(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Japán naptár – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Japán naptár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Gyermek Napon sokan készítenek Koinoborikat, koiponty alakú zászlókat
Hazuki, a nyolcadik hónap ünneplése a tokiói Csijoda metróvonal egyik állomásán

Japán 1873. január 1-je óta a Gergely-naptárt is használja, csak japán hónapnevekkel és javarészt rögzített ünnepnapokkal. Az 1873 előtti rendszer a kínai naptáron alapszik és hivatalos ügyekben mai napig használják.

Évek

[szerkesztés]

Az évek nyilvántartására a Gergely-naptárra térés óta három különböző rendszer használatos Japánban:

  • A nyugati időszámítás (西暦せいれき, szeireki)
  • A japán korszakok nevei alapján (年号ねんごう, nengó) a korszak kezdete óta eltelt évek száma
  • A Császári Év szerint (皇紀こうき, kóki) Dzsinmu császár mitikus államalapításától számított (időszámításunk előtt 660)

Napjainkban ezek közül az első kettőt használják, a császári naptárat 1873-tól a második világháború végéig használták.

Nengó

[szerkesztés]

A többi kelet-ázsiai rendszerhez hasonlóan, a japán nengó rendszer is a kínai birodalom naptári szokásain alapszik. Fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére független a kínai és koreai naptártól. A rendszert a mai napig használják, a hivatalos ügyintézésben általában nengó dátumot kérnek. Kínában időszámításunk előtt 140-ben kezdték használni a rendszert, Japán 645-ben vette át, Kótoku császár (孝徳天皇こうとくてんのう) uralkodása alatt. Az első korszakot Taika-nak nevezik (大化たいか), emléket állítva ezzel a politikailag forradalmi változásokkal járó Taika reformnak (大化たいか改新かいしん). A nengó használatát rövid ideig felfüggesztették a hetedik század második felében, de 701-től kezdve folyamatos használatban van.

A nengó használata a múltban

[szerkesztés]

A Meidzsi-kor előtt udvari hivatalnokok döntöttek a korszakok neve felől, és ezek gyakran változtak. Általában új nengót kiáltottak ki egy vagy két évvel az új császár hatalomra kerülése után. Császárváltáson kívül a kínai hatvanéves ciklus két pontjánál is nevet változtattak (az első és az ötvennyolcadik évben), mert ezek áldásos éveknek számítottak a kínai asztrológia elvei szerint. Új korszakot nyitottak más üdvös események, illetve természeti katasztrófák esetén is. A nevek utalnak a választásuk történelmi okaira, például a Wado (和銅わどう) korszak a Nara-korban azért lett kikiáltva, mert rézleleteket találtak. A 和銅わどう jelek szó szerint a harmóniát és rezet jelentenek. A Heian korral kezdve konfuciusi gondolatokat tükröző korszaknevek jelentek meg, mint például Daido (大同だいどう), Konin (弘ひろし仁ひとし) és Tencso (天てん長ちょう). Egy nengó általában két kandzsiból áll, de a Nara korban néhány négy jelű is lett, feltehetően hogy kövesse az akkori kínai szokásokat. Japánban 247 korszak nevet tartanak számon Taikától a jelenleg tartó Heiszei-ig.

Nengó a modern Japánban

[szerkesztés]

A Meidzsi császár hatalomra kerülésétől 1867 kialakult szokás szerint már csak új császár hatalomra kerülésekor nyílik új korszak. Ez a szokás 1979-ben törvényben rögzült.

A császárra halála után csak az uralkodása alatti korszak nevével illik hivatkozni. Például a 124. császár, Hirohito (裕仁ひろひと), így Sóva Császár (昭和しょうわ天皇てんのう) néven említhető. A protokoll szerint a jelenleg uralkodó császárt nem illik a jelenlegi korszak nevével illetni, mert az a posztumusz neve.

A korszak első évét (元年がんねん gannen) szorosan a császár trónra kerülésétől számítják. A Taisó császár 1926. december 25-én halt meg, ekkor lett Sóva Császár az uralkodó, így a Sóva első éve lényegében december utolsó napjait jelöli. 1989-ben meghalt a Sóva Császár, és elkezdődött a Heiszei korszak. 1989-nek tehát egyszerre két nengó dátum is megfelel: Sóva 64 és Heiszei Gannen. 1990 nengó alakban: Heiszei 2.

