„Házilégy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „házi légy” cseréje „házilégy”-re |
a Nagykötőjelekre csere |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
== Életmódja == |
== Életmódja == |
||
A légy magányos állat. A táplálékforrás közelében azonban több állat is összegyűlhet. Tápláléka elsősorban rothadó [[hús]], [[gyümölcs]] és állati [[ürülék]]. Csücsörítő, nyaló-szívó szájszervével csak folyékony táplálékot képes fogyasztani.<ref name="auto1"/> Táplálkozás előtt a légy megnyálazza táplálékát. Mivel az [[ember]] táplálékára is rászáll, sok betegséget terjeszt. Egyes becslések szerint ezek száma körülbelül 30; a legismertebbek ezek közül a [[tífusz]], a [[kolera]] és a [[vérhas]].<ref name="auto1"/> Egy légyen átlagosan több mint 600 különböző [[baktériumok|baktériumfaj]] egyedei utaznak, köztük kórokozók.<ref>[https://24.hu/tudomany/2017/11/28/sokkal-visszataszitobbak-a-legyek-mint-eddig-hittuk/ Sokkal visszataszítóbbak a legyek, mint eddig hittük] – 24.hu, 2017.november 28.</ref> |
|||
== Szaporodása == |
== Szaporodása == |
||
A párzási időszak az éghajlattól függ. A [[nőnem (biológia)|nőstény]] légy már 3 napos korában képes [[ivarsejt|petéket]] rakni. A nőstény legfeljebb 500 petét tud lerakni, |
A párzási időszak az éghajlattól függ. A [[nőnem (biológia)|nőstény]] légy már 3 napos korában képes [[ivarsejt|petéket]] rakni. A nőstény legfeljebb 500 petét tud lerakni, 120–150 petét tartalmazó csomókban. A petecsomókat olyan rothadó anyagokba rakja, amelyek a [[lárva]] számára táplálékul szolgálnak. Egy pete körülbelül 1 milliméter hosszú. A peték 12–24 óra alatt fejlődnek ki. Ekkor kikelnek a lárvák, és falánkan rávetik magukat a táplálékra. A kikelés után 3–4 nappal a lárvák bebábozódnak, és kemény, hordó formájú hüvely képződik. A fiatal légy, amikor kiszabadul a tokból, még nem teljesen kifejlett. A kifejlett házilégy élettartama 2–4 hét is lehet; azonban néha az év utolsó nemzedéke [[hibernáció|áthibernálja]] a telet. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2023. április 24., 14:00-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nőstény példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Musca domestica Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Házilégy témájú médiaállományokat és Házilégy témájú kategóriát. |
A házilégy (Musca domestica) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül az igazi legyek (Muscidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A házilégy a sarkvidékek legtávolabbi pontjain kívül a világon mindenhol honos. A kiirtására irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel. Továbbra is nagy tömegben fordul elő, főleg azokon a területeken, ahol rosszak a higiéniai viszonyok.
Alfajai
- Musca domestica domestica
- Musca domestica vicina
Megjelenése
A kifejlett házilégy hossza 6–8 milliméter és szárnyfesztávolsága 13–15 milliméter. A tor fekete, a potroh barna. Egy pár repülőszárnya van; hátulsó pár szárnya billérré, kis rezgővé alakult, ezek segítségével tud zümmögni és repülés közben manőverezni.[1] Nagy összetett szeme lehet barna vagy szürke. Szájszerve tapogatópárnás nyaló-szívó. Az ízek és szagok érzékelésére szolgáló kemoreceptorok a lábon találhatóak.[1]
Életmódja
A légy magányos állat. A táplálékforrás közelében azonban több állat is összegyűlhet. Tápláléka elsősorban rothadó hús, gyümölcs és állati ürülék. Csücsörítő, nyaló-szívó szájszervével csak folyékony táplálékot képes fogyasztani.[1] Táplálkozás előtt a légy megnyálazza táplálékát. Mivel az ember táplálékára is rászáll, sok betegséget terjeszt. Egyes becslések szerint ezek száma körülbelül 30; a legismertebbek ezek közül a tífusz, a kolera és a vérhas.[1] Egy légyen átlagosan több mint 600 különböző baktériumfaj egyedei utaznak, köztük kórokozók.[2]
Szaporodása
A párzási időszak az éghajlattól függ. A nőstény légy már 3 napos korában képes petéket rakni. A nőstény legfeljebb 500 petét tud lerakni, 120–150 petét tartalmazó csomókban. A petecsomókat olyan rothadó anyagokba rakja, amelyek a lárva számára táplálékul szolgálnak. Egy pete körülbelül 1 milliméter hosszú. A peték 12–24 óra alatt fejlődnek ki. Ekkor kikelnek a lárvák, és falánkan rávetik magukat a táplálékra. A kikelés után 3–4 nappal a lárvák bebábozódnak, és kemény, hordó formájú hüvely képződik. A fiatal légy, amikor kiszabadul a tokból, még nem teljesen kifejlett. A kifejlett házilégy élettartama 2–4 hét is lehet; azonban néha az év utolsó nemzedéke áthibernálja a telet.
Jegyzetek
- ↑ a b c d Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 9638453605
- ↑ Sokkal visszataszítóbbak a legyek, mint eddig hittük – 24.hu, 2017.november 28.
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
