Fertőzés

HPV fertőzés (kék vonal) a szexuális tevékenység kezdete után. A legtöbb HPV-fertőzést az immunrendszer spontán módon megszünteti. A rákbetegség előtti elváltozások (narancssárga vonal) és az invazív méhnyakrák (vörös vonal) kialakulása általában sok éves, rákot okozó HPV-típusú tartós fertőzés után következik be

A Staphylococcus aureus baktérium átmérője 0,8–1,0 μみゅーm

A MERS-CoV koronavírus 0,1 μみゅーm

A fertőzés egy idegen faj káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben. A fertőzés egy olyan harc, amelyben a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait kívánja felhasználni annak érdekében, hogy a gazdaszervezet költségére szaporodjon. A fertőző élőlény vagy vírus (infektív ágens) a normálistól eltérő funkciót is okozhat, esetleg elpusztíthatja a gazdaszervezetet ez esetben kórokozónak (patogénnek) is nevezzük. Patogén organizmus lehet baktérium, gomba, állati egysejtű (Protozoa), többsejtű állati parazita vagy vírus. Patogén hatású ágens ezeken kívül az organizmusnak nem tekinthető prion is, amely egy megváltozott konformációjú polipeptid. Az orvostudomány azon ága, mely az ilyen jellegű fertőzésekkel foglalkozik, az infektológia és az epidemiológia. A biológia szakterületei közül az immunológia és a mikrobiológia szintén érintett ezen kérdések vizsgálatában.

A vírusok kisméretűek, a legnagyobb közülük kisebb, mint a legkisebb baktérium. A vírusnak csak egy fehérjeburka és genetikai magja van. A baktériumoktól eltérően a vírusok nem képesek életben maradni a gazdaszervezetük nélkül. Csak akkor tudnak szaporodni, ha élő sejtekhez kapcsolódnak. A legtöbb esetben újraprogramozzák a sejteket, hogy új vírusokat készítsenek, amíg a sejtek el nem pusztulnak.

Szinte az összes többsejtű élőlényben találunk idegen fajokból származó kolóniákat, melyek így együtt szimbiózist, kommenzalizmust alkothatnak. Erre példa az anaerob baktériumok jelenléte az emlősök bélrendszerében, vagy a számos Staphylococcus faj, mely az emberi bőrön található, de a hashártyába kerülve, ott sokszorozódni képes, hatalmas terhet jelentve ezzel a hordozónak. Ezek egyike sem tekinthető fertőzésnek. Viszont az ilyen jellegű együttélés és a fertőzés közötti határ meghúzása csak a körülmények kérdése. Egy betegséget nem okozó organizmus is patogénné válhat bizonyos körülmények között, és a legpatogénebb vírus sem tud fertőzni bizonyos körülmények nélkül.

Fertőzöttség mértéke

Egy kórokozó következtében a gazdaszervezet fertőzöttsége a következő körülményektől függ:

• ahogyan a kórokozó bejut a szervezetbe
• a szervezet melyik régiójához képes kötődni
• az adott kórokozó patogenitása/virulenciája (képessége a gazdaszervezet fertőzésére/károsításának mértékére)
• a bejutó kórokozó száma, minősége (szaporodási képessége)
• a szervezet immunrendszerének állapota

Járvány kialakulásakor, a gazdaszervezetek egymás közötti fertőzésének mértéke az alap szaporodási ráta.

Források

• Mikrobiológiai részvételre alapozott infekciókontroll , semmelweis.hu
• Mikrobiológiai szennyeződés , bbraun.hu
• Dr. Kónya József: Klinikai és kísérletes vizsgálatok perzisztens fertőzésekhez társuló kórfolyamatokban, real-d.mtak.hu

További információk

• MedicHelp

Kapcsolódó szócikkek

• Gyulladás
• Műtéti fertőzések megelőzése antibiotikum- és higiénés protokollokkal
• Patológia
• Immunológia
• Biológiai fegyver
• Járványtan
• Botulizmus
• Húsmérgezés