Fucsien
Fujian ( Fújiàn Shěng) | |
Rövidítés: 闽 pinjin rövidítés: Mǐn | |
Név eredete | |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | Tartomány |
Székhely | Fuzhou |
Prefektúrák ( | 9 |
Megyék (县) | 85 |
Járások (乡) | 1107 |
A KKP tartományi bizottságának titkára | Lu Csan-kung ( ) |
Kormányzó | Huang Hsziao-csing ( ) |
Terület | 121 400 km², 23. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 35 |
Népesség | |
Teljes népesség | 41 540 086 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 289 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | han – 98% sö ( ) – 1% huj ( ) – 0,3% |
GDP 2004 | |
GDP | 605,3 milliárd CNY, 11. a rangsorban |
GDP per fő | 17 200 CNY, 7. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
Fujian weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fucsien témájú médiaállományokat. |
Fujian ⓘ (kínai:
A Kínai Népköztársaság a tartomány részének tekinti a Csinmen ( ) és Macu ( ) szigetét, a gyakorlatban azonban ezeket a Kínai Köztársaság (Tajvan) irányítja.
A tartomány neve két városának, Fucsou ( ) és Csien’ou ( ) nevének összevonásából keletkezett.
Történelem
[szerkesztés]A tartományt a legújabb korig nehezen járható hegyvidék választja el Kína többi részétől. Ezért sokáig helyi dinasztiák uralkodtak, amelyek azonban egyre szorosabb függésbe kerültek a környező erősebb kínai dinasztiáktól. Ezért nehezen adható meg az időpont, hogy mikortól tekinthető a kínai állam részének. Mindenesetre innen indultak ki Cseng Ho expedíciói. Akkoriban Quanzhou (Csüancsou) kikötője a világ legjelentősebb kikötői közé tartozott. A fejlődést azonban súlyosan akadályozták a japán kalózok és a kínai kormányzat gazdaságpolitikája. Több alkalommal is évtizedekre betiltották a tengeri kereskedelmet.
1689-ben Fucsien tartományhoz csatolták Tajvan szigetét. Ekkor indult meg Tajvan benépesülése kínaiakkal, többségük Dél-Fucsienből származott. Fucsien egyébként egész történelme során gyakran szolgált az északról - belháborúk és nomád támadások miatt - menekülők menedékéül, ugyanakkor némileg békésebb időszakokban sokan vándoroltak el innen jobb élet reményében.
Tajvan 1885-ben önálló tartomány lett, majd 1895-ben Japán gyarmata. Ekkor nyerte el Fucsien tartomány mai határait. A második világháború végéig erős japán befolyás érvényesült, de fejletlen vidék volt vasút nélkül, kevés műúttal. Gazdaságilag az 1970-es évek eleje óta felvirágzott, különösen a tengerparti területek. Ismét sok a bevándorló Kína középső és északi területeiről.
Földrajz és éghajlat
[szerkesztés]Közigazgatás
[szerkesztés]Fucsien ( ) tartomány 9 prefektúrai szintű városra van felosztva:
- Fucsou ( ) (egyszerűsített kínai:
福 州 市 ; pinjin: Fúzhōu Shì; magyaros átírásban: Fucsou-se) - Hsziamen ( ) (厦门
市 Xiàmén Shì, Hsziamen-se) - Csangcsou ( ) (漳州
市 Zhāngzhōu Shì, Csangcsou-se) - Csüancsou ( ) (
泉州 市 Quánzhōu Shì, Csuancsou-se) - Szanming ( ) (
三明 市 Sānmíng Shì, Szanming-se) - Putien ( ) (莆田
市 Pútián Shì, Putien-se) - Nanping (
南平 市 Nánpíng Shì, Nanping-se) - Lungjan ( ) (龙岩
市 Lóngyán Shì, Lungjen-se) - Ningtö ( ) (宁德
市 Níngdé Shì, Ningtö-se)