Protoceratops
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta, 83–71 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Protoceratops rekonstrukciója.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Protoceratops témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Protoceratops témájú médiaállományokat és Protoceratops témájú kategóriát. |
A Protoceratops (jelentése 'első szarv arc' az ógörög πρωτο- / proto- 'első', κερατ- / kerat- 'szarv' és -
A Protoceratopsnak nagy csontgallérja volt, amely a nyakat védhette, tapadási pontként szolgálhatott a nyaki izmok számára, vagy a figyelemfelkeltés eszköze lehetett, de az is elképzelhető, hogy mindezen funkciókat ellátta. Az állatról elsőként Walter Granger és William King Gregory készített leírást, akik eleinte úgy vélték, hogy az észak-amerikai ceratopsiák őse lehet. Jelenleg két faja ismert, a P. andrewsi és a P. hellenikorhinus, melyek főleg testméretükben különböznek egymástól.
Az 1920-as években Roy Chapman Andrews fosszilis tojásokat fedezett fel Mongóliában, amelyeket kezdetben Protoceratops tojásoknak hittek, de később kiderült, hogy valójában egy Oviraptorhoz tartoztak.
Anatómia
[szerkesztés]
A négy lábon járó Protoceratops kifejlett egyedének hossza körülbelül 1,8 méter, vállmagassága mintegy 60 centiméter,[2] tömege pedig körülbelül 82,7 kilogramm lehetett.[3] Mivel nagyszámú fosszíliáját találták meg csoportosan, valószínűsíthető, hogy a Protoceratops csordákban élt.[2]
A Protoceratops aránylag kistestű, nagy fejjel rendelkező dinoszaurusz volt. Bár növényevőként élt, az állcsontjai azt sejtetik, hogy erős harapásra lehetett képes. Az állcsontokban a durva növényzet felaprítására alkalmas fogak tucatjai ültek.[2] A koponya masszív csőrben végződött és négy pár nyílás volt rajta. A legelső, az orrnyílás lényegesen kisebb volt, mint a későbbi nemek orrlyukai. A szemnyílások nagyok, mintegy öt centiméter átmérőjűek voltak.[4] Mögöttük egy kisebb nyíláspár, az infratemporális koponyaablak helyezkedett el.
A Protoceratops a koponyája hátsó részén egy nyaktaréjt viselt, melyen további két nagy (falcsonti) nyílás volt, az archoz pedig nagy járomcsontok tartoztak.[5] A nyaktaréj mérete és formája egyedenként változott: egyeseknél viszonylag rövid volt, másoknál pedig a koponya hosszának majdnem felét tette ki. A taréj nagyobb részét a falcsont, kisebb részét pedig a squamosális csont alkotta. Egyes kutatók, például Peter Dodson[4] e csontok különböző méretét a nemi kétalakúság jelének tulajdonították, illetve annak, hogy a méret az egyed életkorával együtt változott.
Felfedezés és fajok
[szerkesztés]
Az első Protoceratops példányt az amerikai fotográfus, James B. Shackelford fedezte fel a Góbi-sivatagban, a belső-mongóliai Ganszuban, ahol egy amerikai expedíció tagjaként, 1922-ben ősemberek nyomai után kutatott. A Roy Chapman Andrews vezette expedíció nem bukkant ősember maradványokra, de a theropodák közé tartozó Velociraptor és Oviraptor, valamint a ceratopsidákat képviselő Psittacosaurus leletek mellett a Protoceratops több fosszíliáját is megtalálták.[4]
A típusfajt Andrews tiszteletére Granger és Gregory 1923-ban P. andrewsi néven sorolta be. A fosszíliák egykori gazdái a Djadochta-formációban, a késő kréta kor campaniai korszakában élhettek (83,5-70,6 millió évvel ezelőtt). A kutatók azonnal felismerték a lelet jelentőségét, és a Protoceratopsot a Triceratops „régóta keresett őseként” üdvözölték.[4] A fosszíliák kitűnő állapotban őrződtek meg, egyes példányoknál még a (szemet körülvevő) szklerotikus gyűrűk is megmaradtak.[4]
1971-ben, Mongóliában egy olyan fosszília került elő, amely egy Protoceratops és egy, a csőrével megragadott Velociraptor maradványait tartalmazta. A feltételezés szerint a két állat együtt, harc közben pusztult el, mikor egy hirtelen kitörő homokvihar vagy egy homokdűne összeomlása mindkettejüket betemette.[6]
