Tokiói monovasút
Tokiói monovasút | |
![]() | |
![]() | |
Típus | vasúttársaság (Japán) |
Alapítva | 1959. augusztus 7. |
Székhely | World Trade Center Building |
Iparág | vasúti közlekedés |
Tulajdonos |
|
Forma | kabusiki gaisa |
Anyavállalata | East Japan Railway Company |
![]() | |
A Tokiói monovasút weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tokiói monovasút témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A tokiói egysínű vasút (
Járatszolgáltatások és állomások[szerkesztés]
Az alábbi három járatszolgáltatás működik a vonalon:
Járattípus | Irány | Haneda Nemzetközi terminál | 1-es terminál | 2-es terminál | |
---|---|---|---|---|---|
Haneda expressz ( |
Hamamatsuchó | Oda | 14 perc | 18 perc | 20 perc |
Vissza | 13 perc | 17 perc | 19 perc | ||
Gyorsjárat ( |
Hamamatsuchó | Oda | 16 perc | 20 perc | 22 perc |
Vissza | 15 perc | 19 perc | 21 perc | ||
Személyvonat ( |
Hamamatsuchó | Oda | 18 perc | 23 perc | 25 perc |
Vissza | 18 perc | 22 perc | 24 perc |
Állomások
● A szerelvény az adott állomáson megáll
| az adott állomáson nem áll meg
Állomás neve | Japánul | Távolság (km) | Haneda Expressz | Gyorsvonat | Személyvonat | |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | Hamamatsuchó | モノレール |
0.0 | ● | ● | ● |
2. | Tennózu-sziget | 4.0 | | | ● | ● | |
3. | Ói Keibajó-mae | 7.1 | | | ● | ● | |
4. | Ryútsú központ | 8.7 | | | ● | ● | |
5. | Shówajima | 9.9 | | | | | ● | |
6. | Seibijó | 11.8 | | | | | ● | |
7. | Tenkúbashi | 12.6 | | | | | ● | |
8. | Haneda repülőtér nemzetközi terminál | 14.0 | ● | ● | ● | |
9. | Shin-Seibijó | 16.1 | | | | | ● | |
10. | Haneda repülőtér 1-es terminál | 16.9 | ● | ● | ● | |
11. | Haneda repülőtér 2-es terminál | 17.8 | ● | ● | ● |
A szerelvények 3-5 percenként közlekednek.
Járműpark[szerkesztés]
- 1000-es sorozat, 1989 óta
- 2000-es sorozat, 1997 óta
- 10 000-es sorozat, 2014. Július óta
A járműparkot 6 kocsiból álló 1000-es és 2000-es szerelvények alkotják, melyek maximális sebessége 80 km/óra. Minden kocsiban az ülések kombinálva vannak: a jármű két oldalán, menetiránynak megfelelően és háttal, valamint a vagon közepén elhelyezve. A poggyászok számára külön extra csomagtér biztosított. A szerelvényeket karbantartását és tárolását az üzemidőn kívül a Shówajima melletti remizben végzik. 2014 júliusától kezdve a szintén 6 kocsiból álló 10 000-es szerelvények bevonása megkezdődött a régi 1000-es típusúak lecserélése céljából.
-
1000-es sorozat (2009 február)
-
2000-es sorozat (2006 május)
-
10 000-es sorozat (2014 március)
Régebbi járműpark
A vonalon üzemeltetett régebbi járműpark: 100-as/200-as/300-as/350-es sorozatok (1964-1978), 500-as sorozat (1969-1991), 600-as sorozat (1977-1997) valamint a 700-as/800-as sorozat (1982-1998).
Jegyek és üzemidő[szerkesztés]
A vonal eredetileg tagja volt a privát, csakis JR East Suica kártya- rendszernek, de mára már mind a Suica mind az újabb Pasmo kártya rendszerrel igénybe vehető.
A tokiói egysínű vasút 11 állomással rendelkezik és hajnali 5 órától éjfélig üzemel. Pontosabban az első járat a repülőtér irányába 04:58-kor indul, az utolsó pedig 00:01-kor. Hamamatsuchó felé az első indulás 05:11-kor és az utolsó pedig 00:05-kor történik. Az utazóközönség számára minden állomás 23:38ig vehető igénybe.
A vonal története[szerkesztés]
A vonalat 1964-ben nyitották meg, mely egybeesett az 1964-es nyári olimpia megnyitójával. Az első szerelvényeket Japánban a Hitachi Monorail készítette a német ALWEG tervei alapján.(ugyanezen tervek alapján készültek a Seattle központi- és a Disneyland monovasút kocsijai is). Később modernebb típuscsere történt 1969-ben, 1977-ben és 1989-ben. Először csak a repülőtér és Hamamatsuchó között ingáztak a szerelvények. A köztes állomásokat csak később építették és csatolták a teljes vonalhoz.
![](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/SeibijoApr05-2.jpg/220px-SeibijoApr05-2.jpg)
Az üzemelés megkezdésekor az utas terminál a repülőtér nyugati oldalán helyezkedett el, Seibijotól délre. Ez volt a vonal déli végállomása is, melyet 1993-ban az akkor épülő 1-es terminállal párhuzamosan áthelyeztek. A régit elbontották, helyet adva a meghosszabbított "B" kifutópályának. Habár az alagútból a pályaszakaszt elbontották és a bejáratát befedték, a mai napig megtalálható az eredeti alagútszerkezet a kifutópálya alatt.
Az új 2-es terminált 2004. december 1-jén adták át 0,9 km-es vonal hosszabbítással, valamint a 2007. március 18-án megnyitott fordítóvágány Showajimanál lehetővé tette az expressz járatok indítását. A nemzetközi terminálhoz tartozó megállót 2010. Október 21.-én avatták fel.
2007. január 24j-én indítása óta 1,5 milliárd utast szállított. A vonalat a Tokyo Monorail Co. Ltd. Üzemelteti. A JR East 2002-ben részvényeket vásárolt és jelenleg a 70%-ban részesedik a cégből. A maradék 12%-ban Hitachi, 9%-ban JAL és 9%-ban ANA.
Jövőbeli tervek[szerkesztés]
2009 júniusában a Tokyo Monorail Co. Ltd. hivatalosan is értesítette a Föld-, Infrastruktúra és közlekedési minisztériumot, hogy terveik közt szerepel az egyvágányú Hamamatsuchó végállomás (mely az elmúlt 45 évben érintetlen volt) kétvágányú és kétperonúvá alakítása. Ezzel a körülbelül 26 milliárd yen-es beruházásnak köszönhetően sikerülne az óránkénti 18-ról 24-re bővíteni a járatkapacitást és egy egészen Shimbashi állomásig tartó vonalhosszabbítást létrehozni.
További információk[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tokyo monorail című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.