, egyúttal lehetővé tette a repüléstilalmi zóna megsértőivel szembeni fellépést. A helyszínen lévő szerb erők azonban továbbra is támadták az ENSZ biztonsági övezeteit Boszniában, és az ENSZ békefenntartói nem