(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Szabolcs Ernő – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Szabolcs Ernő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabolcs Ernő
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
SzületettSinger Ernő
1887. április 23.
Budapest[1]
Elhunyt1964. február 27. (76 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1C-3-37)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcs Ernő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabolcs Ernő; Singer (Budapest, 1887. április 23.[2] – Budapest, 1964. február 27.[3]) színész, rendező, színigazgató.

Pályafutása

[szerkesztés]

Apja Singer Sándor, a Singer és Wolfner könyvkiadó cég beltagja volt (meghalt 1926. december 16-án), anyja Schőn Sarolta (Jenny). A bécsi kereskedelmi akadémia elvégzése után az Országos Ipartestületben a kiállítási ügyeket végezte. 1911-ben lépett a színipályára, a Vigszinkörben, onnan előbb Feld Zsigmondhoz, majd vidékre került. 1912-ben a Ferenczy-Kabaréban játszott. 1913 szeptember havában a Budapesti Színháztól a Király Színházhoz szerződött és szeptember 20-án mutatkozott be a Mozikirály premierjén, majd a Projetográph R. t. szerződtette és az Apolló-Kabaré vezetője volt. 1920-ban a Vígszínház titkára lett, három év múlva meghívták főrendezőnek a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol 1924. november 24-én helyettes igazgatóvá léptették elő. 1930–31-ben az Andrássy úti, 1931–32-ben a Bethlen téri Színpad főrendezője volt, 1932–33-ban a Pesti Színházban rendezett. 1930 és 1935 között és 1939-ben a Fővárosi Operett-, 1932–33-ban és 1936–37-ben a Víg-, 1935-ben és 1937–38-ban a Royal, 1935–37 között a Városi, 1937-ben a Művész Színházban működött mint rendező, majd 1942 és 1944 között az OMIKE Művészakció bemutatóit vitte színpadra. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1946-ban a Béke Színházban és a Royal Revü Varietében, 1947–48-ban Szegeden, 1948-ban a Magyar, 1948–49-ben a Modern Színházban dolgozott, majd ezt követően 1949–51-ben a Fővárosi Varietében, 1951-ben a Kisvarietében, 1957–58-ban és 1960-ban a Kamara Varietében működött.

Neje Szöllősi Rózsi színésznő volt, akivel 1911. december 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot,[4] majd 1927-ben elváltak.[5] Második felesége Schwartz Piroska (1902. március 11. - ?) volt, tőle született Sándor fia (1928 - 1945. március 25).[6] Házastársai testvérek voltak, szüleik Schwartz Jakab és Neiman Janka.

Fővárosi Operettszínház (Ma: Budapesti Operettszínház)

[szerkesztés]
  • Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3”. ("Kikelet utca 3.") Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Történik: 1929-ben. Színhely: Budapest, a Ferencvárosban (Franzstadt) és a Ligetben. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.

Royal Revü Varieté

[szerkesztés]

Főbb rendezései

[szerkesztés]
  • Kálmán I.: Három grácia
  • Ábrahám P.: Zenebona, Az utolsó Verebély lány
  • Eisemann M.: Zsákbamacska, Én és a kisöcsém, Meseáruház
  • Kálmán I.: Joséphine császárnő
  • Fényes Sz.: Pusztai szerenád
  • Jacobi V.: Sybill

Filmszerepei

[szerkesztés]
  • Krausz doktor a vérpadon (1913, szkeccs) ... tökfilkó
  • Szerbia hadat üzen! (1914, rövid)
  • A paradicsom (1915, szkeccs)
  • A szerencse fia (1916) - Dávid, börzeügynök

Producer

[szerkesztés]
  • Az ősasszony (1919, Antal Józseffel, Szalai Ödönnel)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabolcs_Ernő&oldid=26771937”