Goran Bregović
| Goran Bregović | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1950. március 22. (74 éves) Szarajevó |
| Házastársa | Dženana Sudžuka |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Együttes | Bijelo dugme |
| Hangszer | gitár |
| Tevékenység | zeneszerző, zenész |
| Kiadók | |
| IPI-névazonosító | 00065617761 |
| Goran Bregović weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goran Bregović témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Goran Bregović (cirill betű szerb írással: Горан Бреговић), becenevén Brega (Szarajevó, 1950. március 22. –) szerbhorvát zeneszerző, gitáros, a Bijelo dugme együttes tagja volt 1974-től 1989-ig.
Élete
[szerkesztés]Szarajevóban született, horvát apa (Franjo Bregović) és szerb anya gyermekeként. Miután szülei elváltak, édesanyjával élt Szarajevóban. Zenélni még gyermekkorában kezdett, hegedülni tanult egy zeneiskolában, ám tehetségtelennek nyilvánították és a második évben elbocsátották. Tizenévesként kapta meg első gitárját édesanyjától. Gimnazista korában Bregović az Izohipse együttesben basszusgitározott. Hamarosan ebből az iskolából is eltanácsolták, így intézményt váltott, ahol a Beštije nevű zenekarhoz csatlakozott, újfent basszusgitárosként. 16 éves korában édesanyja külön költözött tőle, így a rokonok által nyújtott minimálisan támogatást leszámítva saját magának kellett gondoskodnia a megélhetéséről. Népzenét játszott egy konjici bárban, építkezéseken dolgozott és újságot árult.
1969-ben figyelt rá fel Željko Bebek, aki a 18 éves gitárost meghívta a Kodeksi együttesbe. 1971 őszén Bregović megkezdte egyetemi tanulmányait, amit hamarosan félbe is szakított. Zoran Redžić-csel, a Kodeksi egy másik tagjával 1971-ben beléptek a Jutro együttesbe, mely a nevét 1974-ben Bijelo dugméra változtatta. Eme nagy sikerű együttes széthullása után Goran filmzenéket kezdett komponálni, egyik első munkája Emir Kusturica Cigányok ideje című 1989-es filmjéhez írt zenéje volt. Szerzett még zenét Iggy Pop és Cesária Évora számára is. 1993-ban Párizsban feleségül vette barátnőjét, Dženana Sudžukát, Emir Kusturica filmrendező volt az esküvői tanúja. 1997-ben együtt dolgozott Sezen Aksu török énekesnővel Düğün ve Cenaze című lemezén. Közös albumot készített 1999-ben George Dalaras-szal, Thessaloniki - Yannena with Two Canvas Shoes címen és ugyanebben az évben Kayah lengyel énekessel közösen felvették a Kayah i Bregović című lemezt. 2001-ben Krzysztof Krawczykkal is dolgozott a Daj mi drugie życie című albumon. 2005-ben a Bijelo dugméval több búcsúkoncertet adott. 2010-ben a szerb közszolgálati televízió felkérte, hogy megírja a szerb versenydalt az oslói Eurovíziós Dalversenyre.[1]
Szólólemezei és filmzenéi
[szerkesztés]
- Goran Bregović (1976, PGP RTB)
- A milicija trenira strogoću (1983, Jugoton)
- Dom za vjesanje (1989, Kamarad - Diskoton)
- Kuduz (1989, Diskoton)
- Les Temps des Gitans - Kuduz (1990, Kamarad - PolyGram - Komuna)
- Arizona Dream (1993, Kamarad - PolyGram - Komuna)
- Margó királyné (La reine Margot) - filmzene (1994, Kamarad - PolyGram - Komuna)
- Underground - Soundtrack (1995, Kamarad - PolyGram - Komuna)
- P.S. (válogatás, 1996, Komuna)
- Silence of the Balkans (koncertfelvétel, 1997, Mercury Records)
- Düğün ve Cenaze Sezen Aksuval (1997)
- Protopsálti (Πρωτοψάλτη)- Paradéchtika (Παραδέχτηκα) (1998)
- Ederlezi (válogatás, 1998, PolyGram
- Crna mačka, beli mačor (Macska-jaj, 1998)
- Thessaloniki - Yannena with Two Canvas Shoes George Dalaras-szal (1999)
- Songbook (válogatás, 2000, Mercury Records - Universal)
- Kayah i Bregović (2000)
- Tales and songs from weddings and funerals (2002)
- Goran Bregovic's Karmen with a Happy End (2007 - Universal)
- Alkohol (2008 novemberében jelent meg)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Confirmed! Goran Bregović to compose Serbian entry. esctoday.com. [2010. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 19.)
Források
[szerkesztés]- Petar Janjatović: Ex-YU rock enciklopedija 1960-2006, ISBN 978-86-905317-1-4
- "A tudásra nem számítok" (Goran Bregovic zenész és zeneszerző) Magyar Narancs, 1997/24. (06. 12.)
