Csi
A csi ( ) a hagyományos kínai világnézet szerint magát a világegyetemet betöltő, alkotó alapanyag, energia vagy természeti erő. Eszerint a világon minden létező a csi ( ) mozgásának és átalakulásának eredménye. Így magát az emberi testet is a csi ( ) alakítja ki, illetve az élet létrejöttének egyik tényezője. A csi ( ) koncepciója alapvető részét képezi mind a hagyományos, mind pedig a modern kínai kultúrának. A kínai filozófiai aspektusain túl jelentős szerepe van a hagyományos kínai orvoslásban, a harcművészetekben, a feng-suj ( )ban, de fogalomként megjelenik a hagyományos kínai festészettel és irodalommal kapcsolatos esztétikai művekben is. Nyugaton egyfajta energiaként vagy életerőként értelmezik, gyakorta így is fordítják. A csi ( )vel rokonítható, vagy ahhoz hasonló erő, energiaáramlás más kultúrkörökben, mitológiákban vagy vallásokban is megtalálható. Nyugati tudományos módszerekkel a csi ( ) létezését nem sikerült igazolni.
Átírási segédlet | |
IPA-átírása: | [tɕʰi˥˩] |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | |
Egyszerűsített kínai | 气 |
Mandarin pinjin | qì |
Wade–Giles | ch'i4 |
Kantoni jűtphing | hei3 |
Koreai átírás | |
Hangul | 기 |
Handzsa | |
McCune–Reischauer | ki |
Átdolgozott | gi |
Japán átírás | |
Kana | き |
Kandzsi | |
Hepburn | ki |
Etimológia
szerkesztésA csi ( )
A másik feltételezés szerint eredetileg a különféle gőzök, felhők jelölésére szolgált, mivel a jóslócsontokon szereplő legkorábbi változata mindössze három hullámos vonalból állt. Egyes elképzelések szerint ez a hideg levegőben látszó lehelet képe lehet. Ezt látszik alátámasztani a Han-korban, i. sz. 100 körül összeállított etimológiai szótár, a Suo-ven csie-ce ( ) értelmezése, amely egyértelműen a felhővel kapcsolatos párával (jün-csi ( )
Ezt a képjelet később a 气 formába írták, amely ma az írásjegy egyszerűsített formája is. A Csou ( )-korban ez kiegészült az önmagában „főtt rizs” jelentésű
Megjegyzendő, hogy a
A levegőn és az ételeken kívül gyakori még a szintén az élet fenntartását szolgáló vérrel történő összekapcsolása is.[5] Erre található példa a Konfuciusz tanítását összegző Beszélgetések és mondások című műben:
„(A nemes ember) ifjúkorában, amikor vére és csi ( )je még nem állapodott meg, tartózkodjék az érzékiségtől.[m 1][6]”
Azonban a csi ( ) ilyen összefüggésben csak a Hadakozó fejedelemségek korától jelenik meg.[7]
Filozófiai vonatkozása
szerkesztésAz i. e. 5–3. századra fokozatosan előtérbe került az az elképzelés, hogy az egész világnak van egy általános összetevője, ami nem más, mint a csi ( ). Minden konkrét létező létrejötte a csi ( ) összesűrűsödésének, halála pedig a csi ( ) szétszóródásának eredménye. A Han-kori kozmogóniákban a csi ( ) két típusú megnyilvánulásának következtében keletkeznek a jin ( )nek és jang ( )nak megfelelő dualitások, illetve az öt elem sem más, mint a csi ( ) tér- és időbeli megnyilvánulása. Ugyanakkor az i. e. 5–4. században az összefüggés ebben a formában még nem volt ilyen egyértelmű,[8] amint ezt egy Co csuan ( )ból származó részlet is mutatja:
„Az Égnek hat csi ( )je van. Ezek alászállván az öt ízben kelnek életre, az öt színben válnak láthatóvá és az öt hangban zendülnek fel. Túltengésük folytán üti fel fejét a hat betegség. A hat csi ( ) nem más, mint a jin ( ), a jang ( ), a szél, az eső, a sötétség és a világosság. Ezek hozzák létre a négy évszakot és az öt szakaszt. Ha hat csi ( ) bármelyike túlteng, az bajt idéz elő.[m 2][9]”
A csi ( )ről alkotott elképzelések az i. e. 4–3. századi Kínában nem korlátozódtak a természetbölcseleti kategóriába sorolható írásokra, hanem különböző bölcseleti iskolákhoz tartozó művekben is megjelennek.[10] Az Út és Erény könyve 42. verse meglehetősen jól tükrözi a korabeli természetbölcseleti elképzeléseket:
Menciusz szerint az erényes viselkedéshez szükség van egészséges csi ( )re, amelyet az emberi akaratnak kell szelíden vezetnie, hogy végül megfelelő tettek révén „áradó csi ( )”-vé (hao-zsan cse csi ( )
Az i. e. 2. században íródott, alapvetően taoista szellemiségű Huaj-nan-ce ( ) című filozófiai traktátusban található világteremtés-leírás szerint a csi ( )nek alapvető szerepe van:
„Mielőtt Ég és Föld formát öltött volna, (minden) homályos és alaktalan, kaotikus és formátlan volt, ezért ezt nevezzük Nagy Kezdetnek. A Tao ( ) (ebben) a Ködszerű Ürességben vette kezdetét, a Ködszerű Üresség létrehozta a kozmoszt, a kozmosz létrehozta az eredendő csi ( )t. A primordiális csi ( )ben partvonalak és határok <elkülönülések> keletkeztek: ami könnyű és világos volt, az felszállt és belőle lett az Ég, ami nehéz és (iszaposan) zavaros, az megszilárdult, és belőle lett a Föld. A könnyű és csodálatos(an finom) könnyedén állt össze, a nehéz és (iszaposan) zavaros (viszont) nehezen szilárdult meg, ezért az Ég alakult ki először, és a Föld csak később szilárdult meg. Az Ég és Föld egyesült esszenciájából (csing ( )) alakult ki a jin ( ) és a jang ( ), a jin ( ) és a jang ( ) koncentrált esszenciájából alakult ki a Négy Évszak, s a Négy Évszak szétszórt esszenciájából alakult ki a Tízezer Létező. A felhalmozódott jang ( ) forró csi ( )je hozta létre a tüzet, és a tűz csi ( )jének esszenciájából keletkezett a Nap. A felhalmozódott jin ( ) hideg csi ( )je vízzé alakult, és a víz csi ( )jének esszenciájából létrejött a Hold. A Nap és a Hold fennmaradó csi ( )jének esszenciájából keletkeztek a bolygók és a csillagok.[m 4][14]”
