(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Sziklabánya – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Sziklabánya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sziklabánya (Chropov)
A katolikus templom.
A katolikus templom.
Sziklabánya zászlaja
Sziklabánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzakolcai
Rangközség
Első írásos említés1262
PolgármesterJán Bartal
Irányítószám908 64
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSI
Népesség
Teljes népesség382 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület17,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 17° 19′ 00″48.772222°N 17.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 20″, k. h. 17° 19′ 00″48.772222°N 17.316667°E
Sziklabánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklabánya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sziklabánya (1899-ig Chropó, szlovákul Chropov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szakolcától 12 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1262-ben "Rupow" alakban említik először, amikor a galgóci uradalomhoz tartozott. 1394-től a berencsi váruradalom része, így az Amadé, a Nyáry, a Zichy és a Majthényi család birtokolta. 1715-ben 22 jobbágy és 35 zsellérháza volt a településnek. 1787-ben 110 házában 621 lakos élt. 1828-ban 102 házát 715-en lakták. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. század végére a lakosság száma a kivándorlás következtében jelentősen csökkent. A 20. század elején lakói főként a helyi fűrésztelepen, téglagyárban és kőbányában dolgoztak. Ekkor a több munkalehetőség hatására a lakosság száma stabilizálódott.

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chropó, völgykatlanban fekvő tót község. Lakosainak száma 539, vallásuk r. kath. E község már IV. Béla alatt megvolt és akkoriban Cumtha Serefel volt a földesura. 1394-ben „Kropow” név alatt, mint a berencsi vár tartozéka szerepel. Templomát 1768-ban gróf Nyáry József és Teréz építtették. Kegyurai Vagyon István és Kuffner Károly. Földesurai a Nyáryak, Amadék és Jeszenákok voltak."[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Az 1970-es és '80-as években újra sokan elköltöztek a faluból.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 366 lakosából 365 szlovák volt.

2011-ben 374 lakosából 359 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1786-ban épült barokk-klasszicista stílusban. 1940-ben renoválták.
  • Határában, a lopassói út mellett a 19. század elején épített klasszicista kápolna áll kis Pieta-szoborral.
  • A falu magyar nevét kőbányájáról kapta, kőfaragóiról is híres.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.