A hagyományos naptár használata egy 2006-os vonat bérleten. A nengó szerint a Heiszei 18. évében készült

Átszámítás a nengó és a Gergely-naptár között

[szerkesztés]

Hogy megtudjuk, hogy egy japán év a Gergely-naptár melyik évének felel meg, először meg kell keresni a korszak nevét az alábbi listában, ebből ki kell vonni egyet és hozzáadni a japán évszámot. Például a Sóva korszak 23. éve nálunk 1948: 

        1926 − 1 = 1925, majd 1925 + 23 = 1948.

Japán nengó korszakok nevei

[szerkesztés]

Déli udvar

Északi udvar

Egyesítés

A császárok személyes nevének listája itt található : Japán császárainak listája.

Történelmi korszakok

[szerkesztés]
Bővebben: Japán történelme

Fontos kiemelni, hogy a nengó korszakok mellett létezik egy történelmi perspektívájú besorolás is.

Japán történelme
Dátum Korszak Alkorszak
i. e. 30000 – i. e. 10000 Japán kőkorszak
i. e. 10000 – i. e. 300 Dzsómon-kor
i. e. 900 – körülbelül i. sz. 250 Jajoi-kor
körülbelül 250 – 538 Kofun-kor
538 – 710 Aszuka-kor
710 – 794 Nara-kor
794 – 1185 Heian-kor
1185 – 1333 Kamakura-kor
1333 – 1336 Kemmu-restauráció
1336 – 1392 Muromacsi-kor Nambokucsó
1392 – 1573 Szengoku-kor
1573 – 1603 Azucsi–Momojama-kor
1600 – 1867 Edo-kor
1868 – 1912 Meidzsi-kor
1912 – 1926 Taisó-kor

Hónapok

[szerkesztés]

A japán hónapok jelentése szó szerint első hónap, második hónap stb. A számot a -gacu (hónap) szóval (affixummal) toldják meg:

  • Január – 一いち月がつ (icsigacu)
  • Február – 二に月がつ (nigacu)
  • Március – 三さん月がつ (szangacu)
  • Április – 四よん月がつ (sigacu)
  • Május – 五ご月がつ (gogacu)
  • Június – 六ろく月がつ (rokugacu)
  • Július – 七なな月がつ (nanagacu)
  • Augusztus – 八はち月がつ (hacsigacu)
  • Szeptember – 九きゅう月がつ (kugacu)
  • Október – 十じゅう月がつ (dzsúgacu)
  • November – 十じゅう一いち月がつ (dzsúicsigacu)
  • December – 十じゅう二に月がつ (dzsúnigacu)

Emellett minden hónapnak van egy hagyományos neve, melyet napjainkban is használnak bizonyos területeken, mint például a költészetben. A tizenkettő közül a sivaszu szélesebb körben is használatos. Egy levél első bekezdése vagy egy beszéd köszöntője is utalhat ezekkel a vonatkozó évszakra. Némelyiket felhasználhatját nők nevében, mint például jajoi és szacuki. Felbukkanhatnak korhű filmekben is.

A hónapok hagyományos nevei (kiejtésük és szó szerinti jelentésük):

  • Január – 睦月むつき (mucuki – gyengédség hónap);
  • Február – 如月きさらぎ vagy 衣ころも更さら着ぎ (kiszaragi vagy kinuszaragi – ruhaváltás);
  • Március – 弥生やよい (jajoj – új élet);
  • Április – 卯月うづき (uzuki – u-no-hana hónap [az u-no-hana egy virág, a Deutzia fajból]);
  • Május – 皐月さつき vagy 早月さつき vagy 五ご月がつ(szacuki – gyors hónap);
  • Június – 水無月みなづき (minacuki – a víz hónapja);
  • Július – 文月ふづき (fumizuki – könyv hónap);
  • Augusztus – 葉月はづき (hazuki – levél hónap);
  • Szeptember – 長月ながつき (nagacuki – hosszú hónap);
  • Október – 神無月かみなづき (kaminazuki vagy kannazuki – hónap istenek nélkül), 神かみ有ゆう月がつ vagy 神在かみあり月がつ (kamiarizuki – hónap istenekkel [csak a Izumo tartományban használatos, ahol úgy vélik, hogy az istenek októberben az ún. Izumo szentélynél gyűlnek össze]);
  • November – 霜月しもつき (simocuki – jégvirág hónap);
  • December – 師走しわす (sivaszu – pap futás [elnevezését az év végi áldozatait és imáit végző papról kapta]).

