Kujcsou
Kujcsou ⓘ (kínai: 贵州, pinjin: Guìzhōu, magyar átírás: Kujcsou) a Kinai Népköztársaság délnyugati részén fekvő tartománya. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Kujjang .
Kujcsou (贵州 Guìzhōu Shěng) | |
Rövidítés: 黔 / 贵 pinjin rövidítés: Qián / Guì | |
Név eredete | 贵 guì – Kuj hegység |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | Tartomány |
Székhely | Kujjang |
Prefektúrák ( | 9 |
Megyék (县) | 88 |
Járások (乡) | 1539 |
Terület | 176 100 km², 16. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 38 562 148 fő (2020. nov. 1.)[1] |
Népsűrűség | 222 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | han – 62% miao – 12% puji – 8% tung – 5% tucsia – 4% ji – 2% egyéb nemzetiségű – 2% kolao – 2% suj – 1% |
GDP 2004 | |
GDP | 159,2 milliárd CNY, 26. a rangsorban |
GDP per fő | 4010 CNY, 31. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
Kujcsou weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kujcsou témájú médiaállományokat. |
Történelem
szerkesztésA tartomány lakosságának ma is csak kétharmada kínai, a kínaiak zöme újkori betelepülő. Történelme során hosszú időn keresztül az volt a helyzet, hogy a különböző kínai dinasztiák helyőrségeket állomásoztattak a tartomány területén, de nem vállalkoztak közvetlen kormányzására. A kormányzás a különböző törzsfőnökök kezén maradt. Hivatalosan 1413-ban szervezték kínai tartománnyá, de ettől még nem változott meg a kormányzás módja. A törzsfőnökök hatalmát a mandzsu dinasztia idején számolták fel. Emiatt viszont ismétlődő és hosszan elhúzódó felkelések törtek ki a tartományban. A földművelés kínai módját ebben az időben - tehát csak a 18–19. században - honosították meg.
A kínai polgárháború idején a tartomány területén fekvő Cunji városban tartották azt a konferenciát, ahol a Kínai Kommunista Párt vezetőjének Mao Ce-tungot választották meg.
Az ötvenes-hatvanas években rohamléptekkel fejlesztették a tartomány nehéziparát. Tették ezt azért, mert földrajzi helyzete miatt védett volt egy esetleges amerikai vagy szovjet támadással szemben. Az 1978-ban kezdődött gazdasági fordulat után viszont elszigeteltsége hátránnyá változott, manapság Kína legszegényebb tartománya a gyors fejlődés ellenére.
Földrajz és éghajlat
szerkesztésKözigazgatás
szerkesztésKujcsou tartomány 4 prefektúrai szintű városra, 2 prefektúrára és 3 autonóm prefektúrára van felosztva:
- Kujjang (egyszerűsített kínai: 贵阳
市 ; pinjin: Guìyáng Shì) - Liupansuj (
六 盘水市 Liùpánshuǐ Shì) - Cunji (遵义
市 Zūnyì Shì) - Ansun (
安 顺市 Ānshùn Shì) - Pidzsie prefektúra (毕节
地区 Bìjié Dìqū) - Tungzsen prefektúra (铜仁
地区 Tóngrén Dìqū) - Csientungnan miao és tung autonóm prefektúra (黔东
南 苗 族 侗族自治 州 Qiándōngnán Miáozú Dòngzú Zìzhìzhōu) - Csiennan puji és miao autonóm prefektúra (黔南
布 依 族 苗 族 自治 州 Qiánnán Bùyīzú Miáozú Zìzhìzhōu) - Csienhszinan puji és miao autonóm prefektúra (黔
西南 布 依 族 苗 族 自治 州 Qiánxīnán Bùyīzú Miáozú Zìzhìzhōu)
Gazdaság
szerkesztésNépesség
szerkesztésKultúra
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Seventh National Population Census of the People's Republic of China