1917
| 1917 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1917 |
| Ab urbe condita | 2670 |
| Bahái naptár | 73 – 74 |
| Berber naptár | 2867 |
| Bizánci naptár | 7425 – 7426 |
| Buddhista naptár | 2461 |
| Burmai naptár | 1279 |
| Dzsucse-naptár | 6 |
| Etióp naptár | 1909 – 1910 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1972 – 1973 |
| Shaka Samvat | 1839 – 1840 |
| Holocén naptár | 11917 |
| Iráni naptár | 1295 – 1296 |
| Japán naptár | 2577 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4613–4614 |
| Kopt naptár | 1633 – 1634 |
| Koreai naptár | 4250 |
| Muszlim naptár | 1335 – 1336 |
| Örmény naptár | 1366 ԹՎ ՌՅԿԶ |
| Thai szoláris naptár | 2460 |
| Zsidó naptár | 5677 – 5678 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek
Évek: 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922
Események
Január
- január 4. – II. Miklós orosz cár felhatalmazza a cseh és szlovák tiszteket, hogy orosz zászló alatt harcoljanak nemzetükért.[1]
- január 9. – A német koronatanács – engedve a politikai és katonai nyomásnak – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellár ellenében ismét engedélyezi a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását.[2]
- január 12. – Az antant válasza a wilsoni felhívásra.
- január 17. – Önkéntes cseh katonai alakulat szerveződik Olaszországban.[3]
- január 22. – Wilson beszéde a szenátusban a Népszövetség megalakításáról.
- január 31. – Németország és Ausztria-Magyarország bejelentik a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
Február
- február 1. – A Reichstag többsége megszavazza a korlátlan tengeralattjáró-háború folytatását.[2]
- február 3. – Az Amerikai Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Németországgal.
- február 11. – Zauditu etióp császárnőt Addisz Abebában Etiópia császárává koronázzák.
Március
- március 5. – A központi hatalmak aláírják az előzetes békeszerződést Romániával.
- március 9. – A horvát sabor (parlament) kinyilvánítja lojalitását a Habsburg-ház iránt, de különálló, egységes délszláv államot kíván a Monarchián belül.[4]
- március 10. – Oroszországban kitör a februári forradalom (a juliánus naptár szerint február 27-én).
- március 15. – II. Miklós cár lemondása (a julianus-naptár szerint március 2-án).
- március 24. – Az ideiglenes orosz kormány jóváhagyja az oroszországi csehszlovák légiók szabályzatát.[5]
Április
- április 6. – Az Egyesült Államok belép a világháborúba az antant oldalán.
- április 9. – Az antantcsapatok meghiúsult támadása Arras-nál (április 12-én Champagne-Ardenne-ben, április 16-án az Aisne folyónál).
- április 26. – A morvaországi Prostějovban a katonaság fegyverrel oszlatja szét nyolcezer ruhagyári munkás éhségtüntetését. (28 halott, több mint 40 sebesült maradt a helyszínen.)[6]
Május
- május 7. – A 10. isonzói csata kezdete. (A harcok egészen június 5-éig húzódnak el.)[7]
- május 12. – Az orosz Duma a háború folytatása mellett dönt.
- május 15.
- A harmadik otrantói csata, melyet Horthy Miklós sorhajókapitány vezet az antant-féle tengerzár felszámolására. (Ez az összecsapás volt az adriai háború legjelentősebb ütközete.)[8]
- A francia főparancsnok Pétain, a vezérkari főnök Foch tábornok lesz.
- május 16. – Rott Nándort nevezik ki a veszprémi püspöki székbe.[9]
- május 21. – Tűzvész Gyöngyösön.
- május 23. – Tisza István miniszterelnök lemondása.[10]
- május 30.
- Újra megnyílik a bécsi Reichsrat, az osztrák parlament. (A cseh Szövetség ún. államjogi deklarációt nyújt be, követelve a cseh országrészek autonómiáját és Szlovákia Csehországgal való egyesülését.)[11]
- A Jugoszláv Klub – a bécsi parlament délszláv képviselői – a horvát saboréval azonos tartalmú nyilatkozatot tesz.[12]
Június
- június 12. – Konstantin görög király lemondás nélkül távozik, a hatalmat az antantbarát Venizélosz veszi át.
