Tervuren

	Tervuren
	A Királyi Közép-afrika Múzeum épülete
; Tervuren címere	; Tervuren zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flandria
Közösség	Flamand Közösség
Tartomány	Flamand-Brabant
Járás	Leuven
Polgármester	Bruno Eulaerts (GT-VLD)
Irányítószám	3080
Körzethívószám	02
Testvérvárosok	Lista Dachau; Renkum; Kloster Lehnin;
	Népesség
Teljes népesség	22 248 fő (2018. jan. 1.)
Férfi	48,51%
Nők	51,49%
Népsűrűség	632 fő/km2
	Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19	26,1%
20–64	57%
65 felett	16,9%
Más nemzetiségűek	23,74% (2007. január 1.)
	Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	5,47% (2006. január 1.) %
Átlagos éves jövedelem	14 504 €/fő (2003)
	Földrajzi adatok
Terület	32,92 km2
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 49′, k. h. 4° 30′50.816667°N 4.500000°EKoordináták: é. sz. 50° 49′, k. h. 4° 30′50.816667°N 4.500000°E
	Tervuren weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tervuren témájú médiaállományokat.

Tervuren (régi és egyben francia írásmód: Tervueren) a flamand nyelvterületnek számító Flandria területén, Flamand-Brabant tartományban található belga város. A város közigazgatási területéhez tartozik Tervuren maga, illetve a szomszédes Duisburg, Vossem és Moorsel települések. A település lakossága kb. 20 000 fő, teljes területe 32,92 km², az átlagos népsűrűség 627 fő/km².

Tervuren a brüsszeli körgyűrűn kívül található, az Avenue de Tervueren sugárút köti össze a belvárossal. Mivel Flamand-Brabant tartomány része, a hivatalos nyelv a flamand, de a városban jelentős francia nyelvű kisebbség él, illetve az EU, a NATO és számos multinacionális vállalat közelsége miatt az EU, az USA és Kanada számos állampolgára él a városban. 1970 óta a város területén található British School of Brussels angol nyelvű általános és középiskola.

Tervuren az egyik leggazdagabb belga település és a 19. század vége óta a brüsszeli családok egyik kedvelt hétvégi célpontja. 1897-ben II. Lipót belga király kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült meg az Avenue de Tervueren sugárút, a Királyi Közép-Afrika Múzeum és a körülötte elterülő hatalmas park. A sugárút mellett külvárosi villamosvonal fut, amelyen hétvégén a villamosmúzeum kocsijai közlekednek. 1959-ig Tervurennek volt vasútállomása is, az állomás épülete ma a Királyi Közép-Afrika Múzeummal szemben található egy söröző, amely a Spoorloos Station (Sínnélküli Állomás) nevet viseli.

Történelme

A város nevét (francia változata: Tervueren) a közelben haladó Tervuren folyóról kapta. Évszázadokig tartotta magát az a hiedelem, hogy Tervuren azonos a "Fura" nevű hellyel, ahol Szent Hubertus halt meg Kr.u. 727-ben, azonban ennek semmilyen történelmi bizonyítékát nem találták.

A város történetéből az első írásos dokumentum 1213-ból származik, amikor I. Henrik brabanti herceg a város területén, feltehetően fából, erődítményt építtetett. Az erődítmény lett később a tervureni kastély, a brabanti hercegek rezidenciája a 14. és a 15. század során. Ezt a kastély 1782-ben II. József utasítására rombolták le.

1897-ben a király afrikai kiállítása miatt II. Lipót belga király elrendelte egy széles, felvonulásokra is alkalmas sugárút építését a brüsszeli belváros és Tervuren között, ez lett később az Avenue de Tervueren. Ekkor épült a Közép-Afrika Múzeum épülete és alakították ki körülötte az angolkertet.

