Rudolf von Rabatta zu Dornberg
| Rudolf von Rabatta zu Dornberg | |
 | |
| Rudolph Rabatta zu Dornberg | |
| Született | 1640 k. ? |
| Meghalt | 1689 (49 évesen) Pozsony, Magyar Királyság |
| Nemzetisége | osztrák |
| Ország | Habsburg Birodalom |
| Fegyvernem | lovasság, vezérkar |
| Szolgálati ideje | 1658 k. – 1688/1689 |
| Rendfokozata | tábornagy |
| Egysége | hadfőbiztosság |
| Csatái | francia–holland háború Buda ostroma (1684) táti csata (1685) Buda visszafoglalása (1686) |
| Rokonai | Jacob Josef von Rabatta gróf, császári tábornok (Rákóczi-szabadságharc) Raymund Ferdinand von Rabatta gróf (1669–1722), Passau püspöke |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf von Rabatta zu Dornberg témájú médiaállományokat. | |
Rudolf von Rabatta zu Dornberg gróf (1640 k. – Pozsony [?], 1688/1689), Dornberg bárója, Canal ura; németül: Rudolf Graf von Rabatta, Freiherr zu Dorenberg, Herr zu Canal. Stájerországi nemesember, a Habsburg császári haderő tábornoka, majd tábornagya, császári-királyi kamarás, az Udvari Haditanács tagja, hadügyi főbiztos (Generalkriegscommissar), egy vértesezred tulajdonosa. Részt vett a magyarországi török háborúkban és Buda 1686-os elfoglalásában.
Pályafutása
[szerkesztés]Rudolf von Rabatta apja Anton von Rabatta gróf (1618 k. – 1648) volt, Gradiska császári helytartója. Családja az alsó-stájerországi Dornbergból származott (ma a szlovéniai Štajerska régióban lévő Trnovska Vas). Ifjúságáról nem található írott forrás. Közelebbről nem ismert időpontban lépett be a Habsburg hadseregbe. 1669. június 1-jén már ezredesként és egy vértesezred tulajdonosaként (Regimentsinhaber) említik.[1] Ezredében kapott ígéretes tiszti állást az ifjú Enea Silvio Piccolomini sienai nemesember, később császári tábornok, az 1687–1689-es balkáni Habsburg-hadjáratok egyik vezénylő parancsnoka.
Rabatta 1673 októberében, a francia–holland háborúban 1000 lovassal a Rajna bal partján Koblenz ellen vonult. 1674. augusztus 26-án tábornokká (Obristfeldwachtmeisterré, kb. vezérőrnaggyá) nevezték ki. 1675 áprilisában Frankfurtban részt vett a birodalmi haditanács megbeszélésein. Júliusban két lovasezreddel a Badeni Őrgrófságban, a Rajna felső folyásánál, a Rench folyó mentén állomásozott, számos kisebb csatát vívott.[1] Az év végén a Habsburg haderő vezérkarához kapott beosztást.
1681. október 30-án altábornaggyá nevezték ki. Az 1682-es felső-magyarországi magyar–török hadjárat alatt Bádeni Hermann őrgróf, az Udvari Haditanács elnöke őt jelölte ki, hogy egy császári hadtesttel mentse fel a Thököly emberei által ostromolt Kassát.[1] (A város gyors elfoglalása és az Ibrahim budai pasa, szerdár által vezetett török haderő érkezése miatt ezt már nem tehette meg.)