1975-ben a két lengyel őslénykutató Teresa Maryanska és Halszka Osmólska leírást készített a Protoceratops második, szintén a campaniai korszakbeli Mongóliából származó fajáról, mely a P. kozlowskii nevet kapta.[7] Azonban a fosszíliák egy fiatal példány hiányos maradványaiból álltak, és jelenleg a Bagaceratops rozhdestvenskyi szinonimájaként ismertek.[8]
2001-ben nevezték el a második érvényes fajt, a P. hellenikorhinust, amely a Bayan Mandahu-formációból, Kína belső-mongóliai részéről, a késő kréta kor campaniai korszakából származik. Ez az állat jóval nagyobbra nőtt, mint a P. andrewsi, a nyakfodra egy kissé eltért, a járomcsontja pedig sokkal robusztusabb volt. Az orrlyukai feletti csontboltozaton két kisebb orrszarv helyezkedett el, a pofája elülső részén pedig nem voltak fogak.[9]
Szaporodás
[szerkesztés]
Az 1920-as években Roy Chapman Andrews fedezte fel az első ismert dinoszaurusz tojásokat a mongóliai Góbi-sivatagban. A tojások hossza körülbelül 20,3 centiméter volt, az újszülött fiókák hossza pedig a becslés szerint elérte a 30 centimétert is. A Protoceratops maradványainak közelsége és bősége alapján ezeket a tojásokat ehhez a nemhez kapcsolták.
A kortárs theropodáról, az Oviraptorról azt hitték, hogy a Protoceratops tojásaival táplálkozott, mivel az egyik csontvázát egy fészek közelében találták meg. A koponya összetört, feltehetően egy olyan sérülés következtében, amit a fészket a ragadozóktól védő Protoceratops anyaállat okozott.
Azonban 1993-ban Mark Norrell és szerzőtársai felfedeztek egy embriót a Protoceratopsénak tulajdonított tojások egyikében. Az embrióról az alaposabb vizsgálat során kiderült, hogy valójában egy Oviraptorhoz tartozott.[10][11] Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti lelet valójában egy olyan Oviraptor maradványa, amely a saját fészkén ült, és nem a tojásokat próbálta elrabolni.
Osztályozás
[szerkesztés]
|
A Protoceratops volt az elsőként elnevezett protoceratopsida, a Protoceratopsidae család névadója, egy olyan csoport tagja, amelybe a psittacosauridáknál fejlettebb, de a ceratopsidáknál kezdetlegesebb növényevő dinoszauruszok tartoztak. A csoport a Ceratopsidae családdal közös tulajdonságokkal rendelkezett, de tagjainak láb arányai a futáshoz adaptálódott állatokéhoz álltak közelebb, a nyakfodruk általában kisebb volt és nem rendelkeztek nagy orrszarvakkal.
1998-ban, Paul Sereno a Protoceratopsidae csoportot szár-alapú kládként definiálta, ide sorolva „minden coronosaurust” (ceratopsiát), amely közelebbi rokonságban áll a Protoceratopsszal, mint a Triceratopsszal. A Bagaceratopsot, a Breviceratopsot, a Graciliceratopsot, a Lamaceratopsot, a Magnirostrist, a Platyceratopsot és a Serendipaceratopsot egyes tanulmányok a Protoceratopsidae családban helyezik el, de Peter J. Makovicky és Mark A. Norell 2006-ban egy új törzsfejlődést jelentetett meg, ami több nemet is eltávolított a családból; emellett pedig más törzsfejlődések is ismertté váltak.
Lehetséges, hogy a Bainoceratops a Protoceratops szinonimája.[12]
A griff mítosz eredete
[szerkesztés]
Adrienne Mayor a Stanford Egyetem néprajzkutatója és tudománytörténésze felvetette, hogy a Protoceratops és más csőrös dinoszauruszok különösen jó állapotban megőrződött fosszíliái, melyekre a Közép-Ázsiában, a Tien-san és az Altaj-hegység területén aranyat bányászó szkíta nomádok bukkantak rá, lehetnek az alapjai a mitológiai griffmadárról alkotott képnek. A griffeket oroszlánméretű, négy lábon járó, nagy karmokkal és ragadozómadárszerű csőrrel rendelkező állatokként írták le, melyek a földre rakták le a tojásaikat.
