Parti János
Parti János | |
Személyes adatok | |
Születési dátum | 1932. október 24. |
Születési hely | Budapest, Magyarország |
Halálozási dátum | 1999. március 6. (66 évesen) |
Halálozási hely | Budapest, Magyarország |
Állampolgárság | magyar |
Versenyzői adatok | |
Versenyszám | kenu |
Klub | Városi Tanács SK (1949–) Bp. Petőfi (1949–1965) |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Parti János (Budapest, 1932. október 24. – Budapest, 1999. március 6.) az első magyar olimpiai bajnok kenus, edző.
Sportpályafutása
[szerkesztés]A sportolást jégkorongozóként kezdte, gyorskorcsolyázóként folytatta, majd tizenhét évesen lett a Városi Tanács SK, illetve a Budapesti Petőfi kenusa. 1952-től 1963-ig szerepelt a magyar válogatottban. Kiemelkedő eredményeit a kenu egyes különböző távjain érte el. Tízezer méteren három egymást követő Európa-bajnokságon nyert aranyérmet. Három olimpián vett részt és mindhármon érmes helyezést ért el. Az 1960-ban Rómában ezer méteres távon olimpiai bajnoki címet szerzett. Az aktív sportolástól 1965-ben vonult vissza.
Az 1952-53-as szezonban a VM Vendéglátó csapatában jégkorongozott az első osztályban.
Sporteredményei
[szerkesztés]Kenu egyesben:
- olimpiai bajnok
- 1960, Róma: 1000 m
- kétszeres olimpiai 2. helyezett
- 1952, Helsinki: 1000 m
- 1956, Melbourne: 10 000 m
- világbajnok:
- 1954, Mâcon: 1000 m
- világbajnoki 4. helyezett:
- 1958, Prága: 1000 m
- háromszoros Európa-bajnok:
- Európa-bajnoki 2. helyezett:
- 1959, Duisburg: 1000 m
- Európa-bajnoki 4. helyezett:
- 1957, Gand: 1000 m
- tizenkilencszeres magyar bajnok:
- egyes, 500 m: 1959, 1960
- egyes, 1000 m: 1952, 1958, 1959, 1960
- egyes, 10 000 m: 1953, 1955, 1958, 1959, 1960, 1961
- 4 × 500 m váltó: 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1964
Edzői pályafutása
[szerkesztés]1963-ban a Testnevelési Főiskolán kajak–kenu mesteredzői, 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi oklevelet szerzett. 1962-től 1970-ig a Sporthajóépítő Vállalat igazgatója és csónaktervezője, 1970-től 1977-ig hajóépítő kisiparos volt. 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[1] 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[2] 1955-től 1970-ig a Városi Tanács SK, a Budapesti Petőfi, illetve a Budapest SE, majd 1971-től 1977-ig a Budapesti Honvéd edzője volt. 1977-től a magyar kajak–kenu válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Irányítása alatt Magyarország a sportág síkvízi szakágában a világ egyik legeredményesebb nemzete lett. Az 1988. évi szöuli olimpia után nyugalomba vonult. Nyugdíjasként az iráni és a kanadai kajak–kenu válogatott szaktanácsadója, illetve a magyar maratoni kajak–kenuzás instruktora volt. 1992-ben pályázott a Magyar kajak-kenu Szövetség elnöki posztjára. Ekkor alelnök lett (1992–1997).
Családja
[szerkesztés]Első felesége Szabó Ágnes Európa-bajnoki ezüstérmes kosárlabdázó volt.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1954)[3]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)[4]
- Mesteredző (1963)
- Ifjúsági díj (1987)
- A Magyar Népköztársaság csillagrendje (1988)
- MOB Olimpiai aranygyűrű (1995)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
- ↑ A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. december 15.)
- ↑ Kiváló és érdemes sportolók lettek a maconi kajak és kenu-világbajnokságon világraszóló sikert aratott magyar versenyzők. Népsport, (1954. október 3.)
- ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók? Népsport, (1955. március 25.)
Források
[szerkesztés]- Parti János profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024X
- Magyar Ki Kicsoda 1990 – ISBN 9637840281