- július 14. – Németországban – Theobald von Bethmann-Hollweg kancellárt váltva – Georg Michaelis alakít kormányt.[13]
- június 15. – Megalakul az Esterházy-kormány.[14]
- június 26. – Megérkeznek Európába az első amerikai katonák, végleg eldöntve az I. világháború kimenetelét.
- június 29. – Mihalovich Antal kerül a horvát báni székbe.[15]
Július
- július 1. – A Kerenszkij-offenzíva.
- július 2.
- Az oroszországi csehszlovák brigád Zborównál győztes ütközetet vív a központi hatalmak alakulataival.[16]
- Görögország belép az első világháborúba.[17][18]
- július 12. – Rott Nándor Veszprém megerősített püspöke.[9]
- július 19. – A Reichstag határozata a megegyezéses békéről.
- július 20. – A korfui egyezmény. (A deklaráció – melyet Nikola Pašić szerb miniszterelnök, valamint a Jugoszláv Bizottság nevében Ante Trumbić horvát politikus ír alá – a későbbi Jugoszlávia alapjainak megvetése.)[19]
- július 21. – Cseh és szlovák vezető politikusok megbeszélése Bécsben Csehország és Szlovákia egyesülésének előkészítéséről.[20]
- július 22. – Lvov herceg miniszterelnök lemond, utóda Kerenszkij, Kornyilov a hadsereg főparancsnoka.
Augusztus
- augusztus 3. – Lázadás a német flottánál.
- augusztus 11. – A korfui deklarációhoz csatlakozik a montenegrói Egyesülési Bizottság is.[21]
- augusztus 17. – A francia kormány és a Csehszlovák Nemzeti Tanács (CSNT) megállapodásának értelmében a franciaországi csehszlovák katonai alakulatok legfőbb parancsnokságát a CSNT-re ruházzák.[22]
- augusztus 18.
- A 11. isonzói csata kezdete. (A harcok egészen szeptember 12-éig elhúzódnak.)[7]
- Esterházy Móric gróf átszervezi kormányát. (Személyi csere a király személye körüli miniszteri, az igazságügy-miniszteri és a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszteri székben, míg új elemként megjelenik két új tárca nélküli miniszteri poszt, a népjóléti és munkaügyi, valamint a választójogügyi.)[23]
- augusztus 20. – Esterházy Móric miniszterelnök lemondása, utóda Wekerle Sándor.
- augusztus 23. – Hivatalba lép a harmadik Wekerle-kormány.[24]
Szeptember
- szeptember 3. – A németek elfoglalják Oroszország balti-tengeri kikötővárosát, Rigát.[2]
- szeptember 14. – Oroszországot köztársasággá nyilvánítják.
- szeptember 17. – Walther Schwieger, az RMS Lusitaniát megtorpedózó U–20-as tengeralattjáró korábbi parancsnoka hullámsírba merül az U–88-assal együtt.[25]
Október
- október 4. – Olaszország engedélyezi, hogy a csehszlovák hadifoglyokból M. R. Štefánik irányításával munkásosztagokat állítsanak fel.[26]
- október 9. – Az orosz kormány jóváhagyja az első önálló oroszországi csehszlovák hadtest létrehozását.[27]
- október 24. – Megindul a tizenkettedik isonzói csata. (A Monarchia csapatai – november 4-én – német támogatással Caporettonál, az Isonzó mentén áttörik az olasz frontot.)
November
- november 1. – Georg von Hertling német kancellár megalakítja kormányát.[28]
- november 2. – A brit Balfour-nyilatkozat nyilvánossá tétele.
- november 7. – bolsevik hatalomátvétel Oroszországban (a julianus-naptár szerint október 25-én).
- november 13. – Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.
- november 19. – Befejeződik a Caporettói áttörés, Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai áttörik az olasz frontvonalat és megindulnak Olaszország belseje felé.
- november 23. – A budapesti Egyetemi templomban Csernoch János hercegprímás felszenteli Rott Nándort veszprémi megyés püspökké.[9]
- november 30. – Rott Nándort veszprémi megyés püspök elfoglalja székét.[9]
December
- december 5. – Fegyverszünet a keleti fronton.
- december 6. – Finnország kikiáltja függetlenségét.
- december 7.
- Az Egyesült Államok hadat üzen a Monarchiának.
