(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Fucsou – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Fucsou

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Fucsou (福ふく州しゅう, Fúzhōu)
Fucsou (Fuzhou) látképe
Fucsou látképe
Közigazgatás
Ország Kína
TartományFucsien
RangPrefektúraszintű város
Polgármester尤ゆう猛もう军
Ju Mengcsün[1]
A KKP helyi képviselője王おう宁
Vang Ning[2]
Irányítószám350000
Körzethívószám591
Rendszámok betűjelei闽A
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség8 291 268 fő (2020)[3]
Bruttó hazai termékCNY 710.402 milliárd[4]
Földrajzi adatok
Terület12177 km²
IdőzónaUTC+8
Térkép
é. sz. 26° 04′ 37″, k. h. 119° 17′ 30″26.076944°N 119.291667°EKoordináták: é. sz. 26° 04′ 37″, k. h. 119° 17′ 30″26.076944°N 119.291667°E
Fucsou weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fucsou témájú médiaállományokat.

Fucsou (gyakori nemzetközi átírás: Foochow, kínaiul: 福ふく州しゅう, pinjin: Fúzhōu) nagyváros Kínában, Fucsien tartomány székhelye és legnagyobb települése.[5] A város a Fucsoui főegyházmegye érseki székvárosa.

Fucsou forgalmas kikötőváros a Kínát és Tajvant elválasztó Tajvani-szorosba torkolló Min-folyó bejáratánál. A 2010-es népszámlálás szerint a városnak 7 155 370 fő a lakossága, amelyből 4 408 076 fő, nagyjából 61,95% a belvárosban él, amíg a külvárosi területeken 2 707 294 fő, azaz nagyjából 38,05% él.[6] Legfontosabb iparágai az élelmiszeripar, papírgyártás, vegyipar, textilipar.[7] 2015-ben Fucsout a 10. leggyorsabban növő nagyvárosi területként rangsorolta a Brookings Institution.[8]

Történelem[szerkesztés]

A Csin-dinasztia előtt[szerkesztés]

Két neolitikus kultúra, az i.e. 5000 körüli Hucsiutou kultúra (虎とら丘おか头文化か, Hǔqiūtóu wénhuà) és az i.e. 3000 körüli Tansi-hegyi kultúra (昙石山いしやま文化ぶんか, Tánshí shān wénhuà), maradványait fedezték fel Fucsou területén.[9]

A hadakozó fejedelemségek korában (i.e. 475–221), a han kínaiak Fucsien területére a Minjüe (闽越) néven kezdtek el hivatkozni.[10] A név arra utalt, hogy a terület lakossága nagyrészt a jüe kínaiak egyik ágának leszármazottai, egy olyan nem han kínai család, ami egykor egész Dél-Kínát benépesítette.[11] I.e. 306-ban a Jüe Birodalom (ma Csöcsiang) a Csu állam fennhatósága alá került. A han-dinasztiabeli történész, Sze-ma Csien azt írta, hogy a Jüe család túlélői délre menekültek, a mai Fucsienbe, ahol az ottani jüe népek mellett élve egyesítették a jüe és han kultúrát, létrehozva a Minjüét.[12] A fő központjuk nem Fucsou jelenlegi helyén, hanem Vujisan város közelében volt.

A Csin- (i.e.221–i.e.207) és a Han-dinasztia (i.e.207–i.sz.220)[szerkesztés]

A Csin-dinasztia első császára, Csin Si Huang-ti i.e. 221-ben egyesítette Kínát. Területeit kommandériumokra (郡ぐん, jùn, csün) osztotta, melyek nagyjából a mai tartományoknak, vagy prefektúráknak felelnek meg. Fucsien területe a Mincsung kommandériumba (闽中郡ぐん, Mǐnzhōng jùn, Mincsung csün) került.[13]

A terület a következő században független volt a kínai fennhatóság alól. Han Kao-cu császár a Minjüe és a szomszédos Nanjüe területeit is autonóm vazallus birodalomnak ismerte el. I.sz. 202-ben Kao-cu császár egy Vu Csu (无诸) nevű vezetőt tett meg Minjüe királyának, aki felépíttette Je (冶) várost. A város alapításának éve (i.e. 202) lett végül a hagyományos alapítási éve Fucsou városnak is.

