(Translated by https://www.hiragana.jp/)
„Fertőzés” változatai közötti eltérés – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

„Fertőzés” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ifwest (vitalap | szerkesztései)
5 546 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
[[File:MERS Coronavirus Particle.jpg|bélyegkép|270px|A [[Közel-keleti légúti koronavírus|MERS-CoV]] koronavírus 0,1 μみゅーm]]
[[File:MERS Coronavirus Particle.jpg|bélyegkép|270px|A [[Közel-keleti légúti koronavírus|MERS-CoV]] koronavírus 0,1 μみゅーm]]
{{egyért3|Fertőzés (regény)|A}}
{{egyért3|Fertőzés (regény)|A}}
A '''fertőzés''' egy idegen [[faj]] káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben. Régiesen a „szennyeződés, fertőzés” jelentésű, görög szóból származó miazma néven nevezték a betegséget okozó egészséget károsító ismeretlen valamit, amely a talajban, vízben vagy levegőben van és abból áramlik ki tömegesen.<ref>{{Cite web |url=http://tgy-magazin.hu/holisztika/a-miazma-tana |title=A miazma tana |accessdate=2020-03-02}}</ref> A fertőzés egy olyan harc, amelyben a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait kívánja felhasználni annak érdekében, hogy a gazdaszervezet költségére szaporodjon. A fertőző élőlény vagy [[vírus]] (infektív ágens) a normálistól eltérő funkciót is okozhat, esetleg elpusztíthatja a gazdaszervezetet ez esetben [[kórokozó]]nak (patogénnek) is nevezzük. Patogén organizmus lehet [[baktériumok|baktérium]], [[gombák|gomba]], állati egysejtű ([[Protozoa]]), többsejtű állati [[élősködő|parazita]] vagy [[vírus]]. Patogén hatású ágens ezeken kívül az organizmusnak nem tekinthető [[prion]] is, amely egy megváltozott konformációjú polipeptid. Az [[orvostudomány]] azon ága, mely az ilyen jellegű fertőzésekkel foglalkozik, az [[infektológia]] és az [[Járványtan|epidemiológia]]. A biológia szakterületei közül az [[immunológia]] és a [[mikrobiológia]] szintén érintett ezen kérdések vizsgálatában.
A '''fertőzés''' egy idegen [[faj]] káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben. A fertőzés egy olyan harc, amelyben a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait kívánja felhasználni annak érdekében, hogy a gazdaszervezet költségére szaporodjon. A fertőző élőlény (infektív ágens, ideértve a vírusokat is<ref>Mivel a vírus nem sejtes szerveződésű, csak más élőlények sejtjeiben tud szaporodni, nem mozog, nincs reagalóképessége, nem növekszik és nincs energiatermelése sem, ezért nem sorolható az élőlények közé.</ref>) a normálistól eltérő funkciót is okozhat, esetleg elpusztíthatja a gazdaszervezetet ez esetben [[kórokozó]]nak (patogénnek) is nevezzük. Patogén organizmus lehet [[baktériumok|baktérium]], [[gombák|gomba]], állati egysejtű ([[Protozoa]]), többsejtű állati [[élősködő|parazita]] vagy [[vírus]]. Régiesen [[miazma|miazmának]] nevezték azt a betegséget okozó, egészséget károsító képességet, amely a talaj, a víz és a levegő, vagyis a környezet sajátos megbetegítő tényezői (rothadás, poshadt víz, bűzös szag stb.)<ref>{{Cite web |url=http://tgy-magazin.hu/holisztika/a-miazma-tana |title=A miazma tana |accessdate=2020-03-02 |year=2013 |month=március |publisher= TermészetGyógyász Magazin}}</ref>Patogén hatású ágens ezeken kívül az organizmusnak nem tekinthető [[prion]] is, amely egy megváltozott konformációjú polipeptid. Az [[orvostudomány]] azon ága, mely az ilyen jellegű fertőzésekkel foglalkozik, az [[infektológia]] és az [[Járványtan|epidemiológia]]. A biológia szakterületei közül az [[immunológia]] és a [[mikrobiológia]] szintén érintett ezen kérdések vizsgálatában.


A vírusok kisméretűek, a legnagyobb közülük kisebb, mint a legkisebb baktérium. A vírusnak csak egy fehérjeburka és genetikai magja van. A baktériumoktól eltérően a vírusok nem képesek életben maradni a gazdaszervezetük nélkül. Csak akkor tudnak szaporodni, ha élő sejtekhez kapcsolódnak. A legtöbb esetben újraprogramozzák a sejteket, hogy új vírusokat készítsenek, amíg a sejtek el nem pusztulnak.<ref>{{Cite web |url=https://www.webmd.com/a-to-z-guides/bacterial-and-viral-infections#1 |title=Bacterial and Viral Infections |accessdate=2020-03-01 |format=webmd.com/ |language=angol}}</ref>
A vírusok kisméretűek, a legnagyobb közülük kisebb, mint a legkisebb baktérium. A vírusnak csak egy fehérjeburka és genetikai magja van. A baktériumoktól eltérően a vírusok nem képesek életben maradni a gazdaszervezetük nélkül. Csak akkor tudnak szaporodni, ha élő sejtekhez kapcsolódnak. A legtöbb esetben újraprogramozzák a sejteket, hogy új vírusokat készítsenek, amíg a sejtek el nem pusztulnak.<ref>{{Cite web |url=https://www.webmd.com/a-to-z-guides/bacterial-and-viral-infections#1 |title=Bacterial and Viral Infections |accessdate=2020-03-01 |format=webmd.com/ |language=angol}}</ref>