A középkorban megjelenő neokonfucianizmus kozmogóniai iskolájának képviselőinek elméletében különlegesen hangsúlyos nyomatékot kap a csi ( ) fogalmának értelmezése.[15] E teoretikusok közül is kiemelkedik Csang Caj ( )
„Amikor a csi ( ) összesűrűsödik, akkor láthatóvá válik, így megjelennek a dolgok formái. Amikor a csi ( ) szétszóródik, akkor többé nem látható, s megszűnnek a dolgok formái. Az összesűrűsödés állapotában mondhatnánk-e bármi mást a csi ( )ről, mint azt, hogy átmeneti? A szétszóródás állapotában meggondolatlanságunkban mondhatjuk-e a csi ( )ről azt, hogy akkor nem létezik?[17]”
A neokonfuciánus tanításban jelentős szerepet kap a li
„Az univerzumban ott van a li és a csi ( ). A li maga a tao ( ), mely áthatja mindazt, ami az alakon felül lakozik, s ez a forrás, amelyből minden dolog születik. A csi ( ) az anyag [szó szerint „eszköz”], mely áthatja mindazt, ami az alakon belül lakozik, s ez az eszköz, mely által a dolgok létrejönnek. Ezért az embereknek és a dolgoknak születésük pillanatában részesülniük kell ebből a liből, hogy szert tehessenek saját természetükre. De részesülniük kell ebből a csi ( )ből is, hogy szert tehessenek saját testi formájukra.[19]”
A Csu ( ) mester osztályozott mondásainak (Csu-ce jü-lej ( ) 《
„Nekem úgy tűnik, hogy a csi ( ) működése a litől függ. Így, amikor a csi ( ) összesűrűsödik, a li is jelen van benne. Ez azért van, mert a csi ( ) képes arra, hogy összesűrűsödjék és formát adjon a dolgoknak; a liből viszont hiányzik az akarat vagy a tervszerűség, így nincs teremtő ereje... A li tiszta, üres és a hatalmas világot testesíti meg, mely alakok és jelek nélküli, így képtelen arra, hogy bármit is létrehozzon. A csi ( ) ezzel szemben képes arra, hogy forrásba jöjjön és összesűrűsödjön, s így megteremtse a dolgokat. De mégis, valahányszor megjelenik a csi ( ), a lit is magában hordozza.[20]”
Szerepe a hagyományos kínai orvoslásban
szerkesztésA hagyományos kínai orvoslásban a csi ( ) alapvető jelentőséggel bír. Szerepét leginkább Kína első, legrégebbinek tartott orvosi, gyógyászati műveinek gyűjteménye, A Sárga Császár belső könyvei alapján lehet megérteni. E szövegek szerint a csi ( ) nem más, mint magát a világegyetemet alkotó alapanyag, s a világon minden létező a csi ( ) mozgásának és átalakulásának eredménye. Így magát az emberi testet is a csi ( ) alakítja ki, illetve az élet létrejöttének egyik tényezője.
A csi ( ) lehet jang ( ) jellegű (jang csi ( )
- Csing csi ( )
精氣 , amely a csing ( )hez精 , vagyis magához az életesszenciához kapcsolódó csi ( ). Két részből tevődik össze: 1.) A veleszületett csing csi ( ), amely a fogantatás pillanatában, a szülőktől származik. Ez nem képes a megújulásra. 2.) A szerzett csing csi ( ), vagyis a táplálékok csing csi ( )je, amely az emésztéssel és a táplálékok felszívódásával keletkezik. Mindkettőt a vese raktározza. - Tiszta csi ( ) (csing csi ( )
清 氣 ), amely más néven az égi csi ( ) (tien csi ( )天氣 ), a természetben létező csi ( ), amelyet az élőlények a levegővel együtt lélegeznek be, épp ezért a tüdőn keresztül jut a szervezetbe. A táplálék csi ( )vel együtt alkotja az ősi csi ( )t (lásd lejjebb). - Eredeti csi ( ) (jüan csi ( )
元 /原 氣 ), vagy másik nevén: valódi csi ( ) (csen csi ( )真 氣 ). Az emberi test csi ( )jei közül ez a legfontosabb. Elsősorban a veleszületett csing ( ) átalakulásából jön létre. - Ősi csi ( ) (cung csi ( )
宗 氣 ) a tüdő által belélegzett tiszta csi ( ), valamint a lép és a gyomor által a keringésbe juttatott táplálék csi ( ) egyesüléséből jön létre. Legfontosabb feladata a tüdő légzésének és a szív vérkeringésének serkentése, támogatása. - Tápláló csi ( ) (jing csi ( ) 營氣) a lép és a gyomor által feldolgozott táplálékok csing csi ( )jéből származik, az ételek csi ( )jének legkiválóbb összetevői alkotják. A vérrel együtt kering, követve a csatornákat bejárja az egész testet.
- Védő csi ( ) (vej csi ( )
衛 氣 ) a jang csi ( ) egyik része, melynek feladata a test felszínének védelme a külső kórtényezők támadásától, a verejtékmirigyek nyílásának és a test hőmérsékletének szabályozása, a szervek melegítése stb. - A szervek csi ( )je, melyet mindig az adott belső szerv nevével jelölnek, például: máj-csi ( ), vese-csi ( ), szív-csi ( ) stb.
