Claisen-kondenzáció
A Claisen-kondenzáció szén–szén kötés kialakítására alkalmas szerves kémiai reakció, melynek során két észter vagy egy észter és egy másik karbonilvegyület erős bázis hatására
A reakció feltételei
[szerkesztés]A reagensek közül legalább az egyiknek enolizálhatónak (azaz
A reakcióhoz használt bázis nem léphet nukleofil szubsztitúciós vagy addíciós reakcióba a karbonil szénatommal. Emiatt gyakran a keletkező alkohol nátriumsóját (ha például etanol keletkezik, akkor nátrium-etanolátot) használják bázisként, mivel az alkoxid újratermelődik. A vegyes Claisen-kondenzációs reakciókban nem nukleofil bázist, például lítium-diizopropilamidot (LDA) alkalmaznak, mivel ilyenkor csak az egyik vegyület tud enolt képezni. A klasszikus Claisen- vagy Dickmann-kondenzációhoz – az elektrofil észter enolizációja miatt – ritkán használnak LDA-t.
Az észter alkoxicsoportjának viszonylag jó távozó csoportnak kell lennie. Többnyire metil- vagy etil-észtereket használnak, ezekből rendre metoxid, illetve etoxid keletkezik.
Típusai
[szerkesztés]- A klasszikus Claisen-kondenzáció enolizációra képes észter két molekulája között végbemenő önkondenzáció:
- A vegyes (más néven keresztezett) Claisen-kondenzáció során egy enolizációra képes észtert vagy ketont, illetve egy nem enolizálható észtert reagáltatnak egymással.
- A Dieckmann-kondenzációs reakcióban ugyanazon molekula két észterfunkciója intramolekuláris reakcióban gyűrűs
β -keto észtert képez. A keletkező gyűrű nem lehet feszült, többnyire az 5- vagy 6-tagú gyűrűk stabilak.
Mechanizmus
[szerkesztés]Az első lépésben az
animáció |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Carey, F. A.. Organic Chemistry, 6th, New York, NY: McGraw-Hill (2006). ISBN 0-07-111562-5
- ↑ (1881) „Condensationen von Ketonen mit Aldehyden”. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft 14 (2), 2460–2468. o. DOI:10.1002/cber.188101402192.
- ↑ Claisen, L. (1887). „Ueber die Einführung von Säureradicalen in Ketone”. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft 20 (1), 655–657. o. DOI:10.1002/cber.188702001150.
- ↑ (1942) „The Acetoacetic Ester Condensation and Certain Related Reactions”. Organic Reactions 1, 266–302. o. DOI:10.1002/0471264180.or001.09.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Claisen condensation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.