Riversleigh
| Riversleigh | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Ausztrália |
| Világörökség-azonosító | 698 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VIII, IX |
| Felvétel éve | 1994 |
| Elhelyezkedése | |
 Riversleigh
Pozíció Queensland térképén
| |
 d. sz. 19° 01′ 60″, k. h. 138° 37′ 47″19.033295°S 138.629856°EKoordináták: d. sz. 19° 01′ 60″, k. h. 138° 37′ 47″19.033295°S 138.629856°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Riversleigh témájú médiaállományokat. | |
Riversleigh Ausztrália egyik leghíresebb kövület-lelőhelye. A Gregory folyó vízgyűjtő medencéjében található, mintegy 100 km²-nyi terület Queensland állam északnyugati részén fekszik és rendkívül gazdag oligocén- és miocénkori emlős-, madár- és hüllőfosszíliákban.[1]
A riversleighi kövületek különlegessége, hogy édesvízi mészkőből kerültek elő, nem nyomta össze őket a felső üledék súlya, így sok esetben megtartották háromdimenziós szerkezetüket.[2]
Az első fosszíliákat 1901-ben találták,[3] de egy előzetes tudományos felmérésre csak 1963-ban került sor. A területen 1976 óta módszeres feltárás folyik.[3] 1992-ben a Boodjamulla Nemzeti Parkhoz csatolták. Rendkívüli paleontológiai jelentősége miatt, a helyszínt 1994-ben (a dél-ausztráliai naracoortei barlangokkal együtt) felvették az UNESCO Világörökség-listájára.[4]
Ősmaradványok
[szerkesztés]
Riversleigh fosszíliái kalciumban gazdag tavak és barlangok üledékéből származnak és a víz magas mésztartalma miatt igen jó állapotban maradtak fenn. Ezek az állatok a 30-10 millió évvel ezelőtti kort képviselnek, egy olyan időszakot, amikor az esőerdő fokozatosan félszáraz füves síksággá alakult át.[5] A kutatók ezáltal mintegy 20 millió éven át képesek követni a régió emlőseinek evolúcióját.[6] Riversleighen belül több mint 200 különálló lelőhelyről kerültek elő leletek.[3]
Itt található a világ leggazdagabb denevérfosszília-lelőhelye harmincöt fajjal;[6] különösen a barlangokból lehet sok denevércsontvázat feltárni.[3]
Külön érdekesség a tizenöt millió évvel ezelőtt élt Obdurodon dicksoni koponyája és majdnem teljes fogazata; ez a kloákás állat a kacsacsőrű emlősök evolúciójára derít fényt. Azonosították a nemrég kipusztult erszényes farkas rokonait is. A Nimbacinus dicksoni jó állapotban megmaradt koponyájából következtetni lehetett arra, hogy magánál nagyobb zsákmányt is el tudott ejteni.[7]
Az 1993-ban, egy addig ismeretlen barlanglelőhelyen megtalált Nimbadon 15-12 millió évvel ezelőtt élt és feltehetően a koaláéhoz hasonló életmódot folytatott.[8]
Más kövületekből azt lehetett nyomon követni, hogyan alakult ki a koala, miután az esőerdő fokozatosan száraz eukaliptuszerdővé változott.[9] A gerinceseken kívül néhány növény- és rovarkövület is előkerült.[3] A Riversleighben előkerült fajok közé tartoznak az alábbiak:[10]
Emlősök
[szerkesztés]
|
|
|
Madarak
[szerkesztés]
- Emuarius, egy emu
- Barawertornis, egy növényevő futómadár
- Eoanseranas, az ujjas lúd rokona
- Pinpanetta, a halcsontfarkú réce rokona
- Ciconia, egy gólya
- Pengana, egy ragadozó madár
- Australlus, egy röpképtelen guvat
- Cacatua, egy kakadu
- Melopsittacus, a hullámos papagáj rokona
- Collocalia, egy sarlósfecske
- Corvitalusoides, egy ősi verébféle
- Menura, egy lantfarkú madár
- Longimornis, egy sárgarigóféle
- Orthonyx, egy avarjáróféle
- Kurrartapu, egy fecskeseregély-féle
- Primophaps, egy galambféle
Hüllők
[szerkesztés]
|
|
Kétéltűek
[szerkesztés]- Litoria, egy fán lakó béka
- Crinia, egy béka
- Kyarranus, egy béka
- Lechriodus, egy béka
- Limnodynastes, egy béka
Halak
[szerkesztés]- Neoceratodus, egy tüdőshal
- Mioceratodus, egy tüdőshal
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archer M; Hand, Suzanne J. & Godthelp H. [1991] 2000. Australia's lost world: Riversleigh, World Heritage Site. Reed, Sydney.
- ↑ Anna Salleh. „Huge skulls clues to snake evolution”, ABC Science, Australian Broadcasting Corporation, 2006. február 16. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- ↑ a b c d e The Australian Heritage Council. Australia' Fossil Heritage: A Catalogue of Important Australian Fossil Sites. Csiro Publishing, 43–44. o. (2012). ISBN 0643102302. Hozzáférés ideje: 2012. július 28.
- ↑ Australian Fossil Mammal Sites (Riversleigh / Naracoorte). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2015. május 17.)
- ↑ Riversleigh World Heritage Site, Boodjamulla (Lawn Hill) National Park: Nature, culture and history. Department of Environment and Resource Management, 2011. december 14. [2011. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ a b Australian Fossil Mammal Site - Riversleigh more information. Department of Sustainability, Environment, Water, Population and Communities, 2008. május 15. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Jonathan Marker: This meat-eating marsupial may have hunted prey larger than itself. Science Recorder News., 2014. április 10. [2014. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 11.)
- ↑ a b „Cave yields marsupial fossil haul”, BBC News, 2010. július 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- ↑ a b c d Dan Gaffney. „Loud and lazy but didn't chew gum: Ancient koalas”, PhysOrg, PhysOrg.com, 2009. december 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
Források
[szerkesztés]- Archer, M. et al. 1991. Riversleigh: the Story of Australia's Inland Rainforests, (Sydney: Reed Books).
- World heritage listing for Riversleigh
- UNESCO information on Riversleigh, Australia
- Fossils from Riversleigh, Australian Museum
- The Riversleigh Society Archiválva 2006. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Riversleigh című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
