Vashidegkút
| Vashidegkút | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Vashidegkút |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Drago Vogrinčič |
| Irányítószám | 9261 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 416 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 215 m |
| Terület | 30,6 (3,61) km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 09″, k. h. 16° 01′ 04″46.719281°N 16.017881°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 09″, k. h. 16° 01′ 04″46.719281°N 16.017881°E | |
 | |
| Vashidegkút község elhelyezkedése | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vashidegkút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vashidegkút (szlovénül: Cankova, németül: Kaltenbrunn) falu és községközpont Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 15 km-re északnyugatra, a Ravensko területén, a Lendva-patak jobb partján, közvetlenül a stájer határ mellett fekszik, ahová egy kisforgalmú határátkelő vezetett, mely a schengeni csatlakozáskor megszűnt.
A község (járás) települései
[szerkesztés]A községhez Vashidegkúton kívül még Dombalja (Domajinci), Görhegy (Gerlinci), Jegenyés (Topolovci), Károlyfa (Korovci), Királyszék (Gornji Črnci), Lendvakirályfa (Krašči) és Szécsényfa (Skakovci) tartozik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Villa seu poss. Kaltenprun sive Hydegkuth" alakban szerepel.[2] 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett.
1836-ban Czankova néven mezővárosként tartották nyilván, a Tótsági járás részeként. 1888-ban nevét megtoldották a Vas szóval, mivel Vas vármegye területén feküdt.
Vályi András szerint " HIDEG KÚT. Két elegyes tót faluk Vas Várm. egyiknek földes Ura G. Nádasdi, másiknak pedig G. Batthyáni Urak, lakosai katolikusok, egyik fekszik Német Újvárhoz 2 mértföldnyire, másik Stájer Ország szélén, földgyei termékenyek, legelőjök elég, fájok, tűzre, és épűletre van, réttyei jók, szőlö hegyeik, és gyümöltsös kertyeik is vagynak."[3]
Fényes Elek szerint "Hidegkút, vindus m. v., Vas vmegyében, 270 kath., 1 evang. lak., kat. paroch. szentegyházzal. Róna termékeny határ. Kövér rétek. F. u. gr. Nádasdy Leopod. Ut. p. Radkersburg."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Vas-Hidegkut, stájer határszéli község 65 házzal és 451 r. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája van, távirója azonban Muraszombat. A községben határszéli vámot szedtek. Itt van a körjegyzőség és a körorvos székhelye. Kath. temploma 1754-ben épült. Földesurai a Nádasdyak voltak."[5]
1910-ben 515, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Ekkor összecsapások voltak a Perneczky Jenő vezetésével a Vendvidéki Köztársaság szolgálatába állt többségében magyar, kisrészt szlovén katonák és a Magyar Vörös Hadsereg egységei között (lásd: Vashidegkúti összecsapás (1919)). Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része.
2002-ben a községnek 2067, Vashidegkút falunak 481 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1754-ben épült, 1900-ban megújították.
Híres emberek
[szerkesztés]- Bernyák Ferenc tótsági esperes (itt volt plébános)
- Borovnják József író (itt volt plébános)
- Obál Béla történetíró, újságíró (itt született 1882-ben)
- Itt született 1886. augusztus 28-án Pável Ágoston nyelvész, néprajzkutató, költő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 252. o. ISBN 963-9257-19-2
