Nitrogén-monoxid
Nitrogén-monoxid | |
Nitrogén-monoxid | |
Nitrogén-monoxid | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 10102-43-9 |
ATC kód | R07AX01 |
Gyógyszer szabadnév | nitric oxide |
Gyógyszerkönyvi név | Nitrogenii oxidum |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | NO |
Moláris tömeg | 30,0061 g/mol |
Megjelenés | színtelen gáz |
Sűrűség | 1,3 g·cm−3 (folyadék) 1,34 g·dm−3 (gáz) |
Olvadáspont | −163,6 °C (109,6 K) |
Forráspont | −151,7 °C (121,4 K) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Égést tápláló (O), Nagyon mérgező (T+), Maró (C)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R8, R26, R34[1] |
S mondatok | S9, S17, S26, S28, S36/37/39, S45[1] |
Gyúlékonyság | 0 |
Rokon vegyületek | |
Rokon nitrogén-oxidok | dinitrogén-oxid dinitrogén-trioxid nitrogén-dioxid dinitrogén-tetroxid dinitrogén-pentoxid |
Rokon vegyületek | ammónium-nitrát |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nitrogén-monoxid színtelen, vízben rosszul oldódó gáz, szervetlen vegyület. Folyékony halmazállapotban színtelen, melyet sok helyen tévesen kék színűnek említenek. Az esetleges kék színt a nyomokban jelenlevő dinitrogén-trioxidtól kapja,[2] szilárd halmazállapotban színtelen. Párosítatlan elektront tartalmaz, ezért paramágneses tulajdonságú.[3]
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Közönséges hőmérsékleten a levegő oxigénjével azonnal vörösbarna színű nitrogén-dioxid keletkezik belőle. Párosítatlan elektront tartalmaz.
Telítetlen vegyület, emiatt a reakciókészsége nagy. Klór hatására nitrozil-kloriddá alakul:
Ha oxigén jelenlétében tömény kénsavban nyeletik el, nitrozil-kénsav képződik.
Előfordulása
[szerkesztés]A természetben villámcsapások hatására a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, és nitrogén-monoxid keletkezik. Ezt azonban a légkör oxigénje nitrogén-dioxiddá oxidálja. A nitrogén-dioxid víz hatására salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Ezért nagy viharok alkalmával kis mennyiségű salétromossav és salétromsav is kerül a levegőbe és az esővízbe.
Előállítása
[szerkesztés]Előállítása történhet kb. 30%-os töménységű salétromsav és fémréz reakciójával, vagy ammóniagáz oxidációjával 700 °C körüli hőmérsékleten.
Élettani szerepe
[szerkesztés]Az emlősök testében fontos neurotranszmitter. A baktériumok, a növények, gombák és állatok sejtjeiben is keletkezhet, fontos szabályozó szereppel rendelkezik olyan folyamatokban mint pl. antibiotikum-rezisztencia kialakulása, ATP-termelés és sejtlégzés, apoptózis, fotoszintézis, fagocitózis, sejtmozgás; mikorrhiza-növény szimbiózis illetve gomba-alga szimbiózis létrejötte.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A nitrogén-monoxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ N. N. Greenwood, A. Earnshow: Az elemek kémiája II. 604. o.
- ↑ Nyilasi János. Szervetlen kémia. Budapest: Gondolat Kiadó, 175-176 o.. o. (1975)
- ↑ Rőszer, T (2012) The Biology of Subcellular Nitric Oxide. Springer, ISBN 978-94-007-2818-9