Travunia
Travunia | |
Travunija 9. század – 11. század | |
Travunia a 9. században | |
Általános adatok | |
Hivatalos nyelvek | szerb |
Vallás | ortodox kereszténység |
Kormányzat | |
Államforma | hercegség |
Travunia (horvátul: Travunija, latinul: Tribunia) középkori terület a mai Bosznia-Hercegovina, a Horvát Köztársaság és Montenegró területén.[1]
Fekvése
[szerkesztés]Területe az Adriai-tenger partján Kotor és Dubrovnik között, valamint a mai Hercegovinának és Montenegrónak a Gacko felé eső részén, valamint a Bileća és a Piva-folyó által határolt hegyek között[1] (a történelmi Zahumlje és Duklja között) a szárazföld belsejében feküdt.[2]
Története
[szerkesztés]Travunia első ismert uralkodója a 9. század elején élt Beloje (Bela), akinek fia Krajina feleségül vette Vlastimir raskai fejedelem lányát. Krajinát fia, Hvalimir, majd Tišimir Belić követte, aki a 10. század elején Časlav szerb fejedelem alattvalója lett. Tišimirt később a 10. században Hvalimir követte. Časlav 960-as veresége után Travunia visszanyerte nagyobb függetlenségét, Hvalimir és testvére, Predimir és fiaik pedig a 10. század második felében gyakori harcokat vívtak Dukljával. Duklja azonban megerősödve került ki a konfliktusból, és uralkodói, Predimir és fia, Petrislav uralták Travunia területének nagy részét.[1] 968-ban II. Krešimir horvát király száműzte fiát, Leghec herceget Boleslavhoz Travuniába, ahol beleszeretett Lovizzába, egy udvarhölgybe, aki hét fiút szült neki. Leghec lázadást szított, és Travuniát a Horvát Királyság vazallusává tette, de a horvát megszállókat hamar kiűzték, és Raguza segítségével, majd Boleslav fiával, Szilveszterrel visszaállították a dinasztikus uralmat.
A 10. században Bíborbanszületett Konstantin császár öt várost említ Travunia területén: Trebinje, Vrm, Risan, Lukavete és Zetlivi városait.[1] Az Adriai-tenger partján élő szlávok etnikai meghatározását a császár leírása nem könnyítette meg a történészek számára, szerinte ugyanis a neretvánok pogányok, a zahumljaiak, travuniaiak és konavleiek pedig szerb származásúak voltak. Ugyanakkor a császár következetesen kihagyta a dukljaiakat ebből a szerb népközösségből. Nyilvánvalónak tűnik azonban, hogy a császár nem valódi etnikai kötődésről akar beszélni, hanem a munka megírásának idején a dalmáciai politikai kapcsolatok lebegtek a szeme előtt. A leírás minden bizonnyal arra az időre vonatkozik, amikor Časlav szerb fejedelem kiterjesztette uralmát a szomszédos területekre és Boszniára is.[3]
A 10. század vége és a 11. század eleje táján Travuniát Duklja uralkodója, Vladimir uralta. 1016-tól megerősödött a Bizánci Birodalom, és 1018-ban bizánci csapatok vonultak be Travuniába. A dukljai Vojislav 1030-as Bizánc elleni felkelése után Duklja ismét megszilárdította uralmát Travunia felett. A travuniai püspök eleinte a bari érsekségnek, majd 1200-tól a raguzai érsekségnek volt alárendelve. A Travunia feletti hatalmi viszonyokat a 12. század legnagyobb részében homály fedi, de a század végétől, Nemanja István korától a terület ismét Raška fejedelmeinek a fennhatósága alá került.[1] A Mrnjavčević szerb nemesi család Travuniából származott.
