(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Feketekút – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Feketekút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feketekút (Šambron)
Feketekút zászlaja
Feketekút zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1411
PolgármesterŠtefan Petrus
Irányítószám065 45 (pošta Plavnica)
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség376 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság671 m
Terület12,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 32″, k. h. 20° 45′ 00″49.225556°N 20.750000°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 32″, k. h. 20° 45′ 00″49.225556°N 20.750000°E
Feketekút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketekút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Feketekút (szlovákul: Šambron, németül: Schönbrunn) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 14 km-re délkeletre, a Tarca és a Poprád között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu keletkezése a 14. századra tehető. 1366 után alapították a német jog alapján, de csak 1411-ben „villa Feketekwth” néven említik először abban az oklevélben, melyben Rikolf unokája Henrik, Berzevice várának társbirtokosa megvásárolja. Az írott források ezután hol a magyar, hol a német nevén említik. A szlovák név a német névből keletkezett. 1427-ben 16 adózó portát számláltak a faluban, lakói azonban később elszegényedtek. 1470-ben „Swarczbron” néven említi írott forrás. A 16. században keletről ruszinokat telepítettek ide, ortodox templomuk is ekkor épült. 1600-ban 14 lakóház állt a településen, lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, szűcs- és tímármesterséggel foglalkoztak. 1787-ben még 60 házas kisközség volt 485 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FEKETEKÚT. Schwartzbrun. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Berzevitzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Plavnitzához közel, ’s ennek filiája, Héthárshoz más fél mértföldnyire. Határja középszerű, fája elég, réttye, legelője is jó.[2]

1828-ra már 119 ház volt a faluban 878 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Feketekut, Schambron, orosz falu, Sáros vmegyében, Szepes vgye szélén, Palocsához 1 mfld: 12 rom., 854 görög kath. lak. Görög paroch. templ. Szép fenyves. Sovány föld. F. u. Berzeviczy nemz. Eperjeshez 8 óra.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 846, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 437 lakosából 411 szlovák volt.

2011-ben 410 lakosából 310 szlovák és 77 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Mai Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1872-ben épült romantikus historizáló stílusban, neoromán elemekkel, sokszögzáródású szentéllyel és sokszögű toronnyal. A II. világháborúban megrongálódott, de kijavították. Ikonosztáza új, mellékoltárai késő barokk stílusúak.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]