(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Movszesz Horenaci – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Movszesz Horenaci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Movszesz Horenaci
Született410[1]
Harman[1]
Elhunyt490 (79-80 évesen)
Sasanian Armenia
ÁllampolgárságaArmenia Magna
Foglalkozása
  • történész
  • fordító
  • filológus
  • író
A Wikimédia Commons tartalmaz Movszesz Horenaci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Movszesz Horenaci (balra) egy 14. századi kódexben

Movszesz Horenaci (örményül: Մովսէս Խորենացի, tudományos transzliterációban Movsēs Xorenac‘i, egyéb változatai: Movses Chorenazi, Movses Khorenatsi, Movses Khorenats‘i; Kr.u. V. század) késő ókori örmény történetíró volt. Örményországban a legfontosabb történetírók között tartják számon, és az örmény történetírás megalapítójának tekintik.

Élete

[szerkesztés]

Saját elmondása szerint Movszesz Szent Meszrop tanítványa volt, és mestere művének lejegyzésével foglalkozott a Bagratida herceg Izsák (Sahak) kérésére, aki 482-ben csatában elesett.

Néhány kutató úgy tartja, hogy a hagyománnyal ellentétben nem Movszesz a híres és jelentős mű Örményország története szerzője. Ennek ellenére senki sem kételkedik abban, hogy Movszesz Horenaci valóban létező személy és az örmény egyház fontos alakja volt. Pharp Lazarus alapján igazolt, hogy az V. században tevékenykedett egy örmény püspök, aki különleges tehetségű író is volt.

Movszesz Horenaci költőként, nyelvészként is ismert volt. Szó esik egy Horenből származó (örmény) hazafiról, akit Meszrop, az örmény irodalom alapítója Edesszába, Bizáncba, Alexandriába, Athénba és Rómába küldött tanulni és művelődni. Hazatérése után ő pedig segített Meszropnak a biblia örményre fordításában. Születésnapja ismeretlen, de a fentebb leírtak alapján arra lehet következtetni, hogy a IV. század vége felé látta meg a napvilágot, halálát ennek megfelelően az V. század utolsó negyedére szokás tenni.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Auguste Carriére: Neue Quellen des Moses von Choren („Nouvelles sources de Moïse de Choren“). Mecharisten-Druckerei, Wien 1893.
  • Aram Topchyan: The problem of the Greek sources of Moises Xorenacis „History of Armenia“. Peeters, Leeuven 2006, ISBN 90-429-1662-1.
  • Abeghyan, Manuk. Истории древнеармянской литературы. Yerevan, Armenian SSR: Armenian Academy of Sciences, 1975.
  • Adontz, Nicholas. Armenia in the Period of Justinian: the Political Conditions Based on the Naxarar System. Translated with partial revisions, a bibliographical note, and appendices by Nina G. Garsoïan. Lisbon, 1970.
  • Conybeare, F. C. "The Date of Moses of Khoren." Byzantinische Zeitschrift. № 10 (1901).
  • Malkhasyants, Stepan. Խորենացու առեղծված շուրջը (About the Enigma of Khorenatsi). Yerevan, Armenian SSR: Armfan Publishing, 1940.
  • Musheghyan, Albert. “Որտե՞ղ է գտնվել Մովսես Խորենացու հիշատակած Բյութանյան. ” (“Where was the Bithynia Mentioned by Movses Khorenatsi?”). № 1, 1990.
  • “Վասպուրական տերմինի նշանակությունը Հայ դասական մատենագրության մեջ” (“The Meaning of the Term ‘Vaspurakan’ in Classical Armenian Literature.”) Iran Nameh. № 2-3, 1996.
  • Sargsyan, Gagik Kh. Հելլենիստական դարաշրջանի Հայաստանը և Մովսես Խորենացին (Armenia in the Hellenistic Age and Movses Khorenatsi). Yerevan, Armenian SSR: Armenian Academy of Sciences, 1966.
  • Մովսես Խորենացու «Հայոց Պատմության» ժամանակագրական համակարգը. (The Chronological Structure of Movses Khorenatsi's History of Armenia).Yerevan, Armenian SSR: Armenian Academy of Sciences, 1965.
  • Sarkissian, Gaguik [Gagik Sargsyan]. The "History of Armenia" by Movses Khorenatzi. Trans. by Gourgen A. Gevorkian. Yerevan: Yerevan University Press, 1991
  • Topchyan, Aram. The Problem of the Greek Sources of Movsēs Xorenacʻi's History of Armenia. Leuven: Peeters Publishers, 2006.
  • Toumanoff, Cyril. "On the Date of Pseudo-Moses of Chorene." Handes Amsorya. № 10 (75), 1961, pp. 467-475.

Magyarul

[szerkesztés]
  • Chorenei Mózes: Nagy-Örményország története; ford., jegyz. Szongott Kristóf; Auróra Ny., Szamosújvár 1892 (hasonmásban: 2005)
  • Movszesz Chorenaci: Nagy-Örményország története; ford. Avanesian Alex; Arménia Népe Kulturális Egyesület, Bp., 2000

További információk

[szerkesztés]
  1. a b Armenian Soviet Encyclopedia, vol. 8