Rogács Ferenc
Rogács Ferenc | |
Született | 1880. július 29. Csendlak |
Elhunyt | 1961. február 20. (80 évesen)[1] Pécs |
Állampolgársága | osztrák–magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
pécsi | |
Vallása | római katolikus egyház |
Pappá szentelés | 1903. június 28. |
Püspökké szentelés | 1948. június 29. |
Szentelők |
|
Hivatal | Pécsi koadjutor püspök |
Hivatali idő | 1948–1958 |
Hivatal | Pécsi püspök |
Hivatali idő | 1958–1961 |
Elődje | Virág Ferenc |
Utódja | Cserháti József |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rogács Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rogács Ferenc (szlovénül: Franc Rogač) (Csendlak, 1880. július 29. – Pécs, 1961. február 20.)[2] pécsi püspök.[3]
Pályafutása
[szerkesztés]Szlovén nemzetiségű családban született a vendvidéki (ma Muravidék, Szlovénia) Csendlakon (Tišina). Édesapja Rogács József tissinai földműves, édesanyja a szodesinci származású Vrecsics Katalin. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1903. június 28-án szentelték pappá. Gróf Batthyány Zsigmond családjánál volt nevelő Csendlakon, majd 1904. szeptember 5-től püspöki szertartó és szentszéki jegyző. 1907. június 22-én doktorált szintén a budapesti egyetemen.
1907. szeptember 5-től a szombathelyi szeminárium lelki igazgatójaként szolgált. 1912. augusztus 1-jén püspöki irodaigazgatóvá nevezték ki. Ugyanebben az évben alapította Szombathelyen a Katolikus Sajtóhölgybizottságot. 1920-tól 1931-ig a Katolikus Férfiliga alapító elnöke. 1921. június 29-től székesegyházi kanonok, 1926-tól pápóci perjel, 1928-tól pápai prelátus.[3]
Püspöki pályafutása
[szerkesztés]1948. április 28-án[4] a frígiai Sebaste címzetes püspökévé és Pécsi koadjutor püspökké nevezték ki. Június 29-én szentelték püspökké. 1958. március 2-án, Virág Ferenc halálával lett pécsi megyés püspök.[3]
Bár élete java részét a magyarok között élte, több évig írt szlovén kalendáriumokba és vallásos tárgyú újságokba cikkeket vend nyelven.
Művei
[szerkesztés]- Wellhausen Hexateuch elmélete. Budapest, 1903 (a Religio különnyomata)
- Jézus gyermekkora. Budapest, 1907
- Szent Márton élete. Írta Adolphe Regnier. Ford. Szombathely, 1913 (új kiad. Budapest, 1925 [Szentek országa 7.])
- Úrnapi dal. Szövegelemző elmélkedések az Oltáriszentségről. Szombathely, 1920
- Lélekben és igazságban. Az adoráció elmélete és gyakorlata a papok használatára. Szombathely, 1948
- Jézus népe. Imakönyv Budapest, 1960
- az Euch. Értesítőben az 1920/30-as években az Eucharisztikus irodalom című rovat vezetője[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2017. október 9., Franc Rogač, 512744
- ↑ más forrás szerint augusztus 29. (Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006. )
- ↑ a b c d Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.
- ↑ más forrás szerint május 20. (Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006. )
További információk
[szerkesztés]- Bishop Ferenc Rogács, Catholic-Hierarchy (angol)