I.e. 110-ben Han Vu-ti császár serege legyőzte a Minjüe Királyság seregét a Han-Minjüe csatában, és területeit, valamint az ott élőket Kínához csatolta. Sok Minjüe erőszakkal át lett helyezve a Csiangnan területre, ahol a jüe népcsoport szinte teljesen asszimilálódott a kínaiakkal, így erős hanyatlást okozva Je város lakosságában.[11] A területet később, i.e. 85-ben megyeként szervezték újra.

A három királyság korától (220–280) a Szuj-dinasztiáig (581–618)[szerkesztés]

A három királyság korában Dél-Kína a Keleti-Vu Birodalom uralma alatt volt. Fucsou területén egy hajógyár szolgálta ki a partmenti és a Jangce folyó flottáinak az igényeit. I.sz. 202-ben, a Csin-dinasztia (265–420) alatt, egy csatornarendszer és két mesterséges tó épült Je városban, nevük egyszerűen a Keleti-tó és a Nyugati-tó. A modern Fucsou magja eköré a három vízrendszer köré épült, habár a Keleti- és a Nyugati-tó már nem létezik többé. 308-ban, a nyolc herceg felkelése alatt, a Csin-dinasztia végén megkezdődött a han kínaiak első nagyobb délre és délkeletre való népvándorlása, melyet később sorozatosan több hullán követett a hadviselés, vagy a Közép-kínai-alföldön zajló természeti katasztrófák miatt. Fucsien terület adminisztratív és gazdasági központja a Je területek felé kezdett elmozdulni a Szuj-dinasztia (581–618) alatt.

A Tang-dinasztiától (618–907) az öt dinasztia koráig (907–960)[szerkesztés]

725-ben a várost hivatalosan is visszanevezték Fucsoura.[14] A Tang-dinasztia közepén Fucsou gazdasági és kulturális intézményei fejlődni kezdtek. A Tang-kor végén a ismét zűrzavar volt a politikai életben, így új népvándorlási hullám volt a mai Fucsien és Kuangtung felé. 879-ben a város Huang Csao, a Tang-kormány ellen lázadó rablóbanda vezetőjének a kezére került.[15] 893-ban Vang Csao és fivére, Vang Sen-csi szerezte meg Fucsout, sikeresen bevették az egész Fucsien tartományt és 909-ben egy független királyságot hoztak létre ott, melyet a Min Királyságnak neveztek el.[16] A Vang fivérek királysága 945-ig tartott.[17] 978-ban Fucsou az újonnan alapított Szung-dinasztia része lett, habár ennek a hegyvidéki területnek a felügyelete gyenge volt.

Fucsou virágzott a Tang-dinasztia alatt. A buddhizmus hamar beépült a helyi kultúrába, a lakosok sok buddhista templomot építettek a területen.

A Szung-kortól (960–1279) a Jüan-korig (1271–1368)[szerkesztés]

Fucsou nagy újjáéledésen ment keresztül a Szung-dinasztia alatt, kialakultak a kulturális és oktatási intézmények. A Hualin templomot (华林寺てら, pinjin: Huálín sì, magyaros: Hualin szi) 964-ben alapították, az egyik legrégebbi máig fennmaradó faépítmény Kínában.[18] A városnak új falakat emeltek 282-ben, 901-ben, 905-ben és 974-ben, így a városnak több réteg fala van, mint a kínai fővárosnak.[19] Szung Taj-cung császár 978-ban elrendelte Fucsou összes városfalának lebontását, de új falakat építettek helyettük később, a legrégebbi 1371-ben épült. A déli-Szung-dinasztia alatt a Fucsou még jobban virágzott. sok tudós jött a városba tanulni és dolgozni. Köztük volt Csu Hszi, az egyik legelismertebb kínai filozófus Konfuciusz és Hszin Csi-csi után.[20]