A hónap felosztásai

[szerkesztés]

Japán a nyugati naptárral összehangolt hétnapos heteket tart. A hétnapos hét intézménye időszámításunk szerint 800 körül került Japánba. A napok nevei szoros kapcsolatban állnak egyes Nyugat-európai országokban használatos nevekkel (lásd a táblázatot). A rendszert asztrológián kívül nem sokra használták 1876-ig, nem sokkal a nyugati naptár bevezetése utánig. Jukicsi Fukuzava kulcsszerepet töltött be abban a döntésben, hogy ez a rendszer legyen az alapja a hét napjai hivatalos elnevezésének. A napok a látható bolygók alapján lettek elnevezve, melyek a kínai filozófia öt eleméből kapták nevüket, valamint a Hold és Nap után (yin és yang).

Japánul Kiejtés Elem Magyarul
日曜日にちようび nicsijóbi Nap Vasárnap
月曜日げつようび gecujóbi Hold Hétfő
火曜日かようび kajóbi Tűz Kedd
水曜日すいようび szuijóbi Víz Szerda
木曜日もくようび mokujóbi Fa Csütörtök
金曜日きんようび kinjóbi Fém/Arany Péntek
土曜日どようび dojóbi Föld Szombat

Japánban szokás háromfelé osztani a hónapot, nagyjából 10 napos időszakokra. Mindegyiket dzsunnak nevezik (旬しゅん). Az első dzsódzsun (上旬じょうじゅん); a második, csúdzsun (中旬ちゅうじゅん); az utolsó, gedzsun (下旬げじゅん). Ezek gyakran hozzávetőleges időpontokat jelölnek, például: "a hőmérséklet jellemző április dzsódzsunjára [elejére]"; "a törvénytervezetről e hónap gedzsunja [vége] közben szavaznak".

A hónap napjai

[szerkesztés]

A hónap minden napjának külön neve van :

1 一いち日にち cuitacsi (néha icsidzsicu) 17 十じゅう七なな日にち dzsúsicsinicsi
2 二に日にち fucuka 18 十じゅう八はち日にち dzsúhacsinicsi
3 三さん日にち mikka 19 十じゅう九きゅう日にち dzsúkunicsi
4 四日よっか jokka 20 二に十じゅう日にち hacuka (néha nidzsúnicsi)
5 五日いつか icuka 21 二に十じゅう一いち日にち nidzsúicsinicsi
6 六ろく日にち muika 22 二に十じゅう二に日にち nidzsúninicsi
7 七なな日にち nanoka, nanuka 23 二に十じゅう三さん日にち nidzsúszannicsi
8 八日ようか jóka 24 二に十じゅう四よん日にち nidzsújokka
9 九日ここのか kokonoka, kokonuka 25 二に十じゅう五ご日にち nidzsúgonicsi
10 十じゅう日にち tóka 26 二に十じゅう六ろく日にち nidzsúrokunicsi
11 十じゅう一いち日にち dzsúicsinicsi 27 二に十じゅう七なな日にち nidzsúsicsinicsi
12 十じゅう二に日にち dzsúninicsi 28 二に十じゅう八はち日にち nidzsúhacsinicsi
13 十じゅう三さん日にち dzsúszannicsi 29 二に十じゅう九きゅう日にち nidzsúkunicsi
14 十じゅう四よん日にち dzsújokka 30 三さん十じゅう日にち szandzsúnicsi
15 十じゅう五ご日にち dzsúgonicsi 31 三さん十じゅう一いち日にち szandzsúicsinicsi
16 十じゅう六ろく日にち dzsúrokunicsi  

A hagyományos naptár szerint 30-a volt a hónap utolsó napja, melyre még használatos a 晦日みそか miszoka elnevezés is, bár a szandzsúnicsi szélesebb körben ismert és elfogadott. Az év utolsó napja 大晦日おおみそか omiszoka (szó szerint „a nagy harmincadik nap”), ami jelenleg is használatos.