A lap 2020. március 4., 12:45-kori változata

HPV fertőzés (kék vonal) a szexuális tevékenység kezdete után. A legtöbb HPV-fertőzést az immunrendszer spontán módon megszünteti. A rákbetegség előtti elváltozások (narancssárga vonal) és az invazív méhnyakrák (vörös vonal) kialakulása általában sok éves, rákot okozó HPV-típusú tartós fertőzés után következik be
A Staphylococcus aureus baktérium átmérője 0,8–1,0 μみゅーm
A MERS-CoV koronavírus 0,1 μみゅーm
A „Fertőzés” lehetséges további jelentéseiről lásd: Fertőzés (regény).

A fertőzés egy idegen faj káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben. A fertőzés egy olyan harc, amelyben a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait kívánja felhasználni annak érdekében, hogy a gazdaszervezet költségére szaporodjon. A fertőző élőlény (infektív ágens, ideértve a vírusokat is[1]) a normálistól eltérő funkciót is okozhat, esetleg elpusztíthatja a gazdaszervezetet ez esetben kórokozónak (patogénnek) is nevezzük. Patogén organizmus lehet baktérium, gomba, állati egysejtű (Protozoa), többsejtű állati parazita vagy vírus. Régiesen miazmának nevezték azt a betegséget okozó, egészséget károsító képességet, amely a talaj, a víz és a levegő, vagyis a környezet sajátos megbetegítő tényezői (rothadás, poshadt víz, bűzös szag stb.)[2]Patogén hatású ágens ezeken kívül az organizmusnak nem tekinthető prion is, amely egy megváltozott konformációjú polipeptid. Az orvostudomány azon ága, mely az ilyen jellegű fertőzésekkel foglalkozik, az infektológia és az epidemiológia. A biológia szakterületei közül az immunológia és a mikrobiológia szintén érintett ezen kérdések vizsgálatában.

A vírusok kisméretűek, a legnagyobb közülük kisebb, mint a legkisebb baktérium. A vírusnak csak egy fehérjeburka és genetikai magja van. A baktériumoktól eltérően a vírusok nem képesek életben maradni a gazdaszervezetük nélkül. Csak akkor tudnak szaporodni, ha élő sejtekhez kapcsolódnak. A legtöbb esetben újraprogramozzák a sejteket, hogy új vírusokat készítsenek, amíg a sejtek el nem pusztulnak.[3]

Szinte az összes többsejtű élőlényben találunk idegen fajokból származó kolóniákat, melyek így együtt szimbiózist, kommenzalizmust alkothatnak. Erre példa az anaerob baktériumok jelenléte az emlősök bélrendszerében, vagy a számos Staphylococcus faj, mely az emberi bőrön található, de a hashártyába kerülve, ott sokszorozódni képes, hatalmas terhet jelentve ezzel a hordozónak. Ezek egyike sem tekinthető fertőzésnek. Viszont az ilyen jellegű együttélés és a fertőzés közötti határ meghúzása csak a körülmények kérdése. Egy betegséget nem okozó organizmus is patogénné válhat bizonyos körülmények között, és a legpatogénebb vírus sem tud fertőzni bizonyos körülmények nélkül.

Fertőzöttség mértéke

Egy kórokozó következtében a gazdaszervezet fertőzöttsége a következő körülményektől függ:

  • ahogyan a kórokozó bejut a szervezetbe
  • a szervezet melyik régiójához képes kötődni
  • az adott kórokozó patogenitása/virulenciája (képessége a gazdaszervezet fertőzésére/károsításának mértékére)
  • a bejutó kórokozó száma, minősége (szaporodási képessége)
  • a szervezet immunrendszerének állapota

Járvány kialakulásakor, a gazdaszervezetek egymás közötti fertőzésének mértéke az alap szaporodási ráta.

Jegyzetek

  1. ↑ Mivel a vírus nem sejtes szerveződésű, csak más élőlények sejtjeiben tud szaporodni, nem mozog, nincs reagalóképessége, nem növekszik és nincs energiatermelése sem, ezért nem sorolható az élőlények közé.
  2. ↑ A miazma tana. TermészetGyógyász Magazin, 2013. március. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  3. ↑ Bacterial and Viral Infections (angol nyelven) (webmd.com/). (Hozzáférés: 2020. március 1.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fertőzés&oldid=22332593”