Katharévusza

A katharévusza (görögül: καθαρεύουσα [kaθしーたaˈre̞vuˌsa], tisztító nyelv) a görög nyelv mesterségesen „megtisztított” és „kijavított” változata, az újgörög nyelv azon formája, amely kompromisszumként szolgált az Egyház által támogatott és tanított klasszikus görög nyelv, ill. a nép által beszélt nyelvváltozat között. Első emléke egy Velencében 1526-ban megjelent könyv, melyhez a következő évben külön nyelvtant is kiadtak.^[1] Görögországban a 19. századtól a görög nyelv használt hivatalos és elfogadott változata 1976-ig. Ez a nyelvváltozat folyamatosan változott, állandóan ingadozott a klasszikus görög és az újgörög nyelv között, nem alakult ki standard formája (Mackridge, 2009, 24. o.) ^[2] az iskolai nyelvtanokban több esetben mind a klasszikus görög, mind az újgörög forma bemutatásra kerül.^[3] A hivatalos nyelv minél inkább visszafordult a bizánci vagy némely esetben korábbi attikai nyelvhasználathoz. Kivételt képzett egy ideig Kréta szigete, ahol a krétai görög nyelv a velencei uralom alatt teljesen külön sztenderdizálódott és a török hódításig ez az irodalmi nyelv, amely igen széles körű volt, fennállt.

Dimotiki és a katharévusza

A katharévusza nyelvén íródtak a 16. századtól a görög irodalmi művek.

A dimotikí és a katharévusza meghatározásai viszonylagosak, ugyanis nem alakult ki normatív katharévusza, valamint normatív demótikus görög nyelv. William Haas szerint (Haas, 1982, 162. o)^[4] meg kell különböztetnünk a homéroszi, ill. a klasszikus attikai görög, az Újszövetség nyelve (az ún. későbbi tudós nyelv, ld. Solti, 2015, 9. o. ^[5]) mellett az egyszerű katharévuszát, amelyet a mindennapok hivatalos nyelvében használtak, a szigorú katharévuszától, amelyen a középiskolai, ill. egyetemi oktatásban írtak és kommunikáltak. Ezen kívül a dimotiki is három részre tagolódik: az athéni dialektusra, az irodalmi demótikus nyelvre, illetve Görögország további dialektusaira.

Továbbá le kell szögezni, hogy a mai hivatalos, standard görög nyelvet nem lehet e két kategóriába teljesen beleszorítani. Jóllehet szinte a köznyelv egésze a dimotiki nyelvén alapszik, az új helyesírásnál a görög ortográfiai hagyományokat is figyelembe vették, továbbá némely görög alapszó részben-egészben megtartotta eredeti klasszikus ragozását.

Különbségek a katharévusza és a dimotiki között

alaktanilag: A katharévusza szigorúan megtartotta nyelvtani alakokat (a dativust elöljárószó-vonzatként, az ógörög participiumokat, igeidőket).
hangtanilag: A katharévusza hangtana nem tér el a népnyelv hangtanától. Néhány nehezen ejthető betűkombináció (φふぁいθしーた [fθしーた], σしぐまθしーた [sθしーた], ρろーθしーたρろー [rθしーたr], εいぷしろんυうぷしろんδでるた [ɛvð]) megmaradt.
szókincs: Az irodalmi nyelv képviselői a latin, venét ill. török nyelvekből eredt idegen szavakat vagy az ógörög szókincsből vagy neologizmusokkal helyettesítették.
helyesírás: A katharévusza helyesírása teljesen az ógörög tradíción alapul, meghagyva a politonális helyesírást. Ez a népnyelvben is használatos volt egészen a '81-es helyesírási reformig. A diakritikus jelek közül később a nyelvreform csak az éles hangsúlyt (´) és a trémát vagy umlautot (¨) tartotta meg, mivel a többi nem volt kompatibilis a görög kiejtéssel.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Katharevousa című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Griechische Sprachfrage című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam, Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 99. o. ISBN 963-908213-9
↑ Peter Mackridge (2009). Language and National Identity in Greece, 1766-1976. Oxford: Oxford University Press.
↑ Γραμματικὴ τたうῆς ὁμιλουμένης κかっぱαあるふぁὶ γραφομένης καθαρευούσης ἑλληνικῆς γλώσσης πぱいρろーὸς χかいρろーῆσしぐまιいおたνにゅー τたうῶνにゅー δημοτικῶνにゅー σχολείων ἐνにゅー γένει συνταχτείσα, Ἐνにゅー Ἀθηναῖς, 1921., Βιβλιοπωλείον Ἰωάννου Νにゅー. Σιδέρη
↑ William Haas (1982). Standard languages, Spoken and Written, Manchester: Manchester University Press
↑ Solti Dóra (2015): Kézikönyv az újgörög nyelvtan oktatásához, Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Tananyagok 2., Budapest: ELTE[1] Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

Katharevusza nyelvű oldalak

[2] Archiválva 2011. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
[3]

[1] Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam, Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 99. o. ISBN 963-908213-9

[2] Peter Mackridge (2009). Language and National Identity in Greece, 1766-1976. Oxford: Oxford University Press.

[3] Γραμματικὴ τたうῆς ὁμιλουμένης κかっぱαあるふぁὶ γραφομένης καθαρευούσης ἑλληνικῆς γλώσσης πぱいρろーὸς χかいρろーῆσしぐまιいおたνにゅー τたうῶνにゅー δημοτικῶνにゅー σχολείων ἐνにゅー γένει συνταχτείσα, Ἐνにゅー Ἀθηναῖς, 1921., Βιβλιοπωλείον Ἰωάννου Νにゅー. Σιδέρη

[4] William Haas (1982). Standard languages, Spoken and Written, Manchester: Manchester University Press

[5] Solti Dóra (2015): Kézikönyv az újgörög nyelvtan oktatásához, Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Tananyagok 2., Budapest: ELTE[1] Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]