Nemzeti ünnepek

[szerkesztés]

Amennyiben egyetlen nap van két nemzeti ünnep között, akkor az is szünnap lesz. Ilyen május 4., ami minden évben szünnap. Amikor egy nemzeti ünnep vasárnapra esik, akkor a következő nem ünnepnapot, általában hétfőt, veszik ki ünnepelni.

Dátum Neve Japán neve Kiejtés
Január 1. Japán Újév 元日がんじつ Gandzsicu
Január második hétfője Felnőttéválás napja 成人せいじんの日ひ Szeidzsin no hi
Február 11. Nemzet alapítás napja † 建国けんこく記念きねんの日ひ Kenkoku kinen no hi
Március 20. vagy 21. Tavaszi nap-éj egyenlőség 春分しゅんぶんの日ひ Sunbun no hi
Április 29. Sóva nap * 昭和しょうわの日ひ Sóva no hi
Május 3. Az Alkotmány Napja * 憲法記念日けんぽうきねんび Kenpó kinenbi
Május 4. Zöld nap * みどりの日ひ Midori no hi
Május 5. Gyermeknap * 子供こどもの日ひ Kodomo no hi
Július harmadik hétfője Tenger nap 海うみの日ひ Umi no hi
Szeptember harmadik hétfője Idősek tiszteletének napja 敬老けいろうの日ひ Keiró no hi
Szeptember 23. vagy 24. Őszi nap-éj egyenlőség 秋分しゅうぶんの日ひ Súbun no hi
Október második hétfője Egészség és sport napja 体育たいいくの日ひ Taiiku no hi
November 3. Kultúra napja 文化ぶんかの日ひ Bunka no hi
November 23. Hálaadás a munkáért nap 勤労感謝きんろうかんしゃの日ひ Kinró kansa no hi
December 23. A császár születésnapja 天皇誕生日てんのうたんじょうび Tennó tandzsóbi

† A hagyomány szerint ezen a napon alapította Dzsinmu császár Japánt i. e. 660-ban.

* A japán arany-hét része

A japán nemzeti ünnepek alakulása

[szerkesztés]
  • 1948 – A következő ünnepeket vezették be: Újév napja, Felnőttéválás napja, Az Alkotmány Napja, Gyermeknap, Őszi napéjegyenlőség, Kultúra napja, Hálaadás a munkáért nap.
  • 1966 – Egészség és sport napja az 1964. évi tokiói olimpiai játékok emlékére lett bevezetve. A tavaszi napéjegyenlőség is ekkor lett nemzeti ünnep.
  • 1985 – A nemzeti ünnepeket szabályzó törvény reformja által szabadnap lett a két nemzeti ünnep közé ékelt május 4.
  • 1989 – Elhunyt Sóva császár január 7-én, helyét Akihito császár vette át, ezért a császár születésnapja átkerült december 23-ára. Sóva császár születésnapját átnevezték zöld nappá.
  • 2000, 2003 – A Happy Monday System (ハッピーマンデー制度せいど Happī Mandē Seido) több ünnepet áttett hétfőre. 2000-től kezdve: Felnőttéválás napja (korábban január 15.), és az Egészség és sport napja (korábban október 10.). 2003-tól: a Tenger nap (korábban július 20.), és Idősek tiszteletének napja (korábban szeptember 15.).
  • 2005, 2007 – Egy 2005 májusában hozott döntés értelmében 2007-től a Zöld Nap átkerül április 29-éről május 4-ére, az általános szabadnap helyére, amit az 1985-ös reform során vezettek be. Április 29-ét átnevezik Sóva napra.
  • 2009 – Szeptember 22. két ünnepnap közé kerülhet, ezért nemzeti ünnepnapnak számíthat.

Szezonális napok

[szerkesztés]

Némely napnak külön nevet adnak, hogy jelezzék az évszakok változását. 24 Szekki (二に十じゅう四よん節気せっき Nidzsúsi szekki) huszonnégy egyenlő részre osztja a nap/hold naptárat, gyűjtőneve a Zasszecu (雑ざつ節ぶし). 72 Kó (七なな十じゅう二に候こう Sicsidzsúni kó) napok még tovább osztja a 24-et hárommal. Ezek közül némelyiket még manapság is használják, mint például Sunbun, Rissú és Todzsi.

A 24 Szekki

[szerkesztés]

A dátumok ±1 nappal változhatnak. Lásd még a kínai Jieqit.