- Szovjet-Oroszországban létrehozzák az Összoroszországi Rendkívüli Bizottságot, közkeletű nevén a Csekát. (A szervezet célja „az ellenforradalom és a szabotázs elleni harc” volt.)[29]
- december 9.
- Románia fegyverszünetet köt a központi hatalmakkal.
- A Császári és Királyi Haditengerészet az addigi legnagyobb hajóveszteségét szenvedi el, mikor a Piave-frontot ágyúik tüzével támogató Wien és Budapest elavult partvédő páncélosokat két olasz torpedóvető motorcsónak (Mas) megtámadja. (A Budapestet elvétették, viszont a Wien öt perc alatt elmerült, és legénységéből 45-en vesztették életüket.)[8]
- december 11. – Litvánia kikiáltja függetlenségét.
- december 19. – A francia kormány dekrétumot ad ki a franciaországi csehszlovák hadsereg elismeréséről.[30]
- december 21. – Szovjet-Oroszország elismeri Finnország függetlenségét.
Határozatlan dátumú események
- október vége – Tomáš Garrigue Masaryk Jászvásárra utazik, hogy személyesen győződjék meg a románok katonai, politikai helyzetéről, a csehszlovák légiók romániai bevetésének lehetőségéről.[31]
Az év témái
1917 a tudományban
- szeptember 3. – Felix d'Hérelle, a párizsi Pasteur intézet kutatója bejelenti a bakteriofágok felfedezését.
1917 a légi közlekedésben
1917 a vasúti közlekedésben
1917 a filmművészetben
- Bemutatkozik a Technicolor, a Kinemacolor utáni színesfilm-eljárás. Az első film ami Technicolor eljárással készült, a The Gulf Between volt.
- A Triangle beleolvad a Paramount Picturesbe
- december 18. – A német filmgyártók létrehozzák az UFA-t, az Universal Film AG-t. Az Ufa titkos célja a német politika propagandisztikus támogatása.
- Cleopatra – főszereplő Theda Bara
- Easy Street – főszereplő Charlie Chaplin
- Great Expectations – főszereplő Jack Pickford
- Joan the Woman – főszereplő Geraldine Farrar; rendező Cecil B. DeMille
- Teddy at the Throttle, a Keystone komédia Gloria Swanson-al.
- Békeffi László – A föld rabjai
- Balogh Béla – Az obsitos, A Pál utcai fiúk, A Koldusgróf
- Fekete Mihály – A vén bakancsos és a fia a Huszár
- Korda Sándor – Szent Péter esernyője, A gólyakalifa
1917 az irodalomban
- június 4. – a Pulitzer-díj első átadása
1917 a zenében
- október – Bartók Béla befejezi II. vonósnégyesét
- Bartók: Román népi táncok – nagyzenekari átirat
1917 a sportban
Születések
- január 1. – Jule Gregory Charney meteorológus († 1981)
- január 2. – Vera Zorina táncosnő, színésznő († 2003)
- január 7. – Maróti Mihály botanikus († 2009)
- január 19. – Maros Rudolf zeneszerző († 1982)
- január 24. – Ernest Borgnine Oscar-díjas amerikai színész († 2012)
- január 31. – Jermy Tibor agrozoológus, entomológus, ökológus, az MTA tagja († 2014)
- február 6. – Gábor Zsazsa magyar származású amerikai színésznő
- február 27. – Devecseri Gábor író, költő, műfordító († 1971)
- március 17. – Marton Endre rendező, színigazgató († 1992)
- május 23. – Edward Norton Lorenz, meteorológus, a káoszelmélet egyik megalkotója († 2008)
- május 26. – Szörényi Éva Kossuth-díjas magyar színésznő († 2009)
- május 29. – John F. Kennedy USA 35. elnöke († 1963)
- június 6. – Dr. ifj. Tildy Zoltán fotóművész, természetfotós, Tildy Zoltán lelkész (későbbi köztársasági elnök) és Gyenis Erzsébet írónő fia († 1994)
- június 14. – Kónya Albert fizikus, az MTA tagja, 1956–1957-ben Magyarország oktatásügyi, illetve művelődésügyi minisztere († 1988)
- június 26. – Pavel Alekszandrovics Szolovjov szovjet repülőmérnök († 1996)
- augusztus 21. – Leonid Hurwicz orosz-amerikai közgazdász aki megosztva kapta a 2007-es Közgazdasági Nobel-emlékdíjat Eric Maskinnal és Roger Myersonnal († 2008)
- augusztus 22. – John Lee Hooker amerikai blueszenész († 2001)
- augusztus 23. – André Waterkeyn belga építész, az Atomium tervezője († 2005)
- szeptember 2. – Turczel Lajos irodalomtörténész, a csehszlovákiai magyar irodalom kutatója († 2007)
- szeptember 4. – Maléter Pál katonatiszt, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere († 1958)