A görög írók i.e. 675 körül kezdtek írni a griffről, abban az időben, amikor először találkoztak a szkíta nomádokkal. A griffeket a száraz dombokban és a vörös homokkő formációkban levő aranylelőhelyek őreiként írták le. Mongólia és Kína területe, ahol sok Protoceratops fosszíliát találtak, a szomszédos hegyekből lesodródó aranyban gazdag, ami hitelt ad annak az elméletnek, ami szerint ezek a fosszíliák szolgáltak a griff mítosz alapjául.[4]
Ezzel szemben azonban a knósszoszi palota tróntermében található i.e. 1200-ból származó, griffeket ábrázoló képek arra utalnak, hogy a minósziak már jóval azelőtt is ismerték a mítoszt, mielőtt a szkíta nomádokkal találkoztak volna.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Liddell & Scott. Greek-English Lexicon, Abridged Edition. Oxford University Press, Oxford, UK (1980). ISBN 0-19-910207-4
- ↑ a b c Dodson, Britt, Brooks & Carpenter, Kenneth & Forster, Catherine A. & Gillette, David D. & Norell, Mark A. & Olshevsky, George & Parrish, J. Michael & Weishampel, David B.. Protoceratops, The Age of Dinosaurs. Publications International, LTD., 118–119. o. (1993). ISBN 0-7853-0443-6
- ↑ (2014) „Rates of Dinosaur Body Mass Evolution Indicate 170 Million Years of Sustained Ecological Innovation on the Avian Stem Lineage”. PLoS Biology 12 (5), e1001853. o. DOI:10.1371/journal.pbio.1001853. PMID 24802911. PMC 4011683.
- ↑ a b c d e f Dodson, P.. The Horned Dinosaurs. Princeton University Press, Princeton, New Jersey, 200–234. o. (1996). ISBN 0-691-05900-4
- ↑ Lambert[first=D.. The Ultimate Dinosaur Book. Dorling Kindersley, New York, 152—167. o. (1993). ISBN 1-56458-304-X
- ↑ Carpenter, Ken (1998). „Evidence of predatory behavior by theropod dinosaurs” (PDF). Gaia 15, 135–144. o. [2006. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
- ↑ Maryanska, T., Osmólska, H. (1975). „Protoceratopsidae (Dinosauria) of Asia”. Palaeontologica Polonica 33, 133–181. o.
- ↑ You, H., Dodson, P..szerk.: Weishampel, D.B., Dodson, P., & Osmolska, H.: Basal Ceratopsia, The Dinosauria, 2nd edition, Berkeley: University of California Press, 478–493. o. (2004)
- ↑ Lambert, O, Godefroit, P, Li, H, Shang, C.-Y. & Dong, Z.-M. (2001). „A new species of Protoceratops (Dinosauria, Neoceratopsia) from the Late Cretaceous of Inner Mongolia (P. R. China)”. Bulletin de l'Institut Royal des Sciences Naturelles de Belgique, Science de la Terre, 5–28. o.
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. [2006. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
- ↑ Dong, Currie, P. (1996). „On the discovery of an oviraptorid skeleton on a nest of eggs at Bayan Mandahu, Inner Mongolia, People's Republic of China” (abstract). Canadian Journal of Earth Sciences 33, 631–636. o. (Hozzáférés: 2010. július 23.)[halott link]
- ↑ Makovicky, P.J., Norell, M.A. (2006). „Yamaceratops dorngobiensis, a new primitive ceratopsian (Dinosauria: Ornithischia) from the Cretaceous of Mongolia” (PDF). American Museum Novitates 3530, 1–42. o. [2008. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:[1:YDANPC2.0.CO;2 10.1206/0003-0082(2006)3530[1:YDANPC]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Protoceratops című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Dodson, P.. The Horned Dinosaurs. Princeton University Press, Princeton, New Jersey (1996). ISBN 0-691-05900-4
- Mayor, A.. The First Fossil Hunters: Paleontology in Greek and Roman Times. Princeton University Press, Princeton, New Jersey (2000). ISBN 0-691-05863-6
További információk
[szerkesztés]- Fighting Dinosaurs. American Museum of Natural History. [2006. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
- Ceratopsia. Thescelosaurus!. [2009. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