Zasszecu

[szerkesztés]
Nap Kandzsi Romadzsi Magyar átírás Megjegyzés
Január 17. 冬ふゆの土用どよう Fuyu no doyō Fuju no dojó
Február 3. 節分せつぶん Setsubun Szecubun Egyik definíció szerint a Russun előestje.
Március 21. 春はる社日しゃにち Haru shanichi Haru sanicsi Más néven 春はる社しゃ (Harusa, Sunsa).
Március 18. – Március 24. 春はる彼岸ひがん Haru higan Haru higan A Sunbun körüli hét nap.
Április 17. 春はるの土用どよう Haru no doyō Haru no dojó
Május 2. 八十八夜はちじゅうはちや Hachijū hachiya Hacsidzsú hacsija Szó szerinti jelentése: 88 éjszaka (Rissun óta).
Június 11. 入梅にゅうばい Nyūbai Nyúbai Szó szerint belép a cuju, azaz a monszun, az esős évszak.
Július 2. 半夏生はんげしょう Hangeshō Hangesó A 72 Kó egyike. Egyes területeken 5 nap szabadságot kapnak a földművelők.
Július 15. 中元ちゅうげん Chūgen Csúgen Néha Zassecunak számít.
Július 20. 夏なつの土用どよう Natsu no doyō Nacu no dojó
Szeptember 1. 二に百ひゃく十じゅう日にち Nihyaku tōka Nihjaku tóka Szó szerint 210 nap (Rissun óta).
Szeptember 11. 二に百ひゃく二に十じゅう日にち Nihyaku hatsuka Nihjaki hacuka Szó szerint 220 nap.
Szeptember 20. – Szeptember 26. 秋あき彼岸ひがん Aki higan Aki higan
Szeptember 22. 秋あき社日しゃにち Aki shanichi Aki sanicsi Más néven 秋あき社しゃ (Akisa, Súsa).
Október 20. 秋あきの土用どよう Aki no doyō Aki no dojó

Sanicsi dátumok akár ±5 nappal is változhatnak. A Csúgen fix napon van. Minden más nap változhat ±1 nappal.

Néhány zasszecu több évszakban is van:

  • Szecubun (節分せつぶん) Az évszakok (Rissun, Rikka, Risú és Rittó) beköszöntése előtti nap, általában a Rissun előtti nap.
  • Doyó (土用どよう) az évszakok előtti 18 napot jelenti.
  • Higan (彼岸ひがん) ősz és tavasz középső hét napját jelenti. Sunbun a tavaszi hét nap közepén van és ennek megfelelően Súbun az őszi időszak közepe.

Szezonális fesztiválok

[szerkesztés]

Az alábbiak a szezonális fesztiválok (japánul 節句せっく szekku, illetve 五節句ごせっく go szekku). A szekkuk hivatalos ünnepnapok voltak az Edo korszakban.

  1. Január 7. (1/7) – 人じん日び (Dzsindzsicu), 七草ななくさの節句せっく (Nanakusza no szekku) A hét gyógynövény ünnepe
  2. Március 3. (3/3) – 上巳じょうし (Dzsósi, Dzsómi), 桃ももの節句せっく (Momo no szekku)
    雛ひな祭まつり (Hina macuri), Lányok napja.
  3. Tango (端午たんご): Május 5. (5/5)
    • 端午たんごの節句せっく (Tango no szekku), 菖蒲しょうぶの節句せっく (Ayame no szekku)
    • Fiúk Napja, átfedésben van a Gyermekek Napjával.
  4. Július 7. (7/7) – 七なな夕ゆう (Sicsiszeki, Tanabata), 星祭ほしまつり (Hosi macuri)
  5. Szeptember 9. (9/9) – 重陽ちょうよう (Csóyó), 菊きくの節句せっく (Kiku no szekku)

Nem szekku:

Április elseje

[szerkesztés]

Április elseje különleges jelentőséggel bír Japánban. Ezzel a nappal lép életbe a kormány éves költségvetése. Vállalatok gyakran igazodnak ehhez, továbbá gyakori dátum a cégalapításhoz és fuzionáláshoz is. Sokan ezen a napon kezdenek új állásban, valamint gyakorta ezzel a nappal indul a lakás bérlemény is. Japánban április elsején indul a tanév.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Japán_naptár&oldid=27472362”