Norfolk-sziget
Norfolk-sziget | |||
Territory of Norfolk Island | |||
| |||
Nemzeti mottó: Inasmuch Nemzeti himnusz: Pitcairn Anthem | |||
Fővárosa | Kingston | ||
d. sz. 29° 02′ 00″, k. h. 167° 56′ 59″29.033333°S 167.949722°EKoordináták: d. sz. 29° 02′ 00″, k. h. 167° 56′ 59″29.033333°S 167.949722°E | |||
Legnagyobb város | Burnt Pine | ||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Vezetők | |||
Király | III. Károly ausztrál király | ||
Miniszterelnök | Geoffrey Robert Gardner | ||
Hivatalos nyelv | angol | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 2188 fő (2021. aug. 10.)[1] | ||
Rangsorban | 244 | ||
Becsült | 2 302 fő[2] fő (2011 augusztus) | ||
Rangsorban | 244 | ||
Népsűrűség | 53,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,6 km² | ||
Időzóna |
| ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Ausztrál dollár (AUD ) | ||
Hívószám | 672 | ||
Internet TLD | .nf | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Norfolk-sziget témájú médiaállományokat. | |||
A Norfolk-sziget Ausztrália külbirtoka Óceániában.
Földrajz
[szerkesztés]Óceánia egyik szigete Új-Kaledónia és Új-Zéland között, az előbbitől 785 km-nyire, a kis Nepean és Philip-szigeteket is beleszámítva 43,5 km² területtel. Kikötője nincs; csakis a Sydney- és Cascade-öblöknél közelíthető meg, de viharos időkben egyáltalán nem lehet hozzáférni. A fennsíkot alkotó sziget legmagasabb csúcsa a Pitt-hegy (317 m). Norfolkot buja növényzet takarja; a sajátságos alakú Norfolk-szigeti fenyők (Araucaria heterophylla) pompás erdőket alkotnak.
Története
[szerkesztés]Norfolk-sziget első lakói kelet-polinéziaiak voltak, akik vagy az Új-Zélandtól északra fekvő Kermadec-szigetekről, vagy Új-Zéland Északi-szigetéről jöttek. A 14. vagy 15. században érkeztek, és több nemzedékük élt itt eltűnésükig. A település végső sorsa rejtély maradt.
1774-ben Cook fedezte fel. Jelentése nyomán úgy tűnt, hogy a szigeten rostnövényeket és hajóárbócnak való fát lehet termelni. Ennek azért volt jelentősége, mert akkoriban a brit flotta mozgásképessége a Baltikumból érkező vitorlavászontól és kötelektől függött. A Baltikum kikötői pedig orosz kézen voltak, vagyis a brit flotta harcképessége az orosz cár jóindulatától függött. Ezért döntöttek úgy Angliában, hogy az Ausztráliába tartó flotta vigyen foglyokat a Norfolk-szigetre is. Az eredeti várakozások nem teljesültek, de 1788 és 1842 között kevés megszakítással deportáltak laktak ott. 1842-ben elnéptelenedett. 1856-ban a Bounty hajó fellázadt matrózainak utódait – pontosabban azok egy részét – telepítették itt le, mert eredeti lakhelyük, a Pitcairn-szigetek túlnépesedett. Ezeknek utódai (mintegy 600-an) laktak rajta ezután.
A második világháborúban nagy légitámaszpont, üzemanyag-feltöltő hely működött itt, de támadás nem érte. 1979-ben Norfolk-sziget korlátozott autonómiát kapott Ausztráliától, a sziget kormányának hatáskörébe került a szigettel kapcsolatos legtöbb ügy. A pénzügyi problémák és a turisztikai bevételek csökkenése miatt Norfolk-sziget kormánya az ausztrál szövetségi kormányhoz fordult segítségért 2010-ben. Ennek eredményeként a szigetlakók első ízben fizettek jövedelemadót, de bővültek a számukra elérhető jóléti szolgáltatások.
Gazdaság
[szerkesztés]A területének 11%-a szántó, 28%-a rét és legelő. Növénytermesztés: citrusfélék, ananász, banán, zöldségfélék. Idegenforgalom.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Norfolk Island. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ 2011-es népszámlálási adat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
Források
[szerkesztés]- A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2008)
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X