- Rendes csi ( ) (cseng csi ( )
正氣 ) az eredeti csi ( ), az ősi csi ( ), a csing csi ( ) és a védő csi ( ) együttesének, vagyis a szervek összes csi ( )jének összefoglaló neve.[21]
A szervezetet külső kórtényezők, az úgynevezett hszie ( )
„Ha a kóros csi ( ) bejut a szervezetbe, akkor felül kell kerekedni rajta, megakadályozva a növekedését. Ezt azokon a területeken lehet véghezvinni, amelyek egyébként egészségesek vagy gyógyíthatók. Azokon a részeken, ahol nem tudunk felülkerekedni a (kóros csi ( )n), ott (a betegség) fokozódni fog, azokon a helyeknek az állapota pedig, melyek egyébként egészségesek, stagnálni fog. Ha a páciens egymaga is meg tudja fékezni a (kóros csi ( )t), akkor felépül.[m 5][22]”
A csi ( ) fent ismertetett megnyilvánulási formáinak a hagyományos kínai orvoslásban öt alapvető funkcióját különböztetik meg. Ezek a következők:
- a relatív állandóság megőrzése (ku-sö ( )
固 攝 ) a folyadékok és szilárd anyagok megfelelő mozgatása, termelése, érpályában tartása által, - serkentés (tuj-tung ( ) 推動): a csi ( ) intézi a szervezet folyamatainak ellátását, gyorsítását, így segítve általánosságban az anyagcserét s ezáltal a fejlődést és a növekedést,
- a melegítés (ven-hszü ( )
溫 煦): a „testkazán-funkció” teszi lehetővé, hogy a külső károsító behatások ellenére a szervezet mindig a lehető legoptimálisabb hőmérsékleten működjék, - a védelem (fang-jü ( )
防御 ): a szervezet csi ( )je igyekszik megakadályozni, hogy a külső károsító tényezők a külső vagy belső védőrétegen – a bőrön és nyálkahártyákon – keresztül behatolva felborítsák az egyensúlyi állapotot. - az átalakítás (csi-hua ( )
氣化 ): a felvett folyadékoknak és szilárd táplálékoknak a test életet adó anyagaivá kell átalakulniuk, s az így keletkezett szerves folyadékokat és vért megfelelően keringetni, eloszlatni szükséges.[23]
A meridiánokban vagy csatornákban a csi ( ) keringése szoros kapcsolatban áll az öt elemmel. Az energiakeringésben egymást követően vesznek részt az ugyanahhoz az elemhez tartozó jin ( ) és jang ( ) meridiánok. Mivel a meridiánokban keringő csi ( ) a tüdőben nyeri el végleges összetételét s annak meridiánján keresztül lép ki a felszínre, ezért a napi energiakeringési ciklust is a tüdő-meridián indítja el. A csi ( ) a test hosszában az egyes meridiánokban felváltva centrifugálisan vagy centripetálisan halad; a központból a periféria felé áramlik az energia az alsó végtag jin ( ) meridiánjaiban és a felső végtag jang ( ) meridiánjaiban, majd onnan a központ felé a felső végtagok jang ( ) meridiánjaiban és az alsó végtagok jin ( ) meridiánjaiban. A klasszikus akupunktúrás keringés három ciklusra (energiakörre) osztható, ezeket az alábbi táblázat mutatja.[24]
A keringés ciklusai:
1. ciklus | 2. ciklus | 3. ciklus | |
---|---|---|---|
A mellkasról a kézhez | Tüdő | Szív | Szívburok |
A kezekről az arcra | Vastagbél | Vékonybél | Hármas melegítő |
Az arcról a lábakhoz | Gyomor | Húgyhólyag | Epehólyag |
A lábakról a mellkasra | Lép | Vese | Máj |
A meridiánokban a csi ( ) mennyisége nem állandó, hanem egy meghatározott napirendet követ. A nap bizonyos szakaszában az egyes pályákon az energia mennyisége maximális, ez az az időszak, amikor lehetőség szerint el kell végezni a csi ( ) szabályozását. A meridiánok energiatartalma 12 óra elteltével a minimálisra csökken. Ez a gyakorlatban azért fontos, mert ilyenkor a biológiai órán szemben lévő meridián kezelésével is befolyásolható a csi ( )-áramlás.
A csi ( )-telítettség napi ciklusa:[25]
Szerv | Óra |
---|---|
Tüdő | 3:00–5:00 |
Vastagbél | 5:00–7:00 |
Gyomor | 7:00–9:00 |
Lép | 9:00–11:00 |
Szív | 11:00–13:00 |
Vékonybél | 13:00–15:00 |
Húgyhólyag | 15:00–17:00 |
Vese | 17:00–19:00 |
Szívburok | 19:00–21:00 |
Hármas melegítő | 21:00–23:00 |
Epehólyag | 23:00–1:00 |
Máj | 1:00–3:00 |
Az akupunktúrában és a moxibúcióban
szerkesztésA hagyományos kínai orvoslás értelmezése szerint az úgynevezett csatornák vagy meridiánok (mai
A gyógynövénygyógyászatban
szerkesztésA hagyományos kínai orvoslás fontos részét képezi a gyógynövényekkel, gyógynövényekből készített szerekkel történő gyógyítás. A hatalmas irodalommal és több ezer éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező hagyományos kínai gyógynövénygyógyászatban külön számon tartják a csi ( ) szabályzó és élénkítő gyógynövényeket és receptúrákat.[29]
Csi ( ) élénkítő gyógynövények:
- ginzeng (zsen-sen ( )
人 蔘) - harangfolyondár (lat.: Codonopsis pilosula; kínai: tang-sen ( )
黨 參 ) - kínai csüdfű (lat.: Astragalus mongholicus; kínai: huang-csi ( )
黄 芪) - kínai jamszgyökér (lat.: Dioscorea opposita; kínai: san-jao ( )
山 药) - fehér atractylodes (lat.:Atractylodes macrocephala; kínai: paj-csu ( )
白 朮 ) - kínai datolya (jujuba) (lat.: Zizyphus jujuba; kínai: ta-cao ( )
大 枣) - édesgyökér (lat.: Glycyrrhiza uralensis; kínai: kan-cao ( )
甘草 )
A csi ( ) áramlásának szabályozására és a pangások leküzdésére alkalmas gyógynövények:
- az éretlen keserű narancs héja (lat.: Citrus aurantium; kínai: ku-cseng ( )
苦 橙 ) - rizspalka (lat.: Cyperus rotundus; kínai: hsziang-fu ( )
香 附 ) - indiai törpebogáncs (lat.: Saussurea lappa; kínai: mu-hsziang ( )
木 香 ) - szantálfa (lat.: Santalum album; kínai: tan-hsziang ( )
