Morbus hungaricus
A Morbus hungaricus latin kifejezés, jelentése magyar betegség, magyar kór.
Eredeti jelentése[szerkesztés]
Az elnevezést eredetileg Johannes Eichmann Dryander (1500–1560) marburgi orvos használta az 1556-ban Magyarországon állomásozó császári katonák között pusztító betegségre, bár más források szerint már egy 1547-ben megjelent művében is használta az elnevezést. Ez a kór pedig a ruhatetű, a szennyezett ivóvíz és egyéb fertőző anyagok által terjedő élősködő, a rickettsia sejtparazita (Rickettsia prowazekii) okozta járvány, a kiütéses tífusz volt.
A Morbus hungaricus mint tbc[szerkesztés]
A későbbiekben azonban egy másik betegség, a gümőkór, vagyis a tuberkulózis (tbc) elnevezéseként volt használatos. A 19. század végétől a második világháború végéig az akkori Magyarország területén a szegénység, a demográfiai mozgások, a nyers tej fogyasztása és a háborúskodás kedvezett a tuberkulózis terjedésének. Az alattomosan lappangó kór népbetegségként jelentkezett, és sok embert megfertőzött. Ekkor honosodott meg a Morbus hungaricus elnevezés mint a gümőkór szinonimája. Az elnevezésnek ezt a jelentését Győry Tibor orvos, orvostörténész (1869–1938)[1] tisztázta 1900-ban megjelent Morbus hungaricus című munkájában.[2]
A szocialista korszakban bevezetett rendszeres tüdőszűréssel, valamint a BCG védőoltással sikerült felszámolni a betegséget. Bár ezen védőoltás használatát sok országban már csak specifikus csoportoknak ajánlják orvosi vélemény alapján (például a gyerekeknek és a fertőzésnek kitett orvosoknak[3]), Magyarországon és sok más országban is mai napig a kötelező védőoltások közé tartozik.[4][5]
A gümőkór a szegénység betegsége; az úgynevezett gulyáskommunizmus a javuló élelmezéssel nagyban hozzájárult a visszaszorításához. 1953 és 1985 között az új betegek száma 370:100 000-ről 36:100 000-re, tehát az egytizedére csökkent, így az 1980-as évek elejére a tuberkulózis Magyarországon elvesztette népbetegség-jellegét.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Múlt-kor történelmi magazin – Győry Tibor
- ↑ Németül
- ↑ https://www.cdc.gov/tb/publications/factsheets/prevention/bcg.pdf
- ↑ Védőoltások gyermekeknek. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
- ↑ The BCG atlas. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
- ↑ Magyarszemle.hu – Új folyam V. 4. szám » Társadalmi tényezők szerepe a TBC újraéledésében. [2018. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
További információk[szerkesztés]
- Salmai Zoltán: Az ezerarcú TBC. Fókusz - Vajdasági ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő portál
- Kovács István: Európa élvonalában a népek tavaszán
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |