Felsőkánya

	Felsőkánya (Šarišské Jastrabie)
	; Felsőkánya zászlaja
	; Felsőkánya zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1435
Polgármester	Ľubomír Rešetár
Irányítószám	065 48
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	1492 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	60 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	572 m
Terület	21,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 20° 54′ 34″49.241600°N 20.909300°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 20° 54′ 34″49.241600°N 20.909300°E
	Felsőkánya weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkánya témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkánya (1899-ig Jesztreb, szlovákul: Šarišské Jastrabie) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 27 km-re keletre, a Tarca és a Poprád folyók között fekszik.

Története

A falut a 15. században a vlach jog alapján telepítették. 1435-ben „Jeztreb” néven említik először. 1479-ben Kemencei László itteni birtokát Tarcai Tamásnak adja zálogba. A 15. és 16. század folyamán oklevelekben többször fordul elő „Jetzreb” alakban, ekkor Dessewffy birtokként Kemence uradalmához tartozott. A 16. században ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban 31 lakóháza volt, amivel akkor a nagyobb falvak közé számított. 1787-ben 81 portája volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZTRÉB. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay, és Dezsőfi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához két mértföldnyire, Lubotinak filiája, határja őszi gabonát is terem, réttyei hasznosak, legelője az erdőn jó, fája is elég van.”^[2]

1828-ban 112 ház volt a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jesztreb, orosz falu, Sáros vmegyében, Palocsához dél-keletre 3/4 mfld: 74 r., 723 gör. kath., 25 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Szép fenyves. F. u. a Dessewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1002, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 1105 lakosából 995 szlovák, 55 ruszin és 49 cigány volt.

2011-ben 1284 lakosából 663 szlovák, 359 cigány és 149 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1812 és 1819 között épült klasszicista stílusban. 1881-ben és 1924-ben megújították.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]