Zágra
| Zágra (Zagra) | |
 | |
| A zágrai fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Zágra |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427385 |
| SIRUTA-kód | 35438 |
| Népesség | |
| Népesség | 1025 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Népsűrűség | 8,13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 395 m |
| Terület | 126 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 24° 16′ 00″47.333300°N 24.266700°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 24° 16′ 00″47.333300°N 24.266700°E | |
 | |
| Zágra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zágra témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zágra (románul: Zagra) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercétől 48 kilométerre északnyugatra, a Cibles déli lábánál fekszik. A község határának 38%-a erdő és 35%-a legelő.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve szláv eredetű, jelentése 'hegyen túl'.
Története
[szerkesztés]Első előfordulásakor, 1440-ben (Zagra) puszta faluként jegyzik, tehát bizonyos, hogy korábban már létezett. A radnai uradalom román falva volt. 1733-ban 220 családot írtak benne össze, tíz pappal (valószínűleg kolostor működött benne). 1764 és 1851 között a Határőrvidék egyik századának a székhelye, majd 1861 és 1876 között Naszód vidéke egyik járásának székhelye volt. 1795-ben 262 házból állt, körülbelül ezer lakossal. 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott. 1897-ben olvasókört és kórust, 1907-ben népbankot alapítottak benne. Az ezredforduló környékén elsősorban gyümölcstermesztő falu.[2] Főbb utcái már 1904-ben ki voltak kövezve. Akkor 269 fából és 28 kőből épült lakóház állt benne, 247 dránicával és ötven szalmával fedve.[3]
1880-ban 1127 lakosából 1087 volt román és 30 cigány anyanyelvű; 1105 görögkatolikus vallású.
2002-ben 1158 lakosából 1156 volt román nemzetiségű; 1023 ortodox és 121 pünkösdi vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Ortodox (korábban görögkatolikus) fatemplomát 1698-ban, 1778-ban vagy 1785-ben építették Bethlenkörtvélyesen és onnan a helyi Gavrilă Onișor hozatta át és állította föl 1938-ban.
- A falutól délre fekvő, 1800 m²-es felületű Zágrai-tó-ban mocsári teknősök élnek.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1884-ben Nicolae Drăganu nyelvész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ Ion Ghinoiu szerk.: Atlasul Etnografic Român, 1. köt.: Habitatul. București, 2003, 171
- ↑ Alina Ioana Șuta-Bogătean: Habitat și alimentație în societatea rurală românească din Transilvania de la Revoluția Pașoptistă la Marea Unire din 1918. Cluj-Napoca, 2012
Források
[szerkesztés]- A község bemutatása[halott link] (románul) PDF
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}