Alkalmanként a szerb uralkodóház egyes tagjai uralták, majd 1326-ban Bosznia meghódította a szomszédos Halomföldét. Szerbia meggyengülésével a maričkai csata (1371) után Travunia és környéke a humi Vojinović nemesi ház uralma alá került. Nikola Altomanović szerb hatalmasság legyőzése után 1378-ban I. Tvrtko bosnyák király elfoglalta Travuniát és ezután a terület szorosabban kötődött a bosnyák államhoz. [1] A 15. században a török hódítás nyomán Stjepan Vukčić Kosača herceg korábbi területeivel és Hercegovina többi részével együtt területe beolvadt a Hercegovinai szandzsákba. 1426 után az Adriai-tenger partja mentén fekvő terület egy része a Raguzai Köztársaság része lett.[2]
Travunia uralkodói
[szerkesztés]- Travuniai Hercegség
- Beloje, travuniai zsupán, (9. század eleje)
- Krajina, Travunia hercege, (9. század közepe)
- Hvalimir, Travunia hercege (9. század második fele)
- Čučimir, Travunia hercege (10. század első fele)
- Тravunia a Szerb Fejedelemség uralma alatt
- Petar Gojniković, szerb fejedelem (892-918)
- Časlav Klonimirović, szerb fejedelem (10. század közepe)
- Travunia Halomfölde (Zahumlje) uralma alatt
- Мihajlo Višević, Halomfölde hercege (920-940)
- Dragimir, Travunia és Halomfölde hercege (11. század eleje)
- Тravunia Duklja uralma alatt (1019-től a 12. század közepéig)
- Stefan Vojislav, Duklja hercege (1034- kb. 1050-ig)
- Mihajlo Vojislavjević, Duklja hercege (kb. 1050-1081)
- Konstantin Bodin, Duklja királya (1081-1101)
- II. Dobroslav, Duklja királya (1101-1102, majd 1102)
- Mihajlo Vojiszlavjevics, Duklja királya (1101—1102)
- Kočapar, Duklja királya (1102—1103)
- Vladimir Vojislavjević, Duklja királya (1103—1114)
- Đorđe Bodinović, Duklja királya (1114—1118, 1125—1131)
- Grubeša, Duklja királya (1118—1125)
- Gradihna, Duklja királya (1131—1148)
- Radoslav Gradišnić, Duklja királya (12. század közepe)
- Desa, dukljai, travuniai és zahumljei zsupán (12. század közepe)
- Grdeša, travuniai zsupán (12. század második fele)
- Тravunia a Nemanjićok uralma alatt (a 12. század második felétől a 14. század közepéig)
- Miroszláv Zavidović, humi nagyherceg (12. század második fele)
- Szent Száva, humi zsupán (1191)
- I. Тоljen, Halomfölde hercege (12. század vége)
- Stefan Radoslav, Halomfölde hercege (12. század vége és a 13. század eleje)
- Petar Miroslavljević, Halomfölde hercege (13. század eleje)
- II. Toljen, Halomfölde hercege (13. század első fele)
- Аndrija Miroslavljević, Halomfölde nagyhercege (13. század közepe)
- Bogdan Andrijić, humi zsupán (13. század közepe)
- Đorđe Andrijić, humi zsupán (13. század közepe)
- Radoslav Andrijić, humi zsupán (13. század közepe)
- Јеlena Аndrijska Zéta, Тravunia, Plava és Poibarја királynője (13. század vége)
- Konstantin Nemanjić, Halomfölde hercege (14. század eleje)
- Nikola Miroslavljević, humi zsupán (14. század első fele)
- Vojvoda Vojin (14. század első fele)
- Тravunia a Vojinovićok uralma alatt (1355—1373)
- Vojislav Vojinović, Halomfölde hercege (kb. 1355—1363)
- Nikola Аltomanović Vojinović, Halomfölde hercege (1366—1373)
- Travunia Bosznia uralma alatt (1373—1448)
- Vuk Kosača (14. század második fele)
- Vlatko Vuković (14. század második fele)
- Sandalj Hranić Kosača, Halomfölde hercege (1393—1435)
- Тravunia a Szent Száva Hercegség (Hercegovina) uralma alatt
- Stefan Vukčić Kosača, herceg (1435–1466)
- Branislav Hercegović, herceg (1466—1483), Stefan Vukčić Kosača fia
- Vlatko Hercegović, herceg (1466–1483), Stefan Vukčić Kosača fia
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ HrEnc: Hrvatska enciklopedija: Travunija. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. november 8.)
- ↑ HrOb: Hrvatski obiteljski leksikon: Travunija. http://www.hol.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. november 8.)
- ↑ Budak: Budak, Neven: Prva stoljeća Hrvatske. Zagreb: Hrvatska sveučilišna naklada. 1994. 58–61. o.