„Fertőzés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások, |
a wikilinkek |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
{{egyért3|Fertőzés (regény)|A}} |
{{egyért3|Fertőzés (regény)|A}} |
||
A '''fertőzés''' egy idegen [[faj]] káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben. A fertőzés egy olyan harc, amelyben a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait kívánja felhasználni annak érdekében, hogy a gazdaszervezet költségére szaporodjon. A fertőző élőlény (infektív ágens) a normálistól eltérő funkciót is okozhat, esetleg elpusztíthatja a gazdaszervezetet ez esetben [[ |
A '''fertőzés''' egy idegen [[faj]] káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben. A fertőzés egy olyan harc, amelyben a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait kívánja felhasználni annak érdekében, hogy a gazdaszervezet költségére szaporodjon. A fertőző élőlény (infektív ágens) a normálistól eltérő funkciót is okozhat, esetleg elpusztíthatja a gazdaszervezetet ez esetben [[patogén]]nek (kórokozónak) is nevezzük. Patogén organizmus lehet [[baktériumok|baktérium]], [[gombák|gomba]], állati egysejtű ([[Protozoa]]), többsejtű állati [[élősködő|parazita]] vagy [[vírus]]. Patogén hatású ágens ezeken kívül az organizmusnak nem tekinthető [[prion]] is, amely egy megváltozott konformációjú polipeptid. Az [[orvostudomány]] azon ága, mely az ilyen jellegű fertőzésekkel foglalkozik, az [[infektológia]] és az [[epidemiológia]]. A biológia szakterületei közül az [[immunológia]] és a [[mikrobiológia]] szintén érintett ezen kérdések vizsgálatában. |
||
Szinte az összes többsejtű [[élet|élőlényben]] találunk idegen [[faj]]okból származó kolóniákat, melyek így együtt szimbiózist, kommenzalizmust alkothatnak. Erre példa az anaerob [[baktériumok]] jelenléte az [[emlősök]] bélrendszerében, vagy a számos Staphylococcus [[faj]], mely az emberi bőrön található. Ezek egyike sem tekinthető fertőzésnek. Viszont az ilyen jellegű együttélés és a fertőzés közötti határ meghúzása csak a körülmények kérdése. Egy nem patogén organizmus is patogénné válhat bizonyos körülmények között, és a legpatogénebb [[vírus]] sem tud fertőzni bizonyos körülmények nélkül. |
Szinte az összes többsejtű [[élet|élőlényben]] találunk idegen [[faj]]okból származó kolóniákat, melyek így együtt szimbiózist, kommenzalizmust alkothatnak. Erre példa az anaerob [[baktériumok]] jelenléte az [[emlősök]] bélrendszerében, vagy a számos Staphylococcus [[faj]], mely az emberi bőrön található. Ezek egyike sem tekinthető fertőzésnek. Viszont az ilyen jellegű együttélés és a fertőzés közötti határ meghúzása csak a körülmények kérdése. Egy nem patogén organizmus is patogénné válhat bizonyos körülmények között, és a legpatogénebb [[vírus]] sem tud fertőzni bizonyos körülmények nélkül. |
||
A lap 2010. augusztus 12., 12:24-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fertőzés egy idegen faj káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben. A fertőzés egy olyan harc, amelyben a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait kívánja felhasználni annak érdekében, hogy a gazdaszervezet költségére szaporodjon. A fertőző élőlény (infektív ágens) a normálistól eltérő funkciót is okozhat, esetleg elpusztíthatja a gazdaszervezetet ez esetben patogénnek (kórokozónak) is nevezzük. Patogén organizmus lehet baktérium, gomba, állati egysejtű (Protozoa), többsejtű állati parazita vagy vírus. Patogén hatású ágens ezeken kívül az organizmusnak nem tekinthető prion is, amely egy megváltozott konformációjú polipeptid. Az orvostudomány azon ága, mely az ilyen jellegű fertőzésekkel foglalkozik, az infektológia és az epidemiológia. A biológia szakterületei közül az immunológia és a mikrobiológia szintén érintett ezen kérdések vizsgálatában.
Szinte az összes többsejtű élőlényben találunk idegen fajokból származó kolóniákat, melyek így együtt szimbiózist, kommenzalizmust alkothatnak. Erre példa az anaerob baktériumok jelenléte az emlősök bélrendszerében, vagy a számos Staphylococcus faj, mely az emberi bőrön található. Ezek egyike sem tekinthető fertőzésnek. Viszont az ilyen jellegű együttélés és a fertőzés közötti határ meghúzása csak a körülmények kérdése. Egy nem patogén organizmus is patogénné válhat bizonyos körülmények között, és a legpatogénebb vírus sem tud fertőzni bizonyos körülmények nélkül.
Fertőzöttség mértéke
Egy kórokozó következtében a gazdaszervezet fertőzöttsége a következő körülményektől függ:
- ahogyan a patogén bejut a szervezetbe
- a szervezet melyik régiójához képes kötődni
- a szervezet belső virulenciája
- a bejutó patogének száma, minősége
- a szervezet immunrendszerének állapota
Példaként említhető a bőrön lévő Staphylococcus baktérium, mely ha a hashártyába kerül, ott sokszorozódni képes, hatalmas terhet jelentve ezzel a hordozónak.
