Mongol nyelvek
Mongol nyelvek | |
Beszélik | 6-7 millió fő |
Nyelvcsalád | Urál-altaji nyelvcsalád Altaji nyelvcsalád Mongol nyelvcsalád |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | mn |
ISO 639-2 | H |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mongol nyelvek témájú médiaállományokat. |
A mongol nyelvek a feltételezett altaji nyelvcsalád külön ága. Az ide tartozó nyelvek szerkezetükben és szókincsükben hasonlóak, a kölcsönös megértés bizonyos fokig fennáll beszélőik között.[1] Összesen 6-7 millióan beszélik e nyelveket.
Hivatalos nyelvként használják e nyelvek valamelyikét a következő helyeken:
- Mongóliában
- Kína Belső-Mongólia Autonóm Terület tartományában
- Oroszország Burjátföld és Kalmükföld tagköztársaságaiban
Felosztás
[szerkesztés]Nyugati csoport
Keleti csoport
- burját
- daghur (dahúr)
- kitaj (kihalt) - egyes kutatók szerint ez volt az ómongol, a klasszikus (írott) mongol[1]
- mongol - ennek halha dialektusa Mongólia hivatalos nyelve
- monguor
- ojrát
- tung-hsziang
- urdus (ordos)
Fő nyelvek
[szerkesztés]Nyelv | Beszélők száma | Országok, ahol elterjedt |
---|---|---|
Mongol | 5-6 millió | Mongólia (ebből 2,5-3 millió halha-dialektus), Kína (Belső-Mongólia Autonóm Terület) |
Burját | 450.000 | Oroszország, Mongólia, Kína |
Ojrát | 350.000 | Mongólia, Kína |
Santa (Dongxiang) | 250.000 | Kína |
Kalmük (Kalmyk) | 180.000 | Oroszország |
Monguor (Mangghuer) | 150.000 | Kína |
Dahúr (Daghur, Daur, Daguris) | 100.000 | Kína |
Ordos (Urdus) | 100.000 | Kína |
Mogol (Mogholi) | 200 | Afganisztán |
Beszéd
[szerkesztés]A mongol nyelvek jellegzetesen ragasztó típusúak a tő végéhez járuló toldalékolással, de névutók nem fordulnak elő. A hangrend és a magánhangzó-illeszkedés jellemző vonása e nyelveknek. A hangsúly az első szótagra esik, de a nem hangsúlyos magánhangzók gyakorta mormoltak (igen rövidek és a száj középső részében képződnek).
Írás
[szerkesztés]A mongol nyelvek régi irodalmi hagyományt mutatnak fel, a mai mongol nyelvek közül a Belső-Mongóliában beszélt nyelvek nem írott nyelvek, a mongolok napjainkban vagy cirill írást használnak, vagy pedig szogd eredetű módosított ujgur írással írnak. A történelem során még néhány más írásrendszer volt használatban.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mongolische Sprachen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mongolian languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.