Mekong
Mekong | |
Közigazgatás | |
Országok | Kína (Tibet) Mianmar Laosz Thaiföld Kambodzsa Vietnám |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 4350 km |
Forrásszint | 5224 m |
Vízhozam | 16 000 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 795 000 km² |
Forrás | Tibet, Kína |
é. sz. 33° 42′ 31″, k. h. 94° 41′ 44″33.708611°N 94.695556°E | |
Torkolat | Dél-kínai-tenger (Vietnám) |
é. sz. 10° 11′ 24″, k. h. 106° 45′ 00″10.190000°N 106.750000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mekong témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Mekong a világ egyik legnagyobb folyama Ázsiában. Több mint 4000 km-es hosszúságával a 11. leghosszabb folyó a világon, illetve a 12. legnagyobb vízhozamú is. Kína délkeleti területeiről indulva keresztülfolyik Mianmaron, Thaiföldön, Laoszon, Kambodzsán és Vietnámon, majd a Dél-kínai-tengerbe ömlik. Erősen ingadozó vízjárása, valamint az örvények és a vízesések miatt az egyik legnehezebben hajózható folyó. Emiatt inkább elválasztotta, mint összekötötte a partjain élő népeket.
Elnevezések
[szerkesztés]Neve a thai eredetű; eredetileg Mae Nam Khong-nak, röviden Mae Khong-nak nevezték. Ennek jelentése „Kong folyó”, vagy „minden folyók anyja”. A kínaiak fonetikusan Méigōng Hé (湄公
Kínai szakaszán Lancang folyónak hívják (澜沧
Földrajza
[szerkesztés]A folyó pontos eredetét nehéz meghatározni, mivel számos forrásága található, gyakran elérhetetlen helyeken. A kínaiak szerint a Lasagongma-forrásból ered a Guozongmucha hegyen, 5224 méteres magasságban. Michel Piessel korábbi expedíciója szerint a folyam 4975 méteres magasságban ered. A különböző nézetek miatt a folyó hosszúsága is más-más, 4350 és 4909 km között változnak az elméletek.
A folyó hosszának majdnem a felén Kínában halad. Felső, tibeti szakaszán Dza Chu (扎曲, Zá Qū) a neve, az alsóbb kínai szakaszokon Lancang (澜沧
Ezután 200 km hosszúságban alkotja a mianmari-laoszi határt, melynek végén belefolyik a Ruak-folyó. Innentől számítják a Felső-, illetve Alsó-Mekongot.
A folyó egy ideig a thai-laoszi határ mentén halad, előtte egy rövid szakaszon csak Laoszt érinteti. Ez a rész veszélyes a szurdokok, a zúgók és a gyakran szélsőséges vízállás miatt. A száraz évszakban néha csak fél méter a vízmélység, míg áradáskor a Mekong 4 km széles és 100 méter mély is lehet ezen a szakaszán.
Ezt követően ismét hosszú szakaszon alkot határt Laosz és Thaiföld között. A kambodzsai határ előtt ismét csak laoszi területen halad, itt található a Si Phan Don (négyezer sziget) és a Khone-vízesés melyek megakadályozzák a tengerig való hajózást a folyó ezektől feljebb lévő szakaszán.
A kambodzsai folyószakaszon található az utolsó akadály a hajózás számára, a Sambor-zúgók. Phnompennél ömlik a Mekongba a Tonle Sap folyó, az ország egyik legfontosabb élelmezési forrása. Szintén a khmer fővárosnál válik le a Bassac-folyó, mely a Mekong-deltánál ömlik a Dél-kínai-tengerbe.
Mellékfolyói
[szerkesztés]- Ing-folyó (Thaiföld)
- Ruak-folyó (Thaiföld)
- Mun-folyó (Thaiföld)
- Chi-folyó (Thaiföld)
- Dom Noi-folyó (Thaiföld)
- Kok-folyó (Thaiföld)
- Lam Ta Klong River (Laosz/Thaiföld)
- Sekon-folyó (Kambodzsa)
- Sesan-folyó (Kambodzsa)
- Srepokf-folyó (Kambodzsa)
- Krong No-folyó (Vietnám)
- Krong Ana-folyó (Vietnám)
- Ea H'leo-folyó (Kambodzsa)
- Tonlé Sap-folyó (Kambodzsa)
Jelentősebb folyóparti települések
[szerkesztés]- Kína: Janva, Lanping, Jinghong
- Laosz: Luangprabang, Muangszajnjabuli, Vientián, Muang Pakxan, Muang Khammouan, Savannakhet, Pakxe, Champassak
- Thaiföld: Chiang Kan, Nong Khai, Nakhon Phanom, Mukhadan
- Kambodzsa: Kampongtyam, Phnompen
- Vietnám: Vinh Long, My Tho, Tra Vinh, Go Cong
Története
[szerkesztés]A legkorábbi ismert települések i. e. 2100 környékére datálhatók, és vaskori kultúrába tartoztak. A legrégebbi ismert civilizáció az indiai hatású Funan Birodalom volt az 1. század környékéről, a Mekong delta területén. Oc Eo területén a Római Birodalommal egyidős érméket fedeztek fel. Funan-t az 5. század környékén virágzó Csenla állam követte. A 9. században megalakult Khmer Birodalom évszázadokon át az Indokínai-félsziget legerősebb állama volt. A Khmer Birodalom szétesése után a Mekong lett a határvonal a térség két felemelkedő állama, Sziám és Tonkin (Észak-Vietnám), illetve a befolyásuk alatt tartott Kambodzsa és Laosz között.
Az első európai, aki a járt a folyónál a portugál Antonio de Faria volt 1540-ben. Egy 1563-as térkép már jelölte is a folyamot, de csak nagyon kis részét. Ezután az európai érdeklődés egy ideig igen szórványos volt: a spanyolok és a portugálok vezettek néhány missziót a folyam mentén, illetve a holland Gerrit van Wuysthoff expedíciójával egészen Vientiánig jutott 1641-42-ben.
A 19. század második felétől a franciák mutattak komoly érdeklődést a térségben. 1861-ben elfoglalták Saigont. 1863-ban Kambodzsát nyilvánították francia protektorátussá. Végül 1893-ban elfoglalták Laoszt is, és a folyó az így létrejött Francia Indokína és Sziám között határfolyóvá vált.
A 19. században indult meg a folyó módszeres felfedezése is. A Francia Mekong Expedíció Ernest Doudard de Lagrée és Francis Garnier vezetésével a torkolattól egészen a kínai Yunnan tartományig hajóztak 1866-1868-között. Az expedíció során kiderült, hogy a folyó zúgói, zátonyai és vízesései miatt hajózásra alkalmatlan. 1900-ban az orosz Pyotr Kuzmich Kozlov felfedezte a folyó forrását.
A 20. században a második világháború után az Első Indokínai Háborúban francia Indokína tagállamai függetlenné váltak. A Második Indokínai Háború után megalakult kommunista államok (Laosz, Vietnám, Kambodzsa) és az USA által támogatott Thaiföld közötti feszültség miatt egészen az utóbbi évtizedig elhárították a folyó használatával kapcsolatos együttműködést.
Hidak
[szerkesztés]A folyó felső szakaszán, Kínában számos híd ível át, az alsóbb szakaszon a következők a fontosabbak:
-
A Pakxe-i híd
Gátak
[szerkesztés]A Nyugat-Kína Fejlesztési Terv keretében épült/épülő gátak:
Gát neve | Átadás éve | Teljesítmény (MW) | Koordináták |
---|---|---|---|
Gongguoqiao | 2008 | 750 | é. sz. 25° 36′ 44″, k. h. 99° 17′ 46″25.612222°N 99.296111°EGongguoqiao Dam |
Xiaowan | 2013 | 4200 | é. sz. 24° 42′ 19″, k. h. 100° 05′ 32″24.705278°N 100.092222°EXiaowan Dam |
Manwan | 1996 | 1500 | é. sz. 24° 37′ 20″, k. h. 100° 26′ 56″24.622222°N 100.448889°EManwan Dam |
Dachaoshan | 2003 | 1350 | é. sz. 24° 01′ 40″, k. h. 100° 22′ 10″24.027778°N 100.369444°EDachaoshan Dam |
Nuozhadu | 2017 | 5850 | |
Jinghong | 2010 | 1750 | é. sz. 21° 50′ 48″, k. h. 100° 58′ 21″21.846667°N 100.972500°EJinghong Dam |
Ganlanba | n/a | 150 | |
Mengsong | n/a | 600 |
Környezetvédelmi problémák
[szerkesztés]Jelenleg a legvitatottabb környezeti problémák a gátépítés és a zúgók szétrombolása.
Régebben számos gát épült a Mekong mellékfolyóin, például a Pak Mun gát Thaiföldön. Ennek építését erősen kritizálták a nagy költségek, a környezetrombolás és a környékbeli falvak veszélyeztetése miatt.
Jelenleg Kína nagymértékű gátépítést folytat a folyó felső szakaszán a Nyugat-Kína Fejlesztési Terv keretében. A Manwan és a Dachaosan gát már elkészült, és további tizenkettőnek az építésébe kezdtek bele. A Mekong-csoport élesen kritizálta Kínát és fölszólította az építkezések leállítására, de hiába. Az első gát elkészülte óta sok faj veszélybe került, például a mekongi delfin és a dugong. A halfogás a felére csökkent, a chian rai-i kikötő forgalma az előző évi negyedére csökkent, a Luangprabang és Chiang Rai közötti eredetileg 8 órás hajóút 2 naposra növekedett, és a hajók gyakran elakadnak az alacsony vízszint miatt.
A terv teljes megvalósulása még komolyabb problémákat okozhat. Az alsóbb folyószakaszon megnövekszik a szennyezés (a fejlesztések és a be nem tartott törvények miatt a földekről rovarirtó kerül a vízbe, és az ipar is erősen szennyező), vízvirágzás léphet föl, és nagymértékben elszaporodhatnak a vízijácintok.
Komoly problémákat okoznak a megnövekedett áradások, vagy a krónikus vízhiány. Kína a homokpadok és a folyóban található sziklák eltávolításával, a folyás lassításával (gátak) és nagy területek elárasztásával veszélyezteti az ökológiai egyensúlyt.
A szeszélyes vízjárás leginkább Kambodzsát veszélyezteti, melynek élelmezése és ipar szinte teljes mértékben a folyó vízállásától függ, mely okozhat olyan áradásokat vagy éhínségeket, melyek 700 évvel ezelőtt elpusztította Angkort. De Laosz nagyobb városait, vagy Vietnám legnagyobb városát, Ho Si Minh-várost is érinti a vízszintingadozás és a szennyezés.
Képek
[szerkesztés]-
A Mekong Luangprabangnál
-
A folyó Mukhadannál
További információk
[szerkesztés]- Mekong-csoport
- Torkolattól a forrásig, 360°-os panorámaképek
- Az 1866-os Mekong expedíció megismétlése[halott link]