檀 香 ) - kínai metélőhagyma (lat.: Allium Macrostemon; kínai: hszie-paj ( )
薤 白 ) - japán rózsa (lat.: Rosa rugosa; kínai: mej-kuj ( ) 玫瑰)
- licsi (lat.: Litchi chinensis; kínai: li-cse ( ) 荔枝)
A csikung
szerkesztésA csi-kung ( )
A csi-masszázs
szerkesztésA kínai masszázsnak is nevezett módszer (tuj-na ( ) 推拿) tulajdonképpen egy masszázsfogásokkal és kimozgatásokkal egybekötött akupresszúrás kezelés. Alapelvében megegyezik az akupresszúrával, mely szerint az akupunktúrás pontok és meridiánok különböző technikákkal történő ingerlésével biztosítani lehet a meridiánok átjárhatóságát, serkenteni vagy korlátozni lehet a csi ( ) áramlását és segíteni lehet a csi ( ) kiegyensúlyozott elosztását a különböző szervekben és testrészekben.[31]
Főbb technikái:
- az akupunktúrás pontok kézzel - elsősorban ujjakkal - történő kezelése
- a különböző masszázsfogások alkalmazása az izmokon és meridiánokon
- és a mobilizációs (ízület-kimozgató) technikák
A taoista alkímiában
szerkesztésA taoista inspirációjú kínai alkímiának alapvetően két fő vonulata, irányzata létezik: az egyik főként azzal igyekszik foglalkozni, miképp lehet aranyat illetve elixíreket mesterségesen előállítani, a másikat inkább a „halhatatlanság” belső útjainak keresése foglalkoztatja, és az aranycsinálást egy belső folyamat metaforájaként értelmezi. Mindkét esetben elsősorban az emberi szellem és a test lehetőségeinek teljes kiaknázása lehetett a céljuk, vegyi anyagok (külső elixír), illetve egyéb, belső gyakorlatok, például légzés, meditáció, stb. (belső módszerek) együttes alkalmazása révén. Az előbbi irányzatot „külső alkímiának” (vaj-tan ( )
Maga a belső alkímiai iskola is több irányzatra vált szét, de az alapvető természetfilozófiai, ezoterikus koncepciójukban nagyjából megegyeznek. E szerint az élet maga a tao ( )
A sen ( )
A megvilágosult tudat művelésének alapvetően három technikája ismeretes: 1. az „égi út”; 2, a „földi út”; 3. az „emberi út”. Az „égi út” a legkönnyebb és a leggyorsabb módja a megvilágosult tudat elérésének. Ezt még serdülőkor előtt kell elkezdeni, amikor a belső energiák még erősek és koncentráltak. A „földi út” külső anyagok használatát jelenti, például különböző ásványok fogyasztásával művelhető. Az „emberi út” alapvető módszere a páros gyakorlatok, amely során a gyakorlók a szexuális együttlétek alatt a partnerüktől gyűjtenek energiát.[35]
A taoista szexuális praktikákban
szerkesztésAz ezoterikus taoizmusban a halhatatlanság keresése rendkívül nagy szerepet játszott. A fent ismertetett taoista alkímia egyik módszere „társas gyakorlatok” révén igyekszik serkenteni és kordában tartani a csi ( )t, melynek végső gyakorlati célja a szervezet egészséges működésének biztosítása, a megvilágosodott állapot és a hosszú élet elérése. A „hálószoba-művészetként” (fang-csung-su ( )
A taoista szexualitás a következő három alapelven nyugszik:
- Az első a szexuális energia megőrzésének alapelve. A taoista felfogás szerint a hímivarsejtek előállítása nagy energiaráfordítást igényel a szervezettől, és maguk a hímivarsejtek rendkívül fontos biológiai anyagokat és energiát raktároznak. Ezáltal az ondó kibocsátása a férfi számára jelentős energiaveszteséggel jár, a kontrollálatlan ejakulációk pedig hosszú távon rombolják az egészségét. Ezért az ejakuláció csak gyermeknemzés céljából ajánlatos.[37]
- A második alapelv a szexuális energia átalakítása, amely az orgazmus ejakulációtól való különválasztásán alapul. A magömlés megakadályozása lehetővé teszi, hogy az így megőrzött szexuális energiát a gyakorló saját testébe irányítsa. A gyakorlás célja a szexuális energiának a nemi szervektől való visszafordítása, és az egész testben, egy speciális pályán való keringetése. Amikor a szexuális izgalom fokozódik, a csing-csi ( ) vagy szexuális energia spontán módon elkezd szétterjedni a testben, átáramlik a szerveken az idegrendszer magasabb központjai felé. A szexuális energia keringetése az egész testre kiterjedő, rendkívül intenzív és hosszan tartó orgazmusszerű állapotot idéz elő. Azonban a magömlés megszakítja az energiaáramlás körforgását, így a legtöbb férfi képtelenné válik a kiteljesedett, tökéletesen kielégítő szexuális orgazmus megtapasztalására.[38]
- A harmadik alapelve a jin ( ) és jang ( ) erők ellentétei közötti egyensúly fenntartása. Mivel a magömlést energiavesztés, ingerelhetetlenségi szakasz, és a nőtől való visszahúzódás követi, a férfi legyengül, és szexuálisan tehetetlenné válik, miközben a nő aktív marad és további orgazmusokra képes. Ez a férfiban tudattalan irigységet és kisebbségi érzést eredményezhet, ami a kompenzáció vágyához, versengéshez vezethet. A magömlés nélküli szeretkezés azonban elejét veszi ennek a rejtett „nemek közötti harcnak”, mivel a nemi különbségek kiegyenlítődnek, és megszilárdul a partnerek közti harmónia. Mivel a szexuális erőviszonyok jelentős szerepet játszanak a párkapcsolatok szabályozásában, a szexuális ellentétek egyensúlyban tartása fontos lélektani kérdés. A szexuális energiával való helyes gazdálkodás a kapcsolati dinamika szabályozásában is alapvető fontosságú.[39][40]
A harcművészetekben
