korbács
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈkorbaːt͡ʃ]
Főnév
korbács
- Olyan ostor, amellyel főként embereket ütlegelnek.
Etimológia
A török kırbaç átvétele.
Származékok
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | korbács | korbácsok |
tárgyeset | korbácsot | korbácsokat |
részes eset | korbácsnak | korbácsoknak |
-val/-vel | korbáccsal | korbácsokkal |
-ért | korbácsért | korbácsokért |
-vá/-vé | korbáccsá | korbácsokká |
-ig | korbácsig | korbácsokig |
-ként | korbácsként | korbácsokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | korbácsban | korbácsokban |
-on/-en/-ön | korbácson | korbácsokon |
-nál/-nél | korbácsnál | korbácsoknál |
-ba/-be | korbácsba | korbácsokba |
-ra/-re | korbácsra | korbácsokra |
-hoz/-hez/-höz | korbácshoz | korbácsokhoz |
-ból/-ből | korbácsból | korbácsokból |
-ról/-ről | korbácsról | korbácsokról |
-tól/-től | korbácstól | korbácsoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | korbácsom | korbácsaim |
a te | korbácsod | korbácsaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
korbácsa | korbácsai |
a mi | korbácsunk | korbácsaink |
a ti | korbácsotok | korbácsaitok |
az ő | korbácsuk | korbácsaik |