Kitaj írás
A kitaj írás a kitajok által használt írásrendszer.
A nagy kitaj írás
[szerkesztés]A IX. században a japánok a kínai írásjegyek egyszerűsítéséből megalkották a katakana, a kínai írásjegyek folyóírásából pedig a hiragana szótagírást, amit a kínai írással együtt használtak. A koreaiak is törekedtek arra, hogy saját nyelvüket a kínai írás segítségével jegyezzék le, erre több módszert is kidolgoztak.
A kitajok is a kínai írás alapján alkották meg írásaikat, az elsőt, az úgynevezett „nagy kitaj írást” Abaoji parancsára Yelü Tulübu (耶律突呂
A kis kitaj írás
[szerkesztés]Öt év múlva, 925-ben, valószínűleg a „nagy kitaj írás” nehézkessége miatt, Abaoji öccse, Diela (迭剌) megalkotta a „kis kitaj írást”, amiről hosszú ideig azt hitték, hogy megegyezik az ujgur írással. A félreértést az a feljegyzés okozza, hogy Diela a „kis kitaj írást” az ujgur nyelvvel és írással való megismerkedése után alkotta meg. Ez az írás szójelekből, szótagjelekből és betűjelekből állt. Nemcsak ragok, képzők, hanem egész szavak lejegyzésére is alkalmazták. Ez hasonlít a japán kandzsi-kana írásmódra, azonban a japántól eltérően nincs grafikai különbség a „kis” és a „nagy” kitaj írás között. Jelenleg 378 jelét ismerjük, a „kis kitaj írás” szótag-és betűjeleit a következőképpen lehet csoportosítani:
- „A” típus – csak mássalhangzót jelöl
- „B” típus – csak magánhangzót jelöl
- „C” típus – CV szótagokat jelöl
- „D” típus – VC szótagokat jelöl
- „E” típus – CVC szótagokat jelöl
A „kis kitaj írás” jeleit a „nagy kitajtól” eltérően tömbökbe rendezték, ez emlékeztet a koreai hangul írásra, ahol a szótagokat „tömbökbe” rendezik:
한국 Hanguk Korea ㅎ h ᅡaᄂ n ᄀ k/g ᅮ u
A kitaj írás megfejtése
[szerkesztés]A Ming-dinasztia idején már nem volt senki, aki értette volna a kitaj írásjegyeket, bár a Song-beli Wang Yi (
A Činggeltei vezette belső-mongóliai kutatócsoport hosszú év kutatás után a „kis kitaj” írás 378 jelét határozta meg, és abból 130 jel kiejtését fejtették meg. 1990-ben Han Baoxing (
A kitaj írás megfejtéséhez nagy segítség lenne még több párhuzamos szöveg, vagy kitaj-kínai szójegyzék, amilyet a tangut és a dzsürcsi nyelv esetében ismerünk, de ilyen még nem került elő.
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Magyar nyelvű
[szerkesztés]- Birtalan Ágnes: Kitaj. A világ nyelvei. Szerkesztő Fodor István. Budapest, Akadémiai Kiadó 1999. pp. 748-749
- Kara György: Hit, hatalom és írás a mongol világban. Elektronikus kiadás: Terebess[1]
- Ligeti Lajos: A kitáj nép és nyelv. Magyar Nyelv 23. 1927
Angol nyelvű
[szerkesztés]- Kara, György: On the Khitan Writing systems. Mongolian Studies 10. 1986
- Kara, György: Books of the Mongolian Nomads. Bloomington, Indiana University Research Institute for Inner Asian Studies 2005
Mongol nyelvű
[szerkesztés]- Цэвэлийн Шагдарсүрэн: Монголчуудын үсэг бичигийн товчоон. Улаанбаатар, 2001
- Жалайр Батбаяр: Монгол уран бичлэгийн түүх. Улаанбаатар, 2001
Japán nyelvű
[szerkesztés]西田 龍雄 : アジア古代 文字 の解読 中公 文庫 2002年 斎藤 純男 :中期 モンゴル語 の文字 と音声 松 香 堂 , 2003
Kínai nyelvű
[szerkesztés]- 杨曾
文 主 编:中国 佛教 基 础知识宗教 文化 出版 社 , 2005