Kínai jüan
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kínai jüan Kína hivatalos pénzneme. Neve kínai nyelven zsenminpi ( ) (egyszerűsített kínai:
Kínai jüan | |
ISO 4217 kód | CNY |
Devizajel | ¥ |
Ország | Kína |
Infláció | |
Mértéke | 5,4% [1] |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Váltópénz | |
csiao ( ) fen | 1/10 1/100 |
Érmék | |
Használatban | 1, 5 csiao ( ), 1 jüan ( ) |
Bankjegyek | |
Használatban | 1, 5, 10, 20, 50, 100 jüan ( ) |
Kibocsátó | |
Központi bank | People's Bank of China Weboldala |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai jüan témájú médiaállományokat. |
Kínában törvényes fizetési eszköz még a makaói pataca és a hongkongi dollár is. Emellett 2023-ban már intenzív nyilvános kísérleteket folytattak a digitális jegybankpénz, a digitális jüan (e-RMB) bevezetésére, ami már szintén törvényes fizetési eszköz.[2]
Váltópénz
szerkesztésA zsenminpi ( ) egysége a jüan ( ). Kínai karakterekkel leírva két formája létezik: egy népies (
Egy jüan ( ) 10 csiaót ( ) (
Érmék, bankjegyek
szerkesztésA zsenminpi ( ) 1949-es bevezetése óta már öt sorozat jelent meg. Érdekesség, hogy valamennyi címletben létezik papírpénz, 1 jüan ( ) és kisebb címletben fémpénz is. Papírpénzekből alapvetően már csak a negyedik (népviseletben lévő figurák) és ötödik sorozat van érvényben – miután a harmadik sorozatot 2000-ben a Kínai Nemzeti Bank visszahívta –, de a kisebb címleteknél, így az 1, 2 és 5 fenes bankjegyeknél még mindig az 1950-es években kibocsátott második sorozat (teherautó, repülő, hajó) van érvényben. A fenek kivételével mindegyik bankjegyen mind kínai, mind arab számjeggyel, illetve a bankjegy hátulján mandarin, mongol, ujgur és csuang nyelven ( ) szövegesen is szerepel a címlet értéke.
1999-től folyamatosan új renminbi érme- és bankjegysorozatot (5. sorozat) vezetnek be. A legutolsót, az 1 jüanos ( ) bankjegyet 2004. július 30-án hozták forgalomba.
Az eddig bevezteett 1, 5, 10, 20, 50 és 100 jüanos ( ) bankjegy immár biztonsági jeleket (fémszál, vízjel, ultraibolya fény alatt fluoreszkáló rostok, hologramos számok (csak az 50 és 100 jüanos ( )nál) is tartalmaz a pénzhamisítás ellen. Mindegyik bankjegyen Mao Ce-tung ( ) képe látható a hivatalos állásfoglalás szerint a könnyű felismerhetőség érdekében. Sejthető azonban a Kínai Kommunista Párt Mao személyi kultuszára épülő politikai befolyásolása is a portrék mögött.
Több közgazdász, köztük Mao Jü-si ( ) is 1997 óta azt javasolja, hogy vezessék be az 500 és 1000 jüanos ( ) bankjegyeket, mert a kis címletek plusz költségeket jelentenek a pénzintézeteknek, mivel gyorsabban elhasználódnak ezek a címletek, és a tárolásuk is több helyet igényel. 2012-ben a központi bank kormányzóhelyettese, Hu Hsziao-lien ( ) megerősítette, hogy nem bocsátanak ki újabb címletű bankjegyeket, mert az inflációt gerjeszt, és egy esetleges hamisítás esetén nagyobb veszteséget okoz, mint a kis címletű bankjegy.[3]
5. sorozat
szerkesztés2019. augusztus 30-án biztonságosabb bankjegyeket hoztak forgalomba, amelyek kinézetükben megegyeznek az eddig is forgalomban lévőkkel.[4]
érték | méret | szín | leírás | dátum | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
előlap | hátlap | vízjel | nyomtatás | kibocsátás | visszavonás | |||
1 jüan ( ) | 130 × 63 mm | sárga, zöld | Mao Ce-tung és orchidea | Három medencében tükröződik a hold a Nyugati-tónál | orchidea | 1999 | 2004. július 30. | forgalomban |
5 jüan ( ) | 135 × 63 mm | bíbor | Mao Ce-tung és nárcisz | Taj-hegy ( ) | Nárcisz | 2002. november 18. | ||
10 jüan ( ) | 140 × 70 mm | kék | Mao Ce-tung és rózsa | Három Szoros a Jangce-folyónál | Rózsa | 2001. szeptember 1. | ||
20 jüan ( ) | 145 × 70 mm | barna | Mao Ce-tung és lótusz | Kujlini táj ( ) | Lótusz | 2000. október 16. | ||
50 jüan ( ) | 150 × 70 mm | zöld | Mao Ce-tung és krizantém | Potala palota | Mao Ce-tung | 2001. szeptember 1. | ||
100 jüan ( ) | 155 × 77 mm | vörös | Mao Ce-tung és Prunus mume | A népek nagy csarnoka | 1999. október 1. |
Története
szerkesztésA renminbit 1949-ben vezették be, röviddel azután, hogy a kommunisták megnyerték a polgárháborút. A kommunista kormány első feladata a hiperinfláció megállítása volt, amely az országot sújtotta ekkoriban. Miután ez megfékeződött, nyomták ki a második sorozatot még az 1950-es években.