- szeptember 12. – Kolbenheyer Tibor geofizikus, asztrofizikus, az MTA tagja († 1993)
- szeptember 13. – Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető († 1989)
- október 5. – Szabó Magda Kossuth-díjas írónő († 2007)
- október 10. – Thelonious Monk amerikai jazz-zongorista és -zeneszerző († 1982)
- október 14. – Babus Jolán tanár, néprajzkutató († 1967)
- október 15. – Fábri Zoltán filmrendező († 1994)
- október 22. – Joan Fontaine, Oscar-díjas amerikai színésznő († 2013)
- október 30. – Dobozy Imre Koosuth-díjas író († 1982)
- november 19. – Indira Gandhi indiai politikus asszony († 1984)
- december 21. – Heinrich Böll német író († 1985)
Halálozások
- január 2. – Edward Burnett Tylor antropológus (* 1832)
- január 10. – Madarász Viktor festőművész (* 1830)
- február 8. – Déchy Mór magyar utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója (* 1851)
- március 8. – Ferdinand von Zeppelin, a merev kormányozható léghajó kifejlesztője (* 1838)
- március 18. – Ferenczy Károly festőművész (* 1862)
- április 15. – Murkovics János szlovén tanár író, az első Gaj-betűs vend nyelvű könyv alkotója (* 1839)
- április 17. – Lazar Markovics Zamenhof lengyel optikus, filológus és az eszperantó nyelv megalkotója (* 1859)
- április 24. – Tömörkény István író (* 1866)
- június 25. – Gyóni Géza költő (* 1884)
- szeptember 11. – Téry Ödön, a magyar turistamozgalom egyik alapítója (* 1856)
- szeptember 27. – Edgar Degas francia festőművész (* 1834)
- október 15. – Mata Hari táncosnő, kém (* 1876)
- november 2. – Holló Barnabás szobrászművész (* 1865)
- november 17. – Auguste Rodin francia szobrász (* 1840)
- december 8. – Mendele Moykher Sforim orosz származású író (* 1836)
- december 17. – Georges Demenÿ magyar származású francia fiziológus, a filmezés egyik úttörője (* 1850)
- december 19. – Tangl Ferenc fiziológus, humán és állatorvos (* 1866)
- Szontagh Erzsébet, a Csetneki csipke egyik létrehozója (* 1856)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | Charles Glover Barkla angol fizikus |
| Kémiai | nem adták ki |
| Orvosi-fiziológiai | nem adták ki |
| Irodalmi | Karl Adolph Gjellerup, Henrik Pontoppidan, dán írók |
| Béke | Nemzetközi Vöröskereszt szervezete |
Jegyzetek
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ a b c Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 21-27. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ a b Ungváry Krisztián: Isonzó, Doberdó, Caporetto. Magyarok az első világháborúban. In.: Rubicon. XXV. évf., 274. (2014/9.) sz., 16. p.
- ↑ a b Krámli Mihály: Az osztrák–magyar haditengerészet. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 44-45. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 11. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2006. 719-720. p.
- ↑ Veres Gábor: Tisza István, 1861–1918. In.: Rubicon. XXVI. évf., 288. (2015/11.) sz., 13. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ↑ Matz 297. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 88. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 536. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Greece declares war on Centarl Powers (angol nyelven). history.com. History. [2015. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Minorpowers, Greece (angol nyelven). firstworldwar.com. [2015. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 88. o.
- ↑ Bölöny–Hubai 88. o.
- ↑ Feith László: Egy piszkos ügy. Út a hullámsírba (2). In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 5. (2015/5.) sz., 61. oldal, ISSN 0865-6932
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Matz 297. o.
- ↑ Bödők Gergely: Vörös húsvét. A tanácshatalom túszai. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 63. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
- ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X
- ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6
A Wikimédia Commons tartalmaz 1917 témájú médiaállományokat.