Kultúra

A Királyi Közép-Afrika Múzeum (Koninklijk Museum voor Midden-Afrika, KMMA) néprajzi és természettudományi múzeum, amely elsősorban Közép-Afrikára, ezen belül is Belgium volt gyarmatával, Kongóval állat- és növényvilágával, kultúrájával foglalkozik. A biológiai kutatásokat azonban a Kongó-medence, Közép-, Kelet- és Nyugat-afrikai élővilágára is kiterjesztették.

A múzeum először teljes mértékben a Kongó-vidék, akkoriban a Lipót magántulajdonába tartozó Kongói Szabadállam bemutatására épült, de az 1960-as években, miután Kongó elnyerte függetlenségét, inkább néprajzi és antropológiai kutatásokra összpontosított. A múzeum, amelynek parkja minden nap nyitva áll a látogatók előtt, szorosan együttműködik a Belga Királyi Természettudományi Intézettel. A múzeum parkjában található Flandria legnagyobb mamutfenyője.^[2]

A városi könyvtár (Gemeentelijke Openbare Bibliotheek Tervuren, GOBT) a Vandersandestraat 15 alatt található, gyűjteményében 43 300 dokumentum és 886 DVD található.

Látnivalók

Sint-Jan-Evangelistkerk: A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templomot a 13. században építették. A templom jellegzetessége, hogy hiányzik a tornya, amit 1777-ben stabilitásának hiánya miatt leromboltak. A templomban három brabanti herceget temettek el.
Sint-Hubertuskapel: A legenda szerint ezen a helyen halt meg Szent Hubertus. A jelenlegi kápolnák a hercegi kastély mellékkápolnájaként építették, Albert és Izabella németalföldi kormányzók utasítására.
Koloniënpaleis: A Gyarmati Palota volt a Közép-Afrika Múzeum első épülete.
La Nouvelle Maison: a házat 1927-ben Henry Van de Velde flamand festő és építész saját családja számára építette Art Noveau stílusban.
Hof van Melijn: a városi múzeum épülete kapott helyet ebben a házban. A múzeum gyűjteményében a 'tervureni iskola' képviselőinek számos festménye, Tervuren történelmét idéző dokumentumot és a városi archívum található. Az épület 1962 óta műemléki védettséget élvez.
Geografisch Arboretum: a kb. 100 hektár kiterjedésű arborétumot 1902-ben szintén II. Lipót utasítására hozták létre. A Zoniënwoud erdőség része, de az arborétumban található növényeket eredetük szerint csoportosították.^[3]

Iskolák

A város önkormányzata működteti a Gemeentelijke Basisschool Tervuren-t,^[4] amely óvoda és általános iskola egyben. A Heilig Hartcollege (HHC) Tervuren^[5] katolikus általános és középiskola. A Koninklijke Atheneum Tervuren (KAT)^[6] szintén általános és középiskola. A GITO-Tervuren műszaki középiskola.^[7] A British School of Brussels angol nyelvű és angol tanmenetet követő iskola 1970-ben telepedett meg Tervurenben.^[8]

Testvérvárosok

Külső hivatkozások

Királyi Közép-Afrika Múzeum
Tervureni arborétum Archiválva 2008. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - holland, francia, angol
Tervurennek dedikált wikipédia - angolul
A város hivatalos weboldala - hollandul

Források

Jegyzetek

↑ Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
↑ Recordlijst van mammoetbomen in België Archiválva 2008. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - hollandul
↑ Lásd az arborétum térképét. [2007. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
↑ Archivált másolat. [2008. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
↑ Archivált másolat. [2008. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
↑ [1]
↑ Archivált másolat. [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
↑ [2]

[692aaaa06af07b61bd00fe674742d7f0e429826b-1] Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[2] Recordlijst van mammoetbomen in België Archiválva 2008. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - hollandul

[3] Lásd az arborétum térképét. [2007. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)

[4] Archivált másolat. [2008. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)

[5] Archivált másolat. [2008. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)

[6] [1]

[7] Archivált másolat. [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)

[8] [2]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]