Sibuja-kei

Sibuja-kei
Stíluseredet	J-pop, synthpop, dzsessz, bossa nova, yé-yé, barokk pop, lounge
Kulturális eredet	1960-1990-es évek Sibuja, Japán
Hangszerek	elektromos gitár, basszusgitár, dob, szólóének és vokál, szintetizátor
Népszerűség	Japán
Alműfajok
Picopop

Kahimi Karie, a sibuja-kei stílus egyik népszerű képviselője

A sibuja-kei (渋谷しぶや系けい?, [ɕi̥bu͍ja-kei], angol szövegkörnyezetben shibuya-kei) a japán popzenei stílusok egyike, amelyet Tokió Sibuja városrészéből eredeztetnek, és legegyszerűbben a dzsessz, a pop és a synthpop keverékeként írható le. Kialakulásában szerepe volt az 1950-es és '60-as évek olyan könnyűzenei műfajainak is, mint a francia, olasz és spanyol nyelvterületek mellett leginkább Japánban közkedveltté vált – főként a Beatles és hasonló brit zenekarok népszerűvé válásának hatására rohamos terjedésnek induló – yé-yé.

Létrejötte

A sibuja-kei népszerűsége a japán könnyűzenei élet egyik központjának számító sibujai városrész néhány, nyugati érdekeltségű üzletláncig (Tower Records, HMV) vezethető vissza, amelyeknek köszönhetően először eljutottak a szigetállamba számos, Európában népszerű előadó lemezei. A kialakulása kapcsán nem hagyható említés nélkül a Franciaországból kiinduló yé-yé stílus egyik legismertebb zeneszerzője, Serge Gainsbourg, továbbá a "Yume Miru Shanson ningyo" című, Japán-szerte rendkívüli népszerűséget elért szám, mely France Gall nagy sikerű Poupée de cire, poupée de son című dalának japán nyelvű változata volt. Nagy hatással voltak még a sibuja-kei stílus létrejöttére Astrud & João Gilberto, Phil Spector és Brian Wilson.

Dimitri from Paris

Talán a legfontosabb sibuja-kei előadók, illetve együttesek között említhető a Flipper Guitar, a Pizzicato Five és az Original Love. Ahogy a stílus népszerűsége nőtt, az 1990-es évek vége felé olyan együttesekre, illetve előadókra is kezdték alkalmazni a kifejezést, amelyek a zenei stílusjegyei alapján inkább a mainstream kategóriákba voltak besorolhatók. Idővel arra is akadtak példák, hogy egyes művészek elutasították a subuja-kei minősítést, valamint – ezzel épp ellentétes módon – arra is, hogy egyes Japánon kívüli zenészek is sibuja-kei előadóként kategorizálták magukat, mint például a brit Momus, a francia Dimitri from Paris, valamint az amerikai Natural Calamity és Phofo.

Elnevezése

A "sibuja-kei" elnevezés eredete Tokió Sibuja (渋谷しぶや, Shibuya) nevű városrésze, amely híres volt divatüzleteiről, gazdag éjszakai életéről, és ily módon a japán popkultúra egyik "epicentrumává" vált. A kei (系けい) japán szó, melynek jelentése szó szerinti fordításban "rendszer", de ebben a szövegkörnyezetben közelebb áll a "stílus" kifejezéshez. Ily módon a sibuja-kei gyakorlatilag annyit jelent, mint "Sibuja-stílus".

Ismert előadók

• Aira Mitsuki
• Buffalo Daughter
• Bo en
• capsule
• Cecil
• Cibo Matto
• Chappie
• Chocolat
• Clammbon
• Cornelius
• Cymbals
• Dahlia
• Fantastic Plastic Machine
• Flipper's Guitar
• Kahimi Karie
• Macdonald Duck Eclair
• Marino
• Kenji Ozawa
• Kensuke Shiina
• Maki Nomiya
• Original Love
• Paris Match
• Perfume
• Pizzicato Five
• Plus-Tech Squeeze Box
• Qypthone
• Round Table
• Sakanaction
• Serani Poji
• Spiral Life
• Strawberry Machine
• Takako Minekawa
• Tatsuya Oe (Captain Funk)
• Tōwa Tei
• Vanilla Beans
• Yukari Fresh

Külső hivatkozások

• Keikaku - Independent and little known Japanese Artist profiles, reviews, interviews and articles in English.
• Sibuja-kei az AllMusicon
• Shibuya-kei on CDJournal.com (japánul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shibuya-kei című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.