szerkesztésA kínai harcművészeteknek többféle osztályozása létezik. A földrajzi elterjedés (északi-déli) stílusok mellett létezik olyan kategorizálás is, hogy mely irányzatokra jellemzőbb a csi ( ) fejlesztése és használata. Ezeket belső stílusnak (nej-csia-csüan ( )
Taj-csi-csuan
szerkesztésA „belső stílusú” irányzatok között külön figyelmet érdemel az úgynevezett taj-csi-csüan ( )
Egyéb kínai harcművészeti irányzatokban
szerkesztésEzen kívül még számos, a „belső stílushoz” tartozó harcművészeti irányzatra jellemző a csi ( ) fejlesztése és használata. Ilyenek például:
- pa-kua-csang ( )
八卦 掌 („pa-kua ( )-ököl”) - hszing-ji-csüan ( )
形 意 拳 - sö-csüan ( )
蛇 拳 („kígyó-ököl”) - lung-hszing mo-csiao ( )
龍 形 摩 橋 („sárkányforma híd-dörzsölés”, vagyis a déli sárkány-stílus) - luo-han-csüan ( ) 罗汉
拳 („arhat-ököl”) - Saolin kung-fu ( )
少 林 功夫 - liu-ho-pa-fa-csüan ( )
六 合 八 法 拳
Kínán kívüli harcművészetek
szerkesztésJapánban
szerkesztésA kínai csi ( ) fogalma számos más filozófiai és vallási fogalommal együtt a középkorban Japánba is eljutott, ahol ki
Nem harcművészet, de szintén japán eredetű a reiki (
Koreában
szerkesztésA történelem során Kína kulturális hatása a szomszédos Koreára is erős volt, melynek révén a csi ( ) fogalma ki 기 néven teret nyert és beépült a koreai gondolkodásba. Japánhoz hasonlóan, a szerepe itt is elsősorban a harcművészekben mutatkozik meg, pl.:[44]
Egyéb szerepei
szerkesztésA fengsujban
szerkesztésA csi ( ) a kései taoizmushoz szorosan kapcsolódó feng-suj ( ) elméleti és gyakorlati rendszerének is az alapfogalmai közé tartozik. A feng-suj ( ) ma ismert legrégebbi írott forrása a 3-4. században íródott Temetkezések könyve, melynek szerzője Kuo Pu ( ), aki művének már az első mondatában is hangsúlyozza a csi ( ) jelentőségét a temetkezés szempontjából:
„ A temetkezés az éltető csi ( )től függ. Az öt (elem) csi ( )je áthatja a földet, s szétáradva életet ad a miriád létezőnek. Az ember a testét az apjától és az anyjától kapja. A felmenők teste megszerzi a csi ( )t, ami aztán a leszármazottak testébe öröklődik át... Valójában az élet nem más, mint felhalmozódott csi ( ), amely megdermedve a csontokat alkotja, a halál után pedig magára marad. Ezért a temetés nem más, mint a csi ( ) visszatérítése a csontokba, mely folyamat az élet kiváltsága.[m 7][45]”
A II. fejezet teljes egészében a csi ( ) áramlását tárgyalja. Itt számos olyan leírás olvasható, amely jól jellemzi a csi ( )nek a taoizmus által inspirált feng-suj ( ) szerint értelmezett működését:
„A hegyek, a dombok csontjai (ti. a kövek), az ormok, a lankák elágazásai azok, melyekhez igazodva a csi ( ) halad... Ha a csi ( ) a szél hátán utazik, szerteoszlik, a vízzel találkozva pedig megállapodik... A jin ( ) és a jang ( ) csi ( )je, amikor fúj, akkor szél keletkezik; amikor fölemelkedik, akkor felhők keletkeznek, amikor leszáll, akkor eső keletkezik; amikor pedig behatol a földbe, azt nevezzük éltető csi ( )nek... A csi ( ) ott áramlik, ahol a föld felszínének alakja változik, s az élőlényeket ekként élteti..[m 8][46]”
A mű VII. fejezete az úgynevezett külső és belső csi ( ) jellegéről és működéséről értekezik:
A feng-suj ( ) gyakorlatában az ősi kínai iránytű elvén működő, úgynevezett lo-pan ( )
Az irodalomban
szerkesztésA hagyományos kínai felfogás szerint a művészi értékkel bíró irodalmi alkotások szintén nem nélkülözhetik a csi ( )t. A kiváló költőként és irodalomkritikusként is ismert és számon tartott császár, Cao Pi a Tanulmány az irodalomról (Lun ven ( ) 《
„Az irodalomban a csi ( ) a legfontosabb dolog. A csi ( ) kétféle lehet aszerint, hogy tiszta-e vagy zavaros. A tökéletességet sohasem lehet erővel kikényszeríteni. Olyan ez, mint a muzsika esetében: meglehet, hogy az ének mértéke kiegyenlített, a hangszerek ritmusa pontosan ugyanarra a mércére lüktet, de hiába, a muzsikában kifejezett csi ( ) egyenetlennek bizonyul.[m 11][48]”
A festészetben és kalligráfiában
szerkesztésKínában a festészet és a kalligráfia szinte elválaszthatatlan egymástól. A festészet elmélete is a kalligrafizmus tudatosságáról tanúskodik. Az 5. században élt és alkotott Hszie Ho ( )
- csi ( )-ritmus, élet-mozgás (csi-jün sen-tung ( )
氣韻 生動 ) - csont(ozat-szabály), ecset-ügyesség
- megfelelni-dolgoknak, hasonlóságot alakítani
- fajtákat követni, választani-színeket
- tervszerűen-igazgatni, pozíciókat-elrendezni
- továbbítani-átültetni, mintakép-írás[m 12][49]
Az első szabályban, a csi ( ) mellé társított jün ( )
„Így azt is mondhatjuk, hogy az 1. a kép spontán lendületére, elevenségére utal (úgy is mondhatnánk, hogy arra a bizonyos megfoghatatlan valamire, amit „művésziség”, „tehetség” vagy a kép „lelke” szavakkal szoktunk körülírni).[51]”
E szabályok legtöbbje - a csi ( )-ritmussal kapcsolatos is - a kalligráfiára is általános érvényűek mind a mai napig.[52]
A hagyományos kínai festészetben, különösen a tájképfestészetben a későbbiekben megjelenik a megfoghatatlan, de mindenütt jelen lévő és éltető csi ( ) ábrázolásának problémája is. A Szung ( )-kor egyik legkiválóbb és leghíresebb festője, Kuo Hszi ( )
„A valódi táj felhői és csi ( )je a négy évszakban nem ugyanaz. Tavasszal lágyak és békések, nyáron duzzadók és nyomasztók, ősszel szétszórtak és vékonyak, télen pedig sötétek és ridegek. Ha a festő ábrázolni tudja a négy évszaknak ezeket az általános jegyeit, s nem csupán szétdarabolt formákat ábrázol, akkor a felhők és a csi ( ) élettel telítődik.[m 13][53]”