Marco Polo, aki Kubiláj kán vendége volt, a város nevét az olasz helyesírás szerint Fugiu néven írta át, melynek kiejtése nem az akkori min kínai kiejtéssel, hanem a mandarin hivatalnokok nyelvének kiejtésével egyezett meg.[21]

Ming dinasztia (1368–1644)[szerkesztés]

1405 és 1433 között a Ming-dinasztia császári hadseregének flottája Cseng Ho vezetésével többször is kihajózott Fucsouból az Indiai-óceánra; három alkalommal a flotta Afrika keleti partjaira is eljutott. Az utolsó kihajózás előtt Cseng egy sztélét állíttatott Ma-cu istennőnek a kikötő mellé.[22]

1549-ben Galeote Pereirát, a portugál katonát és kereskedőt bebörtönözték Fucsouban a japán vukou kalóztámadások alatt. Később száműzetéssel átszállították egy városba a tartományon belül. Pereira 1553-ban Langpajcsiaoba szökött. Tapasztalatainak feljegyzései, melyet 1561-ben jezsuiták jegyeztek fel Goán, az első nem-vallási beszámoló Kínáról, ami a nyugatra is eljutott Marco Polo óta.[23]

A japán Rjúkjúi Királyság egy nagykövetséget is hozott létre Fucsouban.[24]

Csing-dinasztia (1644–1912)[szerkesztés]

1839-ben Tao-kuang császár kijelölte Lin Ce-hszüt, aki fucsoui lakos volt, hogy erősítse meg a ópiumimport-tilalmat Kantonban. A sikertelen kísérlete váltotta ki az első ópiumháborút Nagy-Britanniával, ahol a kínaiak veresége után Lint tették bűnbaknak, így száműzték a birodalom északnyugati részére.[25] A nankingi szerződés (1842), mely véget vetett a konfliktusoknak, Fucsou is egyike lett az öt megnyitott kikötőknek, ahol a külkereskedelem és a hittérítés szabadon folyhatott.[26]

Fucsou keletre néző látképe a Fekete kő-dombról (1880 körül)

Fucsou volt Kína egyik legfontosabb területe a protestáns hittérítők számára. Elsőként az amerikai ABCFM (American Board of Commissioners for Foreign Missions, 美国びくに公理こうり会かい差さ会かい, Mejkuo kunglihuj csa huj) juthatott be a városba, 1846. január 2-án. Őket követte a Püspöki Metodista Misszionárius Közösség, akik 1847 szeptemberében érték el Fucsout. A Church Mission Society is megérkezett a városba, 1850 májusában. Ez a három protestáns küldöttség – akik a kínai kommunista forradalom kitöréséig (1949) maradtak Fucsouban – gazdag örökséget hagytak a fucsoui protestáns kultúrára. Támogatták a kórházak és iskolák felépítését.

1884. augusztus 23-án kitört a fucsoui csata a francia távol-keleti flotta és a fucsieni flotta között. A csata kimeneteleként a fucsieni flottát – a négy nagy kínai regionális flotta egyikét – teljesen lemészárolták a Mavej-kikötőben.[27]

A Kínai Köztársaság kora[szerkesztés]

1911. november 8-án forradalmárok felkelést szerveztek Fucsouban. Az éjszakai utcai harc után a Csing hadsereg megadta magát.[28]

A polgárháború időszaka[szerkesztés]

Lásd még: Kínai polgárháború

1933. november 22-én Eugene Chen és a Nemzeti Forradalmi Hadsereg 19. egysége felállította a rövid életű Fucsieni Forradalmi Kormányt (福建ふっけん人民じんみん革命かくめい政府せいふ, Fucsien Zsenmin Csengfu). Azonban Csang Kaj-sek blokádja körbevette, valamint a közeli Kínai Szovjet Köztársaság is fenyegette a Fucsieni Forradalmi Kormányt, így az két hónapon belül összeomlott. [29]

A japán megszállás[szerkesztés]

A második kínai–japán háború kitörésével megkezdődtek a belháborúk Fucsien tartományban. Hsziament (gyakori nyugatiasított nevén Amoy) a Japán légierő elfoglalta 1938. május 13-án. Hsziamen elesése azonnal veszélybe sodorta Fucsout.

Az Icsi-Gó hadművelet (1944) részeként – melynek során japán csapatok támadták Kínát a második világháború alatt – a japánok szerették volna izolálni Fucsout és Fucsien tartományt Nyugat-Kínától és az akkor háborús fővárostól, Csungcsingtől.

Fucsou a japán kapitulációig maradt megszállás alatt, 1945 szeptemberéig.

A köztársaság visszaállítását követően (1946), Fucsou adminisztrációs szintjeit újraszervezték.

A Kínai Népköztársaság idején[szerkesztés]

A fucsoui mecset

1949. augusztus 17-én Fucsout megszállta a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg.[30] Az ötvenes években a város a tajvani Kuomintanggal való konfliktus frontvonalán volt, így ellenséges KMT (Kuomintang) repülők gyakran bombázták Fucsout. Az 1955. január 20-ai bombázás volt ezek közül a legnagyobb, mely több száz ember halálát okozta.[31]

A kulturális forradalom alatt Fucsouban is voltak zavargások. Különféle „vörösgárdista” csoportok harcoltak egymás ellen fegyverekkel az utcákon, és még a Népi Felszabadító Hadsereget is megtámadták.[32]

A Teng Hsziao-ping-i reform és nyitás politika alatt a '70-es éveket követően Fucsou rendkívül gyorsan fejlődött.

1993. december 13-án tűz ütött ki egy textilgyárban Fucsouban, ami 60 ember életét követelte.[33] 2005. október 2-án a Lungvang-tájfun söpörte el az egyik rendvédelmi iskolát, ahol több mint 80 ember esett áldozatául a természeti katasztrófának.

Földrajz[szerkesztés]

Fucsou Fucsien tartomány északkeleti részén fekszik, észak felől Ningtö és Nanping határolja, délről Csüancsouhoz és Putienhez kapcsolódik, valamint nyugaton Szanming határolja.

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata nedves szuptrópusi (Köppen Cfa), melyre a kelet-ázsiai monszun is hatással van. A nyár hosszú, nagyon forró és nedves. A tél rövid, enyhe és száraz. Szinte minden évben a monszun ideje alatt szakadó eső jellemzi a május második felét. Késő nyáron és kora tavasszal tájfunok is előfordulnak Fucsouban. A havi 24 órás átlaghőmérséklet a januári 10,9 °C-tól a a júliusi 28,9 °C-ig terjedhet, amíg az éves átlag 19,84 °C. A várost évente átlagosan 1 607 óra napsütés éri, a legkevesebb áprilisban – mikor a hónap 24%-ában süt a nap, és a legtöbb júliusban – amikor is a hónap 54%-ában süt a nap.[34][35]

Fucsou (1971–2000) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)23,628,530,336,237,539,141,740,638,236,733,426,541,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,215,218,123,226,730,534,133,330,226,422,017,724,4
Átlaghőmérséklet (°C)11,211,614,018,522,726,229,228,826,222,418,213,420,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,28,310,615,019,223,025,525,123,019,314,810,116,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−1,9−1,70,06,210,918,920,720,318,312,24,6−0,8−1,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)4887145167194209991801454841321394
Havi napsütéses órák száma10279891111141422261991541441201271607
Forrás: China Meteorological Administration


Közigazgatás[szerkesztés]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
2000[36] 6 386 013 —    
2010[36] 7 115 370 +11,4%

Fucsou közigazgatási egységei gyakran változtak a történelem során. 1983-ban Fucsou jelenlegi közigazgatási egységei hivatalosan is megalakultak, névlegesen 5 körzet és 8 megye. 1990-ben és 1994-ben Fucsing és Csanglö megyéket megyeszintű várossá avatták. Ennek ellenére a helyi lakosok továbbra is a régi felosztás szerint gondolnak a város közigazgatására. Fucsou teljes területe 9,65%-át fedi le Fucsien tartománynak.

