(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Petrivente – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Petrivente

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrivente
Római katolikus iskolakápolna
Római katolikus iskolakápolna
Petrivente címere
Petrivente címere
Petrivente zászlaja
Petrivente zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterDr. Korcsmáros Krisztián (független)[1]
Irányítószám8866
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség306 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 21″, k. h. 16° 50′ 26″46.439300°N 16.840431°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 21″, k. h. 16° 50′ 26″46.439300°N 16.840431°E
Petrivente (Zala vármegye)
Petrivente
Petrivente
Pozíció Zala vármegye térképén
Petrivente weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrivente témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Petrivente (horvátul Petriba[3]) község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Zalai-dombság délnyugati részén helyezkedik el, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén, légvonalban alig 7 kilométerre a horvát határtól.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Rigyác, kelet felől Szepetnek, dél felől Semjénháza, délnyugat felől Tótszentmárton, északnyugat felől pedig Becsehely. A legközelebbi városok: keleti irányból Nagykanizsa, nyugati irányból pedig Letenye.

A legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 7-es főút, ezen érhető el mindkét említett város felől. A főút azonban csak az északi határszélét érinti, lakott területe arról letérve, a 68 157-es számú mellékúton érhető el; ez a településközponton végighúzódva Ventepusztáig vezet. Megközelíthető a község dél felől, Semjénháza irányából is, egy számozatlan, de szilárd burkolatú önkormányzati úton is.

Közigazgatási területét átszeli az M7-es autópálya is, de annak itt nincs csomópontja; a legközelebbi fel- és lehajtási lehetőséget – megközelítési iránytól függően – a Sormás-Eszteregnye-csomópont vagy a becsehelyi csomópont kínálja.

Története

[szerkesztés]

A legrégibb emlékeke a középső újkőkorszakból valók, ezt több régészeti adat bizonyítja. A Vente alakkal először 1321-ben találkozunk településrészként. Földesura Kőszegi Kokas Miklós volt, akitől hűtlenség miatt elkobozták. 1323-ban az Osl nembeni Lőrinc kapta adományul, Károly Róbert királytól. A 15. és a 16. században birtokosként említik a népes Vente családot. 1563-ban egy fából épült kápolna is volt. A török többször elpusztította, de 1573-ban újból lakott itt néhány család. 1591-ben Széchy Tamásé lett a birtok. 1719-ben az Inkey család tulajdona lett és később 1750-es évektől a területért pereskedés volt az Inkeyek és Batthyányiak között. 19. század közepén nagy major volt, ahol 126 urasági alkalmazott és család dolgozott.

A lakosság java része horvát anyanyelvű volt. Petri első ismert írásos említése 1313-ből ismert Bekcsényi Simon bán fiának birtokaként. 1344-ben Kispetri vagy Mátyásfölde néven említik. 1698-ban Petriba, 1700-ban Petrit. Egyházas, népes falu volt nemesi kúria állt benne. Többnyire Rigyáccal és Erdősfalvával írták össze. 1548-ban és 1566-ban a török teljesen elpusztította, kápolnáját is felégette, de ismételten újjáépült. 1572-ben prédium, 1590-ben falu, sőt 1598-ban bírája is volt. A török elleni felszabadító háborúk során elpusztult. 1690-ben 15 puszta telek volt. 1700-ban Rigyáccal együtt az Inkey család szervezte meg.

1728-ban tíz jobbágy és egy bíró lakta. 1770-ben földesurakon kívül 27 családot írtak össze 126 lakossal. 1854-ben Petri határában a Péteri majorban volt téglavető. 1870-ben 452 lakosból 40 tudott írni és olvasni, a lakosság döntő többsége horvát anyanyelvű volt, a nehéz gazdasági viszonyok miatt az 1880-as években sok volt a kivándorló. 1895-ben különösen nagy volt a tehenészet és ekkor Petrihez tartozott Anna-major és Tódor hegy. 1892-től egyesült a két település, a község neve Petrivente lett. Az első világháború 12 halottat kívánt a községtől. 1928-ban két tanterem és tanítólakás épült a faluban, osztatlan községi iskola volt. Az ipart 1930-as években két kovács és két csizmadia jelentette. A lakosság 1930-ig gyarapodott, utána körülbelül 30 évig stagnált. 1948-ban hatosztályos részben osztott iskola működött. 1959-ben új iskola épült. 1964-ben új kultúrház épült. 1966-ban a körzetesítés folytán, a felső tagozatosok Becsehelyre jártak iskolába. 1975-től az alapfokú oktatás teljesen megszűnt. 1972-ben 25 férőhelyes óvoda létesült. 1953-tól van villany, 1984-ben épült ki a vezetékes ivóvíz hálózat. 1994-95 között gáz- és szennyvízhálózat épült, így az infrastruktúra teljes a községben.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kránicz József (független)[4]
  • 1994–1998: Kránicz József (független)[5]
  • 1998–2002: Kránicz József (független)[6]
  • 2002–2006: Kránicz József (független horvát kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Kránicz József (független)[8]
  • 2010–2013: Trojkó Tamás (független)[9]
  • 2013–2014: Korcsmáros Krisztián (független)[10][11]
  • 2014–2019: Dr. Korcsmáros Krisztián (független)[12]
  • 2019–2024: Dr. Korcsmáros Krisztián (független)[13]
  • 2024– : Dr. Korcsmáros Krisztián (független)[1]

A településen 2013. november 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[10] mert az addigi képviselő-testület még júliusban feloszlatta magát.[14] A választás időpontját eredetileg október 6-ára tűzték ki, de a helyi választási bizottság az erről szóló határozatát szeptember 16-i döntésével – még tisztázást igénylő okból – hatályon kívül helyezte.[14] Az időközi választáson a korábbi polgármester is elindult, de a három jelölt közül csak az utolsó helyezést tudta megszerezni.[11]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
362
354
338
301
314
300
306
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 70%, cigány 4,5%, horvát 23, 6%, német 0,59%, román 0,9%. A lakosok 85,7%-a római katolikusnak, 2,74% reformátusnak, 5,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (6,3% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Petrivente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Petrivente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  6. Petrivente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. Petrivente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Petrivente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. Petrivente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  10. a b Petrivente települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. november 24. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  11. a b 213 szavazó, 12 jelölt - és íme az eredmény (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. november 24. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  12. Petrivente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  13. Petrivente települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  14. a b 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  15. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]