A kertépítészetben
szerkesztésA kínai kertépítészet a praktikum és esztétikum tekintetében legalább olyan sokat merített a feng-suj ( ) elméleti és gyakorlati módszereiből, mint a tájképfestészet esztétikai kategóriájából. Hszie Ho ( ) fent ismertetett „hat szabálya” közül jó néhányat figyelembe vettek a kertek kialakításakor, melyet valóban művészi szintre emeltek. Különleges hangsúlyt kapott az első szabályban megfogalmazott „csi ( )-ritmus, élet-mozgás” (csi-jün sen-tung ( )
Tudományos vizsgálata, szkeptikus álláspont
szerkesztésLeginkább a hagyományos kínai orvoslás és az akupunktúra elterjedése a világban tenné egyre indokoltabbá, hogy a nyugati szemmel titokzatosnak tűnő, belső energia, a csi ( ) létezésére valós, tudományos bizonyítékokat találjanak a szakemberek. Számos vizsgálattal, kísérlettel, méréssel próbálkoztak, de tény, hogy a csi ( ) létezését a mai napig nem sikerült tudományosan igazolni. A hagyományos kínai orvoslás, az akupunktúra magyarországi hivatalos elismertségének egyik legismertebb ellenzője, Hraskó Gábor, a Szkeptikus Társaság elnöke szerint mivel a hagyományos kínai orvoslás elsősorban tapasztalati, és nem tudományos úton igazolja önmagát, a fő kérdés, hogy a módszerek működése és hatásmechanizmusa klinikai úton igazolható-e. Hraskó elmondása szerint azokon a vizsgálatokon, ahol a páciensek egy részét szakszerűen, a másik részét viszont alkalmatlan tűkkel vagy nem megfelelő pontokon kezelték akupunktúrával, mindkét esetben sikerült hatást kimutatni – azonban egymáshoz képest nem eltérő mértékben, azaz a helyesen végzett akupunktúra hatása megegyezett a placebóéval. Szerinte nem a csi ( ) manipulálásának eredményeként mutatkozhat javulás a pácienseken, hanem arról lehet szó, hogy „a sok befektetett pénz, a több ezer éves gyógymód jó hangzása, a rituális szertartás mind alkalmasak erős placebohatás előidézésére. Ezenkívül bizonyos, fenntartással kezelendő vizsgálatok szerint az akupunktúra azért is lehet hatásos bizonyos fájdalmak ellen, mert a szurkálás növeli az endorfintermelés mértékét, ez pedig megemeli a fájdalomküszöböt.”[55]
Hasonló fogalmak más kultúrákban
szerkesztésA csi ( )hez hasonló láthatatlan erő, energia, vagy szerepével, hatásával rokonítható szellemi lény a világ számos kultúra mitológiájában, vallásában fellelhető. A teljesség igénye nélkül pl.:[56]
Modern kínai jelentései
szerkesztésA csi ( ) szó modern jelentései az interneten elérhető, nagyobb terjedelmű, egynyelvű online szótárak anyagából lettek összeválogatva.[57][58] Hellyel-közzel a nyomtatott nagyszótárak is ezeket a jelentéseket közlik. Bizonyos jelentéskörök (pl. 8. 9. 10.) kínai kultúrtörténeti, sinológiai háttérismeretek nélkül alig vagy egyáltalán nem érthetők a laikusok számára. Ezek a jelentések épp a fent ismertetett (orvosi, irodalmi, képzőművészeti) szakaszokban kifejtett klasszikus, speciális kifejezések és jelentések mai továbbélései.
- gáz; pl. qìtǐ
氣體 gáz; méiqì煤 氣 földgáz; qìyóu氣 油 benzin, gáz - I. levegőt vesz, lélegzik; II. lélegzet, lélegzetvétel; pl. qìxí
氣息 lélegzet; qì cù氣 促 zihál - időjárás, klíma; pl. qìwēn
氣溫 levegő hőmérséklete; qìhòu氣候 klíma; qìxiàng氣象 légköri jelenség - illat, szag; pl.
氣味 qìwèi szag; chòuqì臭氣 rossz szag, bűz; - mentális állapot; pl. qìgài
氣概 vérmérséklet; qìjié氣節 morál, becsületesség; qìpò氣魄 merészség, tiszteletet parancsoló magatartás; qìpài氣 派 stílus; qìněi氣 餒 kedve szegett, levert - dühös, dühöng; pl. qìnǎo
氣 惱 felháborodik; qì shèng氣 盛 gőgös - erőszakos, zsarnokoskodó; pl. shòuqì 受氣 terrorizál
- a hagyományos kínai orvoslásban a szervezet működését biztosító erő, energia, a csi; pl. qìgōng
氣功 csi-kung; qì xuè氣 血 qi-vér; qìxū氣 虛 csi-hiány - a hagyományos kínai orvoslásban bizonyos kórtényezők; pl. tánqì
痰 氣 váladék; shī qì濕氣 nedvesség, nyirkosság - irodalmi alkotásokban vagy a festészetben, kalligráfiában a hangulat az atmoszféra; pl. héqì
和氣 kedves, udvarias; qìfēn氣 氛 hangulat, atmoszféra; qìyùn氣韻 „qi-ritmus”
Magyar fordításai
szerkesztésA magyar nyelvű népszerű és szakirodalomban sincs egységes álláspont arról, hogy a csi ( ) miként fordítható. Sokfélesége, különböző szerepei miatt feltehetően nem is lehetséges egyetlen magyar szóval jelölni valamennyi előfordulásában. Az alábbiakban a Irodalomjegyzékben szereplő magyar nyelvű művekben előforduló fordításkísérletek szerepelnek a teljesség igénye nélkül:
- erő, élet, életerő, belső életerő, energia, belső energia, életenergia, belső életenergia, lehelet, lélegzet, légzés, pára, fuvallat, gáz, gőz, levegő, éter, szusz, szufla, szellem, lélek, lélekerő, lélekenergia, vitalitás, (harci)'kedv, virtus, hatás, prána, pneuma, exhaláció, kipárolgás, impulzusrendszer stb.
Átírása és használata
szerkesztésLévén, hogy a kínai szónak ilyen nagyszámú értelmezése, illetve fordítása lehetséges, melyek egyike sem fedi le a pontos eredeti jelentést, célszerű a szövegekben az eredeti hangalak, latin betűs átírásos változatát használni így: qi (pinjin ( ) hangsúlyjel nélkül) vagy csi (magyar népszerű átírás).