Fucsou város hatásköre 6 körzetre, 1 megyeszintű városra és 6 megyére terjed ki.

Fucsou térképe

1
2
Cangsan
körzet
Mavej
körzet
Csinan
körzet
Csangle
körzet
Minhou
megye
Liencsiang
megye
Luojüan
megye
Mincsing
megye
Jongtaj
megye
Pingtan
megye
Fucsing
(város)
1. Kulou körzet
2. Tajcsiang körzet
Kína követeli, de sosem irányította
Macu települést (Liencsiang megye részeként) és Pajcsüan-szigetet (Csanglö részeként).
Név Kínai Pinjin Népesség
(2010-es népszámlálás)[36] 		Terület (km²) Népsűrűség
(/km²)
Belváros 2,921,763 1,015.07 2878.39
Kulou körzet 鼓こ楼ろう区く Gǔlóu qū 687,706 36.60 18,790
Tajcsiang körzet 台たい江え区く Táijiāng qū 446,891 18.28 24,447
Cangsan körzet 仓山区く Cāngshān qū 762,746 139.41 5,471
Mavej körzet 马尾区く Mǎwěi qū 231,929 254.33 912
Csinan körzet 晋すすむ安やす区く Jìn'ān qū 792,491 566.45 1,399
Csanglö körzet 长乐区く Chánglè qū 682,626 717.54 951
Külváros és agglomeráció
Minhou megye 闽侯县 Mǐnhóu xiàn 662,118 2,133.03 310
Liencsiang megye 连江县 Liánjiāng xiàn 561,490 1,190.67 472
Luojüan megye 罗源县 Luōyuán xiàn 207,677 1,081.17 192
Mincsing megye 闽清县 Mǐnqīng xiàn 237,643 1,468.90 162
Jongtaj megye 永えい泰やすし县 Yǒngtài xiàn 249,455 2,243.41 111
Pingtan megye 平ひら潭县 Píngtán xiàn 357,760 371.09 964
Elővárosok
Fucsing 福ぶく清せい市し Fúqīng shì 1,234,838 1,932.43 639
Összesen 7,115,370 12,153.31 585.47

Közlekedés[szerkesztés]

Helyi közlekedés[szerkesztés]

A városban metró is működik.

Kultúra[szerkesztés]

Óriási banyánfa a Fucsoui Nemzeti Erdőparkban (福ふく州しゅう国家こっか森林しんりん公こう园, Fucsou kuocsia szenlin kungjüan).

A „Banyánok városa” sokban eltér Kína egyéb közép-kínai „mainstream” kultúráitól, és több szempontból különbözik a többi partmenti várostól.

Nyelv és kultúra[szerkesztés]

A mandarin kínai mellett a helyiek nagy többsége a fucsoui dialektust (福ふく州しゅう话) is beszéli. A mandarintól vagy a kantonitól eltérően – ahol sok szónak hasonló kiejtése van – a fucsoui dialektusban sokkal kevesebb a homoním.

A Min opera, vagy más néven a fucsoui dráma Fucsien tartomány nagy operaműfajainak egyike. Nagy népszerűségnek örvend a fucsoui területen, valamint a környező területeken, ahol a fucsoui dialektust beszélik. A Min operának több mint ezer műve van, melyek legtöbbike népmesékből, történelmi elbeszélésekből vagy ősi legendákból állnak. Híresebb művek például a Pecsét készítése, A lila jáde hajtű és a Bűvös barack felcserélése licsire.[37]

Vallás[szerkesztés]

A két hagyományos vallás a fucsoui területen a mahájána buddhizmus és a taoizmus. A lakosság közül sokan egyszerre gyakorolják mindkét vallási irányzatot. A város számos buddhista kolostornak, szerzetesnek és taoista templomnak ad otthont.

