Palau (állam)

Palaui Köztársaság
Beluu ęr a Belau パラオ共和国ぱらおきょうわこく
Palau zászlaja Palau címere
Nemzeti mottó: Rainbow's End Nemzeti himnusz: Belau loba klisiich er a kelulul
Fővárosa	Ngerulmud
é. sz. 7° 30′ 02″, k. h. 134° 37′ 27″7.5005555555556, 134.62416666667
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Surangel Whipps
Hivatalos nyelv	angol, palaui
Beszélt nyelvek	japán (Angaurban), szonszorol, tobi
függetlenség	Az Egyesült Államoktól
kikiáltása	1994. október 1.
Tagság	Lista ENSZ, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint	21 729 fő (2017)
Rangsorban	231
Becsült	20 901 fő (2013)
Rangsorban	231
Népsűrűség	44 fő/km²
GDP	2006 becslés
Egy főre jutó	$ 10 000
Földrajzi adatok
Terület	458 km²
Rangsorban	179
Időzóna	PWT (UTC+9)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	USA dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel	PAL
Hívószám	680
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.pw
Villamos hálózat	120 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Palaui Köztársaság témájú médiaállományokat.

Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.

Földrajz

Cheilinus undulatus

A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.

Domborzat

A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.

Éghajlat

Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.

Élővilág, természetvédelem

Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás, és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.

Történelem

Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. Az apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.

Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A Fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.

1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol–amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. A békekötés után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.

1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómiatörekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.

2006. október 7-én Ngerulmud (Melekeok állam) lett a főváros.

Magyarország 2017 óta áll diplomáciai kapcsolatban az országgal.

2020. január elsejétől tilos az országban a kereskedelmi forgalomban kapható naptejek, napolajok, krémek használata és értékesítése. A világ első országa, amely a korallzátonyok védelme érdekében meghozta ezt a döntést.

Államszervezet és közigazgatás

Közigazgatási beosztás

Palau államai

Az országot 16 állam alkotja

Aimeliik Airai Angaur Hatohobei Kayangel Koror Melekeok Ngaraard

Ngarchelong Ngardmau Ngatpang Ngchesar Ngeremlengui Ngiwal Peleliu Sonsorol

Népesség

Koror egy utcaképe

Népességének változása

A népesség alakulása 1960 és 2017 között

Lakosok száma	9638	10 945	11 853	12 151	13 371	15 089	17 695	19 575	20 228	21 729
	1960	1966	1972	1978	1984	1990	1996	2002	2008	2017

Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

Palau települései
Rangsor	Név	Lakosság	állam
1.	Koror	11 346	Koror
2.	Meyungs	1275	Koror
3.	Airai	960	Airai
4.	Kloulklubed	531	Peleliu
5.	Ngermechau	286	Ngaraard
6.	Chol	223	Ngardmau
7.	Melekeok	217	Melekeok
8.	Ngaramash	135	Angaur
9.	Imeong	132	Ngerchelong
10.	Ulimang	130	Aimeliik
11.	Kayangel	126	Kayangel
12.	Ngerkeai	113	Ngchesar
13.	Ollei	109	Ngaremlengui
14.	Oikul	102	Ngatpang
15.	Ngetkip	62	Ngiwal
16.	Dongosaru	24	Sonsorol
17.	Hatohobei	11	Hatohobei

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság többsége keresztény: Katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), természeti vallások követője (10%), adventista (5,3%), egyéb keresztény (14,04 %).

Gazdaság

Bevásárlóközpont (WCTC)

Szálloda (Palasia)

Általános adatok

A lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.

Telekommunikáció

Hívójel prefix	T8
ITU zóna	64
CQ zóna	27

Kultúra

Gasztronómia

A partokon sűrűn sorakoznak szabadtéri éttermek és koktélbárok, ahol gyakran külföldi ételeket szolgálnak fel. Ezek lehetnek francia, olasz, kínai, japán és amerikai fogások. A francia konyha a reggeli étkezésben érezteti hatását: fehér sajtot és puha kenyeret fogyasztanak gyakorta reggelire. Akadnak különböző tésztafélék halakkal és tengergyümölcseivel, mint az osztriga, a tonhal és a fehér halhúsok. A fővárosban a leggyakoribbak a halas és más tengeri ételek. Vidéken a pürésített zöldségek vagy levesek népszerűek, amik többek között tarógyökérből készülnek, mely az egyik legfontosabb táplálék, és még sok más különböző ételhez használják. A taró leveléből és kókuszból levest főznek, sőt készülnek taróból chipsek és sütemények. Taró az alapanyaga a palusami nevű hawaii eredetű ételnek.

Egyéb fontos adalékok a rizs, fűszerek, húsok (pl. marha), banán, fokhagyma.

Turizmus

Egy a sok apró sziget közül, Helen Island

Ünnepek

• július 9.,az alkotmány napja (1979 óta)

Érdekességek

• Palau az egyik fő színhelye Kőhalmi Zoltán magyar humorista 2021-ben kiadott, Az utolsó 450 év című komikus-futurisztikus regényének, mely a Föld elképzelt utolsó 450 éves történetéről szól, azon belül is középpontba állítva a kommunális hulladék feldolgozásának egyre súlyosbodó problémáit.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Palau (állam) témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Információk Palauról
• Palau
• Palau: The Living Edens
• HRW Atlas Mundial
• Palau.lap.hu - linkgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• Palau külkapcsolatai