A ma már csak elvétve használt, úgynevezett magyar tudományos átírásban a k'i alakban fordulhat elő.
Esetenként magyar nyelvű szövegekben is felbukkan az angol nyelvre kidolgozott úgynevezett Wade–Giles-féle átírásos alak is: ch'i. Ennek használatát azonban magyar nyelvű szövegkörnyezetben semmi nem indokolja. Ugyanígy indokolatlanok és helytelenek a hosszú ékezettel írt változatai (csí, Csí, Ch'í stb.) is, melyek szintén gyakorta felbukkannak a magyar szövegekben.
Nem mondatkezdő helyzetben csak igen speciális esetekben indokolt a szó nagy kezdőbetűs formájának (Qi, Csi) használata. Ilyennel általában klasszikus kínai filozófiai, vallási vagy orvosi tárgyú szövegek fordításaiban, ezekkel kapcsolatos tanulmányokban találkozni, ahol a legtöbb esetben a fordítók, szerzők külön megindokolják döntésüket.
Nem egyértelmű, illetve nem eldöntött, hogy a szónak a dőlt (qi, csi) vagy a nem dőlt (qi, csi) alakját kell-e, célszerű-e használni. Mivel hivatalosan még nem számít magyar közszónak, célszerű a döntött alakot használni. Esetenként azonban, amikor a szövegkörnyezetben sokszor fordul elő, vagy használata, szerepe, jelentése egyértelmű, a szerzők ettől eltekintenek.[59]
A populáris kultúrában
szerkesztés- Kitaró 1981-ben Ki (
気 ) címen jelentette meg egyik albumát.[60] - A kínai csi ( ) egyfajta értelmezése jelenik meg a Star Wars filmeposz „Erő” (Force) koncepciójában.[m 14][61]
- A ki (
気 ) a Dragon Ball japán manga- és animesorozat számos karaktere által használt különleges képesség.[62]
Hivatkozások
szerkesztésMegjegyzések
szerkesztés- ↑ Beszélgetések és mondások XVI.7. Tőkei Ferenc fordítása. Tőkei itt a csi ( )t eredetileg „lehelet”-ként fordította.
- ↑ Co csuan ( ), Csao-kung ( )
昭 公 1.; P. Szabó Sándor fordítása - ↑ Kósa Gábor fordítása
- ↑ Huaj-nan-ce ( ) 3:1a; Kósa Gábor fordítása
- ↑ Tokaji Zsolt fordítása.
- ↑ Közkeletű tévedés, hogy a taj-csi-csüan ( ) kifejezésben a csi ( )
氣 szó szerepel. A tévedés oka, hogy magyaros átírásban a kifejezésben szereplő極 szó is magyaros átírásban csiként jelenik meg. A taj-csi-csüan ( ) elnevezésben azonban a taj-csi ( ) együtt értelmezendő, melynek jelentése: „nagy végső(pont)”, amely a kínai kozmogónia és természetfilozófia egyik alapfogalma. A harcművészeti irányzat nevében leginkább a középkori értelmezése kap szerepet, amely szerint a taj-csi ( ) a kozmogóniai folyamatok kezdőpontja, amely az egész világmindenséget és benne az embert is létrehozta. - ↑ Temetkezések könyve I. fejezet; Tokaji Zsolt fordítása.
- ↑ Temetkezések könyve II. fejezet; Tokaji Zsolt fordítása.
- ↑ Temetkezések könyve VII. fejezet; Tokaji Zsolt fordítása.
- ↑ Cao Pi e művét az irodalomtörténet az első önálló, kínai irodalomesztétikai műnek tekinti.
- ↑ Tőkei Ferenc fordítása. Tőkei a csi ( )t ebben a részben eredetileg „lehelet”-ként fordította.
- ↑ Miklós Pál fordítása. Miklós Pál a csi ( )t, eredetileg „szellem”-ként fordította.
- ↑ Tőkei Ferenc fordítása. Tőkei a csi ( )t hasonlóan az előző idézethez, eredetileg „lehelet”-ként fordította.
- ↑ Erről bővebben lásd: Porter, John A. Porter: The Tao of Star Wars. Humanics Trade Group. 2003. ISBN 978-0-89334-385-9.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Harper 1999 862. o.
- ↑ Zhang-Rose 2001 6. o.
- ↑ Zhang-Rose 2001 6. o.
- ↑ Zhang-Rose 2001 5. o.
- ↑ Harper 1999 861. o.
- ↑ Tőkei 1986a 141. o.
- ↑ Kósa 2013 290. o.
- ↑ Kósa 2013 290. o.
- ↑ P. Szabó 2007 94., 95. o.
- ↑ Kósa 2013 291. o.
- ↑ Kósa 2013 291. o.
- ↑ Kósa 2013 291. o.
- ↑ Kósa 2013 291. o.
- ↑ Kósa 2013 219. o.
- ↑ Fung 2003 337. o.
- ↑ Fung 2003 338. o.
- ↑ Fung 2003 338. o.
- ↑ Fung 2003 346. o.
- ↑ Fung 2003 360. o.
- ↑ Fung 2003 360. o.
- ↑ Tokaji 2012 xviii., xix. o.
- ↑ Tokaji 2010 143.o
- ↑ Simoncsics 2003 49., 50.
- ↑ Erről bővebben lásd:Meridiánrendszer (magyar nyelven). chen.hu. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 31.)
- ↑ Simoncsics 2003 141. o.
- ↑ Tokaji 2012 xxi. o.
- ↑ Tokaji 2012 xxii. o.
- ↑ Kissné-Mészáros 1991 17. o.
- ↑ Ody 2007 80., 81.
- ↑ Ody 2007 92., 93. o.
- ↑ A kínai masszázsról bővebben lásd: Kínai masszázs (magyar nyelven). [2013. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 31.)
- ↑ Wong 2007 1-6. o.
- ↑ Wong 2007 6. o.
- ↑ Wong 2007 6. o.
- ↑ Wong 2007 7. o.
- ↑ Chia 1998 27. o.
- ↑ Chia 1998 27. o.
- ↑ Chia 1998 27. o.
- ↑ Chia 1998 27. o.
- ↑ Továbbá lásd még:A taoista szexuális hagyomány a pszichoanalízis szemszögéből (magyar nyelven). terebess.hu. (Hozzáférés: 2014. június 1.)