1683 áprilisában, amikor a törökök Bécs ostromára vonultak, Rabatta altábornagyot a Bécs védelmére készülő Lotaringiai Károly herceg főseregének a jobbszárnyára osztották be. Május 7-én részt vett a köpcsényi főhadiszálláson tartott haditanácson. Június 1-jén Esztergom alatt harcolt. Július elején Mosontól keletre megütközött egy tatár sereggel, de július 7-én már Alsó-Ausztriába, Regelsbrunn (ma: Scharndorf) és Petronell környékére húzódott vissza. 1683. szeptember 12-én részt vett a Bécs felmentését eredményező kahlenbergi csatában, Sobieski János lengyel király seregének a jobbszárnyán. November 26-án lovassági tábornokká léptették elő. Decemberben Felső-Magyarországra vezényelték, ahol átvette a Trencsén és Eperjes között állomásozó császári csapatok parancsnokságát.[1]
A törökök elleni 1684-es császári hadjárat kezdetén betegsége miatt szabadságolták, felgyógyulásáig morvaországi birtokain tartózkodott. A császári fősereg Budát ostromolta, de súlyos veszteségei miatt nehéz helyzetbe került. Lotaringiai Károly fővezér augusztus 11-ei, Lipót császárnak küldött jelentésében engedélyt kért a hadművelet leállítására. Károly ellenlábasa, Bádeni Hermann őrgróf, a bécsi haditanács elnöke a hadjárat folytatását kívánta, és Rabatta tábornokot küldte a helyszínre, hogy mérje fel a valós helyzetet. Jelentésében Rabatta a fősereg helyzetét súlyosnak, a hadvezetést erélytelennek, az aknaharcot hatástalannak írta le. A kitörő török csapatok pusztítják az ostromlókat és az ostromműveket, a csapatokat betegségek is tizedelik. Jelentése nyomán a Haditanács erősítést küldött, az ostromot még két hónapig folytatták, de a várat nem tudták bevenni.[2]
1684 szeptemberében a Haditanács Rabatta tábornokot a felső-magyarországi hadsereghez küldte, Thököly portyázói ellen. 1685 januárjában Pozsonyban, január 25-én Lőcsén állomásozott. Augusztusban Lotaringiai Károly seregében részt vett Esztergom felmentésében.[1] Az augusztus 16-án Tát mellett Sejtán Ibrahim pasa, magyarországi szeraszker ellen megvívott győztes csatában a balszárny első harcvonalában állt, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem parancsnoksága alatt, Mercy, Pálffy, Bielke tábornokokkal együtt.[3]
Még abban az évben hadügyi főkomisszáriussá (főhadbiztossá) nevezték ki, feladata a hadrakelt hadsereg felszerelésének és élelmezésének a szervezése lett. A kinevezési okmányban így indokolták a személye melletti döntést: „Hadi főbiztossághoz több tehetsége vagyon, mint más parancsnoksághoz. Pontosan érti, hogyan kell gondoskodni egy hadsereg szükségleteiről.”[4][1] A nagyszabású 1686-os hadjáratban, amely meghozta Budavár visszafoglalását a töröktől, a csapatok felszereléséről és élelmezéséről a tevékeny Rabatta tábornok gondoskodott „vezérhadbiztosként”, kiváló eredménnyel.[5][6]
1687. január 25-én tábornaggyá nevezték ki. A bécsi Haditanács részére elkészítette az 1687-es hadjárat szervezési, költségvetési, ellátási tervét. Ebben az évben a császári seregek nagy jelentőségű győzelmeket arattak (nagyharsányi csata, Cserép, Szarvaskő, Sirok és Eger várainak bevétele, az Erdélyi Fejedelemség meghódoltatása). Rabatta tábornagyot május 25-én Buda katonai kormányzójává nevezték ki. Később Horvátország katonai kormányzója lett, azonban még 1688-ban (vagy 1689-ben), Pozsonyban elhunyt.[7] Egy 1689-es oklevélben már „néhai főhadbiztosként” említik.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g Rabatta, Rudolf Graf von in: Allgemeine Deutsche Biographie 27. (1888), 77-78. old.
- ↑ Buda ostroma, 1684. V. (Lotharingiai) Károly támadása. (budapestcity.org). [2016. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 5.)
- ↑ Bánlaky J.: A magyar nemzet hadtörténelme (MEK-OSZK), 0017/1398. Lotharingiai Károly herceg hadműveletei Ibrahim Sátán pasa ellen. A tháti csata, 1685. augusztus 16-án.
- ↑ „Zum Kriegscommissariat mehr Geschicklichkeit” (besessen) „als zu andern Commandi. Er verstand genau, wie der Unterhalt einer Armee zu besorgen sei.”
- ↑ Történelmi kaleidoszkóp. Buda visszafoglalása.
- ↑ Bánlaky J.: A magyar nemzet hadtörténelme (MEK-OSZK), 0017/1407. Az 1686-os hadjárat. A háború előkészítése. Hadjárati tervek. Erőcsoportosítás.
- ↑ Oesterreichische National-Encyklopädie, oder alphabetische Darlegung der wissenswürdigsten Eigenthümlichkeiten des österreichischen Kaiserthumes. Szerzők: Franz Gräffer, Johann J. Czikann. Beck'sche Universitäts-Buchhandlung, 1836. - 332. oldal. (németül)
Források
[szerkesztés]
