Házilégy

Házilégy
	Nőstény példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Valódilégy-alakúak (Muscomorpha);
Csoport:	Schizophora;
Csoport:	Calyptrata;
Öregcsalád:	Muscoidea;
Család:	Igazi legyek (Muscidae);
Alcsalád:	Muscinae;
Nemzetség:	Muscini;
Nem:	Musca; Linnaeus, 1758
Faj:	M. domestica;
Tudományos név
	Musca domestica; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Musca contigua Walker, 1853; Musca harpyia Harris, 1869; Musca vicina Macquart, 1851;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Házilégy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Házilégy témájú médiaállományokat és Házilégy témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. április 15.) ezen a változaton alapul.

A házilégy (Musca domestica) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és az igazi legyek (Muscidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A házilégy a sarkvidékek legtávolabbi pontjain kívül a világon mindenhol honos. A kiirtására irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel. Továbbra is nagy tömegben fordul elő, főleg azokon a területeken, ahol rosszak a higiéniai viszonyok.

Alfajai

Musca domestica domestica
Musca domestica vicina

Megjelenése

A kifejlett házilégy hossza 6-7 milliméter és szárnyfesztávolsága 13-15 milliméter. A tor fekete, a potroh barna. Egy pár repülőszárnya van; hátulsó pár szárnya billérré, kis rezgővé alakult, ezek segítségével tud zümmögni és repülés közben manőverezni.^[1] Nagy összetett szeme lehet barna vagy szürke. Szájszerve tapogatópárnás nyaló-szívó. Az ízek és szagok érzékelésére szolgáló kemoreceptorok a lábon találhatóak.^[1]

Életmódja

Az állat magányos lény. A táplálékforrás közelében azonban több állat is összegyűlhet. Tápláléka elsősorban rothadó hús, gyümölcs és állati ürülék. Csücsörítő, nyaló-szívó szájszervével csak folyékony táplálékot képes fogyasztani.^[1] Táplálkozás előtt a légy megnyálazza táplálékát. Mivel az ember táplálékára is rászáll, sok betegséget terjeszt. Egyes becslések szerint ezek száma körülbelül 30; a legismertebbek ezek közül a tífusz, a kolera és a vérhas.^[1] Egy légyen átlagosan több mint 600 különböző baktériumfaj egyedei utaznak, köztük kórokozók.^[2]

Szaporodása

A párzási időszak az éghajlattól függ. A nőstény légy már 3 napos korában képes petéket rakni. A nőstény legfeljebb 9000 petét tud lerakni, 120-150 petét tartalmazó csomókban. A petecsomókat olyan rothadó anyagokba rakja, amelyek a lárva számára táplálékul szolgálnak. Egy pete körülbelül 1 milliméter hosszú. A peték 12-24 óra alatt fejlődnek ki. Ekkor kikelnek a lárvák, és falánkan rávetik magukat a táplálékra. A kikelés után 3-4 nappal a lárvák bebábozódnak, és kemény, hordó formájú hüvely képződik. A fiatal légy, amikor kiszabadul a tokból, még nem teljesen kifejlett. A kifejlett házilégy élettartalma 2-4 hét is lehet; azonban néha az év utolsó nemzedéke áthibernálja a telet.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 9638453605
↑ Sokkal visszataszítóbbak a legyek, mint eddig hittük – 24.hu, 2017.november 28.

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[auto1-1] Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 9638453605

[2] Sokkal visszataszítóbbak a legyek, mint eddig hittük – 24.hu, 2017.november 28.

[1]

[2]