A tervgazdaság időszakában a renminbi árfolyama teljesen valószerűtlen volt a külföldi valutákhoz képest, átváltását szigorú szabályok jellemezték. A kínai gazdaság 1978-as nyitása után kettős árfolyamrendszer került bevezetésre egy belföldre szánt valutával és egy a külföldiek számára készült renminbivel, amelynek árfolyama jóval az előző felett volt. Ez a rendszer kedvezett a feketegazdaságnak, ahol általánossá vált a pénzkereskedelem.
Később a Kínai Népköztársaság a nagyobb konvertibilitás elérése érdekében eltörölte a kettős árfolyamot, és a kialakított cserehelyeken az árfolyamok valósabb értéket vehettek fel. Jelenleg a renminbi magánszemélyek folyószámláin konvertibilis, míg a vállalkozásokén nem. A cél a teljes konvertibilitás elérése, ami azonban egyelőre csak távlati.
Árfolyama
szerkesztésA renminbi árfolyamát 1994-től informálisan az amerikai dollár árfolyamához kötik. Ez a gazdaságpolitika Kína számára feltétlen előnyös, azonban a nemzetközi megítélése kettős. Az 1998-as ázsiai gazdasági válság során nagy szolgálatot tett a rendszer, mivel nem engedte Kína meggyengülését. Ám mostanság főleg az Amerikai Egyesült Államok egyre többször támadja a kötött árfolyamrendszert, mivel a dollár – és így a renminbi – gyengülésével Kína gazdasága még versenyképesebb lett az Amerikai Egyesült Államokéval szemben.
Az Amerikai Egyesült Államok a G7 és az Európai Unió támogatásával nyomást gyakorolt Kínára a renminbi árfolyamának növelése érdekében, hogy az import növekedjen, az export pedig csökkenjen. Kínában azonban tartják magukat a kötött vagy csúszó árfolyamhoz, mivel félnek a szabad árfolyam esetén fellépő spekulációktól. Kisebb módosítást azonban tervez a Kínai Népi Bank azáltal, hogy a jüan ( ) árfolyamát már nemcsak az amerikai dollárhoz, hanem egy a dollárból, euróból és japán jenből álló kosárhoz kívánják majd kötni.
Kínát több támadás is éri, mivel valutája nem vihető ki az országból, így kényszerítve rá a külföldi turistákat, befektetőket, hogy ők vigyék oda külföldi valutájukat, amit külföldi államkötvényekbe fektethet be a kínai állam, ezáltal még nagyobb befolyást szerezve a nemzetközi gazdaságban. Másrészt a rendszer hátulütőjeként terepet ad a feketegazdaságnak.
A kínai valuta nemzetközileg konvertibilissé tétele, amely egyelőre csak a távlati célok között szerepel, alapvetően megosztja a nem kínai piaci résztvevőket. Míg a könnyűipar a lépéstől a jüan ( ) felértékelődését várva a konvertibilitás elérése mellett kardoskodik, az olcsó kínai munkaerőre és termékekre építő számítástechnikai és kereskedelmi cégek érdeke a mostani rendszer megtartása.
Hongkongban a rögzítettől eltérő, piaci áron is kereskednek a valutával, és ehhez megkülönböztetésül a CNH kódot használják a a CNY helyett.
Déli hamisítványok
szerkesztésDél-Kínában sok a hamis bankjegy és érme. Ezzel rengeteg embert próbálnak átverni, főként a taxisok. Ezt elkerülendő, érdemes pontos összeggel kifizetni a fuvardíjat, mivel visszaadáskor becsúsztathatnak a valódi bankjegyek és érmék közé egy-egy hamisat. Ha a pénzérme rozsdás, biztosan hamis. A bankjegyeknek van vízjelük, de érdemes megtapogatni Mao Ce-tung arcképének haját és kabátját a bankjegyen, ugyanis ha érdes az a felület, akkor valódi. Az igazi bankjegy további ismertetőjegyei:
- a tetején lévő minta összeér, ha kettéhajtjuk a bankjegyet,
- ha fehér papírhoz dörzsöljük, megfogja a papírt.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The World Factbook, 2011.
- ↑
解 码数字 人民 币:"新 "在 何 处用 在 哪里?-新 华网. www.xinhuanet.com . (Hozzáférés: 2021. április 6.) - ↑ Maradnak a kis címletű bankjegyek Kínában
- ↑ China new 1-, 10-, 20-, and 50-yuan notes (B4118 - B4122) reported for 30.08.2019 introduction. [2019. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 2.)
További információk
szerkesztés- Jüan Yuan Renminbi - Kína történelmi és jelenlegi bankjegyei (CNY / RMB) 1953-2019. Heiko Otto. (Hozzáférés: 2019. október 24.) (angolul) (németül) (franciául)
- Jüan FEC - Kínai Népköztársaság deviza bizonyítványai (FEC) 1980–1994. Heiko Otto (angolul) (németül) (franciául)