A helyi vallások eredete évszázadokkal ezelőttre visszavezethető. Az itteni vallások több elemet más vallásokból és kultúrákból vettek át, mint például a bálványimádás, és a hagyományos mondakörök. Ilyen elem a Majomkirály után a majmok tisztelete, ami a Nyugati utazás című Ming-kori novellából ered.[forrás?]

Helyi konyhaművészet[szerkesztés]

Fucsou egyik helyi étele, a licsis sertés (荔枝肉えだにく, Licsi zsou), ami az édes-savanyú ízétől jellegzetes

A fucsoui konyha a fucsieni konyha négy stílusának egyike, ami a kínai konyhaművészet nyolc régiójának egyike. Az ételek könnyedek, de ízletesek, hangsúlyt kap az umami íz (a kínai konyhaművészetben 鲜味, hszienvej néven ismert), valamint megőrződik az összetevők eredeti íze. A fucsoui ételek íze enyhébb a kínai konyhaművészet többi stílusához képest, és gyakran keveredik benne az édes és a savanyú íz. A levesek – az étkezés elengedhetetlen fogásai – helyi szezonális zöldségekből és tenger gyümölcseiből készülnek, emellett gyakran kerül helyi főzőbor is az ételekbe (福建ふっけん老酒ろうしゅ, Fucsien laocsiu).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 福ふく州しゅう市いち市し长尤猛もう军：加か快かい信用しんよう体系たいけい建けん设 打だ造づくり“信用しんよう福ふく州しゅう”_新しん华丝路ろ. silkroad.news.cn. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  2. ↑ „人事じんじ观察|担任たんにん福ふく州しゅう书记不足ふそく一いち年ねん 王おう宁任福建ふっけん省しょう委い副ふく书记” (Hozzáférés: 2018. június 17.) 
  3. ↑ Seventh National Population Census of the People's Republic of China
  4. ↑ Fuzhou Municipal Statistic Bureau. Fuzhou.gov.cn. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  5. ↑ Illuminating China's Provinces, Municipalities and Autonomous Regions. PRC Central Government Official Website. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
  6. ↑ Fuzhou Municipal Statistic Bureau (angol nyelven). Fuzhou.gov.cn. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  7. ↑ „Fuzhou | China”, Encyclopedia Britannica (Hozzáférés: 2018. június 18.) (angol nyelvű) 
  8. ↑ Jesus Leal Trujillo, Joseph Parilla: The World’s 10 Fastest Growing Metropolitan Areas. Brookings Institution , 2015. február 10.
  9. ↑ „曇くもり石山いしやま遺のこ址し:福建ふっけん海洋かいよう文化ぶんか從したがえ這裡開始かいし”. [2021. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 7.) (Chinese (Taiwan) nyelvű) 
  10. ↑ 閩越文化ぶんか (tc nyelven). www.chiculture.net. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  11. ↑ a b Xu Xiaowang (徐じょ曉あきら望もち), 2006. Fujian Tong Shi 福建ふっけん通史つうし, Fujian People's Publishing 福建ふっけん人民じんみん出版しゅっぱん社しゃ.
  12. ↑ A történetíró feljegyzései, Yue Wang Goujian Shijia 越えつ王おう勾踐世よ家か.
  13. ↑ 闽中郡ぐん（前ぜん222-前ぜん203年ねん） (kínai nyelven). maps.cga.harvard.edu. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  14. ↑ History and Culture (angol nyelven). fuzhou.chinadaily.com.cn. [2020. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  15. ↑ 黄き璞·福ふく州しゅう黄き巷ちまた与あずか黄き巢す-江夏えなつ心しん声ごえ. www.jxxs.org.cn. [2020. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  16. ↑ 中時なかとき電子でんし報ほう. „開ひらき閩聖王せいおう王おう審しん知ち金きん身み 駐ちゅう駕が嘉よしみ義宗よしむね祠ほこら”, 中時なかとき電子でんし報ほう (Hozzáférés: 2018. július 7.) (Chinese (Taiwan) nyelvű) 