- ↑ Brian Kennedy, Elizabeth Guo. Chinese Martial Arts Training Manuals: A Historical Survey (angol nyelven). Blue Snake Books, 78-84. o. (2005). ISBN 978-1-58394-194-2
- ↑ Crompton 1994
- ↑ Gy. Horváth 1999 142. o.
- ↑ Shaw, Scott. Taekwondo Basics. Tuttle Publishing, 123. o. (2003). ISBN 780804834841
- ↑ Tokaji 2011 31-33. o.
- ↑ Tokaji 2011 34-37. o.
- ↑ Tokaji 2011 58-60. o.
- ↑ Tőkei 1984 70., 71. o.
- ↑ Miklós 1973 84. o.
- ↑ A csi-jün ( )
氣韻 kategóriáról bővebben lásd: 经典诵读“气韵生 动”的 美学 特 质 (kínai nyelven). Li Fenghui. [2014. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 29.) - ↑ Miklós 1973 84. o.
- ↑ A qì 气 szerepéről a kínai kalligráfiában lásd: Qi-Energy in Chinese Calligraphy (angol nyelven). Joan Stanley-Baker. [2014. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 29.)
- ↑ Tőkei 1984 256. o.
- ↑ Morris 1983 54.o.
- ↑ Lásd: Kínai Orvoslás (kínai nyelven). Magyar Narancs. [2014. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 31.)
- ↑ Risser 2008 125. o.
- ↑ A qì 气 modern jelentéseit lásd: 气 (kínai nyelven). 汉典. (Hozzáférés: 2014. május 29.)
- ↑ Valamint a klasszikus jelentésekkel kiegészítve lásd:气 (kínai nyelven).
漢語 大 字典 . [2013. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 30.) - ↑ Csongor-Ferenczy 1993
- ↑ Lásd:Kitaro (angol nyelven). discogs.com. (Hozzáférés: 2014. június 1.)
- ↑ Lásd még:Tien Shan Chi Kung The Star Wars Connection (angol nyelven). [2014. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 1.)
- ↑ Lásd:Ki (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 1.)
Források
szerkesztés- ↑ Chia 1998: Chia Mantak: Taoista szerelmi titkok. Lunarimpex Kiadó 1998. ISBN 978-9639219-71-7
- ↑ Crompton 1994: Paul Crompton: Taj Csi. A kínai hagyomány ajándéka. Fordította: Vásárhelyi Mária. Édesvíz Kiadó, Budapest 1994. ISBN 963 528 010 6
- ↑ Csongor-Ferenczy 1993: Csongor Barnabás, Ferenczy Mária: A kínai nevek és szavak magyar átírása. Budapest: Akadémia Kiadó, 1993. ISBN 963-05-6541-2
- ↑ Fung 2003: Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története, (Szerk.: Derk Bodde; Ford.: Antóni Csaba.) Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-479-4
- ↑ Gy. Horváth 1999: Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Corvina Kiadó, Budapest 1999. ISBN 963 13 4756 7
- ↑ Harper 1999: Donald Harper: „Warring States Natural Philosophy and Occult Thought.” In: Michael Loewe – Edward L. Shaughnessy, (eds.) The Cambridge History of Ancient China: From the Origins of Civilization to 221 B. C. Cambridge, pp. 813–884.
- ↑ Kissné-Mészáros 1991: Kissné Dr. Fügedi Ágota - Mészáros Endre: Gyógyító moxa. Mörk Kiadó 1991. ISBN 963-02-9132-0
- ↑ Kósa 2013: Kósa Gábor: „Zou Yan” és a természetbölcselet. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 281–300. ISBN 978-963-284-374-2
- ↑ Miklós 1973: Miklós Pál: A sárkány szeme. Bevezetés a kínai piktúra ikonográfiájába. Corvina Kiadó, Budapest 1973.
- ↑ Morris 1983: Edwin T. Morris: The Gardens of China. Charles Scribner's Sons, New York 1983. ISBN 0-684-17959-8
- ↑ Ody 2007: Penelope Ody: Kínai gyógynövények. Fordította: Nyuli Kinga. Scolar Kiadó, Budapest 2007. ISBN 978-963-9534-91-9
- ↑ P. Szabó 2007: P. Szabó Sándor: A yin és a yang fogalma az ókori kínai természetfilozófiában és gondolkodásban. Doktori disszertáció. ELTE BTK, Budapest.
- ↑ Risser 2008: Rita Risser: "Industry Quiescence in the Aesthetic Appreciation of Nature". In Contempory Pragmatism 2008 June, vol. 5. pp. 109–120.
- ↑ Simoncsics 2003: Dr. Simoncsics Péter: Az akupunktúra csodája. Lunarimpex Kiadó 2003. ISBN 963 9219 21 5
- ↑ Tokaji 2010: A Sárga Császár belső könyvei - Egyszerű kérdések (ford., jegyz., előszó: Tokaji Zsolt). Fapadoskonyv.hu, Budapest 2010. ISBN 9789633291894
- ↑ Tokaji 2011: Guo Pu: Temetkezések könyve (Zang shu), A fengshui legrégebbi kézikönyve a 4. századból. Fordította: Tokaji Zsolt, Fapadoskonyv.hu, Budapest 2011, ISBN 978-963-329-457-4
- ↑ Tokaji 2012: A Sárga Császár belső könyvei - Szellemi tengely (ford., jegyz., előszó: Tokaji Zsolt). Fapadoskonyv.hu, Budapest 2012. ISBN 9789633440544
- ↑ Tőkei 1984: A szépség szíve. Régi kínai esztétikai írások. Válogatta, fordította és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc Európa Könyvkiadó, Budapest 1984. ISBN 963 07 3206 8
- ↑ Tőkei Ferenc 1986a: Kínai filozófia. Ókor. 1. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4294 3
- ↑ Tőkei Ferenc 1986b: Kínai filozófia. Ókor. 2. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4295 1
- ↑ Tőkei Ferenc 1986c: Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4296 X
- ↑ Wong 2007: Ewa Wong: Őrizd a Yint, öleld át a Yangot. Fordította: Wágner Mária. Lunarimpex Kiadó 2007. ISBN 978-963-87316-1-6
- ↑ Zhang-Rose 2001: Zhang Y. H.: Rose K. A brief history of qi. Paradigm Publications, 2001. ISBN 978-0-912111-63-6.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Falun kung
- Taoizmus
- Prána (hinduizmus)