  17. ↑ „China - Foreign affairs under Yangdi”, Encyclopedia Britannica (Hozzáférés: 2018. június 22.) (angol nyelvű) 
  18. ↑ „福ふく州しゅう華はな林寺はやしじ大殿おおいどの木き料りょう年代ねんだい居然きょぜん長ちょう達たち1400年ねん，遠とお早さ於閩王宮おうきゅう！”. [2021. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 7.) (Chinese (Taiwan) nyelvű) 
  19. ↑ 《鼓こ楼ろう区く志こころざし》 (kínai nyelven). Fuzhou Diqing Wang. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
  20. ↑ 朱しゅ熹和宋そう代だい福ふく州しゅう理学りがく书院. www.fzdqw.com. (Hozzáférés: 2018. július 7.)[halott link]
  21. ↑ Fuzhou facts, information, pictures | Encyclopedia.com articles about Fuzhou (angol nyelven). www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  22. ↑ 妈祖文化ぶんか史し迹郑和わ碑ひ - 莆田文化ぶんか网. www.ptwhw.com. [2020. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  23. ↑ Spence 1999 20-21.o.
  24. ↑ BBC中ちゅう文ぶん網もう特約とくやく記者きしゃ, 南公園みなみこうえん: 走はし訪おとずれ福ふく州しゅう琉球りゅうきゅう館かん思考しこう沖繩おきなわ歸屬きぞく論ろん (hagyományos kínai nyelven). BBC News 中ちゅう文ぶん. (Hozzáférés: 2018. július 4.)
  25. ↑ 一休いっきゅう堂どう主ぬし: 清しん 林りん則そく徐じょ. www.silkxp.com. [2020. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  26. ↑ Treaty of Nanjing (Nanking), 1842 | US-China Institute (angol nyelven). china.usc.edu. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  27. ↑ „Sino-French War | 1883–1885”, Encyclopedia Britannica (Hozzáférés: 2018. július 7.) (angol nyelvű) 
  28. ↑ History of Fuzhou |外国がいこく人じん网| eChinacities.com (angol nyelven). www.echinacities.com. (Hozzáférés: 2018. július 8.)
  29. ↑ 晚ばん清きよし民みん國史こくし. 五南圖書出版股份有限公司, 440–. o. (2002). ISBN 978-957-11-2898-6 
  30. ↑ 福ふく州しゅう有福ありふく，完かん好こう无损迎むかえ来らい解放かいほう Archiválva 2012. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  31. ↑ “一いち·二に○”大だい轰炸60周年しゅうねん 沙すな县退休きゅう职工忆尘封ふう历史 Archiválva 2017. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  32. ↑ 1967,军队介入かいにゅう平ひら息いき福ふく州しゅう武たけ斗と乱らん局きょく Archiválva 2017. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  33. ↑ Major Events Across The Taiwan Straits Archiválva 2006. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  34. ↑ Archived copy. [2013. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 12.)
  35. ↑ Extreme Temperatures Around the World. (Hozzáférés: 2010. december 2.)
  36. ↑ a b c Fuzhou Municipal Statistic Bureau. Fuzhou.gov.cn. [2012. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  37. ↑ Min Opera. cultural-china.com. [2012. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva].

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fuzhou című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Readers Digest: Guide to Places of the World, 1995
  • ↑ Spence 1999: Spence, Jonathan D., The Chan's Great Continent: China in Western Minds, 1999, W.W.Norton & Company, ISBN 978-0-393-31989-7
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fucsou&oldid=27086489”